Egy 10 részes sorozatban a permeteződrónok okszerű, szakmailag helyes és (nem csak) a jogszabályoknak megfelelő alkalmazásáról lesz szó. A permeteződrónok évek óta jelen vannak a mindennapjainkban, jelentős méretű területeket kezelnek velük, teljesen illegálisan, helyenként profi módon, máskor bukdácsolva, kárt okozva.
Sok, és egyre több írás jelenik meg a témával kapcsolatban, de sajnos köztük jelentős a megalapozatlan, inkább vágyakat mint lehetőségeket taglaló közlés. Célunk, hogy valós, helytálló és megalapozott információkkal lássuk el a gazdákat, a jelenleg aktív és a későbbiekben csatlakozó szolgáltatókat, megvilágítva a hátteret, korlátokat és lehetőségeket.
Csak pozitív kommunikációval!
„A növényvédelem jövője a permeteződrón!” „Néhány év múlva már csak drónok fogják kijuttatni a növényvédő szereket”. „A drónos permetezés során nincs taposási kár, szemben a földi kijuttatással”. „A drónos kijuttatás során fele mennyiségű növényvédő szer is elegendő” …és még lehetne sorolni a hangzatos kijelentéseket, amelyekkel a drónos növényvédelmet reklámozzák. Érthető ez a komoly marketing; mint minden újdonságot, a drónos növényvédelmet is be kell vezetni, azt pedig csak pozitív kommunikációval lehet!
Noha mindegyik fenti kijelentésnek megvan a maga valóságtartalma, az igazság mindig valahol a szélsőségek között leledzik. Ezzel a cikkel belenyúlok a hangyabolyba, lesznek heves reakciók, ezt előre tudom. De nem is a népszerűség hajszolása a célom!
Szóráskép
A szóráskép a növényvédelmi kijuttatástechnika megítélésének alapja. Minél egyenletesebben tudjuk kipermetezni a növényvédő szert, és minél jobb fedettséget tudunk elérni, annál inkább megközelíti az alkalmazott növényvédő szer hatékonysága az elméletileg lehetséges hatékonyságot. Megfordítva a gondolatot: egy jó növényvédő szer rossz kijuttatással soha nem fog megfelelően működni. A szórásképet a keresztirányú szórásegyenlőtlenséggel jellemezzük. Szántóföldi permetező esetében az egyes szórófejek által időegység alatt szállított permetlé mennyiségének összehasonlítása mutatja meg, mennyire egyenletes a szóráskép. Drónok esetében ez nyilvánvalóan nem adna valós képet, ott a kezelt területre kihelyezett vízérzékeny lapokkal végzik a mérést. Szántóföldi permetezőgép esetében a keresztirányú szórásegyenlőtlenség értékének 10%-on belül kell maradnia, különben a gép munkáját nem tartjuk elfogadhatónak.
Repülőgépek és helikopterek esetében ez az érték 40–50% körül mozog! A permeteződrónok pedig e tekintetben is a hagyományos légi járművekhez állnak közelebb, a keresztirányú szórásegyenlőtlenség mértéke valamivel kedvezőbb képet mutatva 30%, rosszabb esetben 40% körül mozog. Ez nem azt jelenti, hogy növényvédő szer kijuttatásra nem alkalmasak, hanem azt, hogy – hasonlóan a hagyományos mezőgazdasági légi járművekhez – meg kell találni az alkalmazásuk megfelelő helyét és idejét. Ilyen lehet például:
‑ Felázott talajú tábla. Egy nagy eső után vagy már lehúzódott belvizes folt esetében nincs más lehetőség, mint a légi növényvédelem: drón vagy zárt kabinú légi jármű. Figyelem: nyílt vízfelületre növényvédő szert kijuttatni nemcsak tilos, de értelmetlen is! Belvizes foltot csak a víz elfolyását vagy elszivárgását követően szabad kezelni! Gyakran lehet belvizes foltok kezelésére irányuló hirdetéssel találkozni, ez egy nagyon rossz és káros megközelítés!
‑ Meredek lejtő: ahol biztonságosan már nem tud munkát végezni a földi gép, ott a légi növényvédelemnek helye van, ezt nem is kell indokolni!
‑ Speciális kezelések, például gyümölcsös lombkoronájának a felső része. Egyes kártevők (pl. dióburok-fúrólégy) ellen van olyan engedélyezett technológia, ahol a táblában pontszerűen és csak a lombkorona felső részét kell kezelni. Erre legalkalmasabb eszköz a permeteződrón.
‑ Magas növényállomány: a hidas traktor sok esetben kiváló megoldást jelent, de például repce állományszárítása során már ez nem egyértelmű. Ugyanígy napraforgó esetében is: ha kicsit is hullámos a talajfelszín, a nagy szórókeret végének akkora kilengése van, hogy leveri a tányérokat, így komoly kárt tud okozni.
‑ Külön kell megemlíteni az erdészeti felhasználást, ami máris jelentős méretekben folyik.
Ezek persze csak kiragadott példák, ennél sokkal több területen van létjogosultsága a légi növényvédelemnek, ideértve természetesen a drónos növényvédelmet is! A drónos növényvédelmi szolgáltatók hirdetései azonban nem ragadnak le ennyinél! Változatos, hangzatos, már-már magasztos kijelentésekkel népszerűsítik magukat és munkájukat – ezzel a későbbiekben részletesen fogunk foglalkozni. Most csak annyit, hogy néha találkozni némi túlzással…
Mindent egybevetve: a permeteződrón jó alternatíva bizonyos helyzetekben, és a felhasználási lehetőségei csak nőni fognak. De mindig érdemes és szükséges összehasonlítani a rendelkezésre álló lehetőségeket, és a leginkább megfelelőt választani!
SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ SZAKÉRTŐ •LÉGTÉR.HU
