Miközben a mezőgazdaságban naponta szóba kerül a drónok alkalmazása, nincs egyetlen olyan jogszabály vagy engedély sem, ami ezek használatát lehetővé tenné. Ennek ellenére köztudott, hogy egyre több helyen használják, egyre több cég forgalmazza, sőt, hirdeti is agrárcélú drónok eladását vagy a drónos szolgáltatást. Mivel a szálak a Nébihnél futnak össze, Jordán Lászlót, a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság vezetőjét kértük, hogy tisztázza az anomáliát.
Mi lesz előbb? A tyúk vagy a tojás, azaz a drón vagy a drónozás?
– Kezdjük azzal, hogy egyáltalán van-e már Magyarországon engedélyezett drón?
– Hivatalosan a típusminősítésen átesett permeteződrón nevezhető „engedélyezettnek”, azaz forgalomba hozhatónak. Ezt a minősítési folyamatot a gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézet jogutódja, a MATE végzi el, a szervezet honlapján látható is, hogy jelenleg 7 típusminősített berendezés van. Az elkövetkező hetekben további típusok minősítési eljárásának befejezése is várható. Amire ilyen minősítést nem adtak ki, az hivatalosan nem használható növényvédelmi munkákra. Legfeljebb kísérleti parcellákon, kísérleti engedély birtokában.
– Tehát aki eddig permetezésre vásárolt drónt, az sem viheti ki a táblára.
– Egyelőre nem. Ez olyan, mintha valaki venne egy autót, amivel csak a garázsba állhat be, mert nincs rajta forgalmi engedély.
– A másik kritikus engedélyezési terület a drónos kijuttatásra szánt növényvédelmi célú permetszerek. Ilyen engedélyezett permetezőszer létezik?
– Nem, eddig egyetlen olyan készítmény sincs, amelynek az engedélyezési okiratában a drónos kijuttatás szerepelne. Nagyon sok, egyre több vizsgálat folyik, és természetesen amint megfelelő eredményeket látunk, zöld jelzést kapnak, de egyelőre nincs.
– Mi a probléma?
– Több probléma is van, de elsősorban a megfelelő hatékonyságot nem sikerült bizonyítani. Ennek a szakmai háttere az, hogy egyrészt míg a hagyományos földi technológiával szántóföldön többnyire 2-300 l/ha permetlével számolunk, addig a drónoknál általában 10-20 literrel, vagyis sokkal kevesebb permetlével kell megoldani ugyanazt a műveletet, ugyanolyan elvárt hatékonysággal. Ezt azonban egyelőre nagyon nehéz elérni, mert a drónok által kijuttatott permetszereloszlás egyenletessége (keresztirányú szórásegyenlőség) kedvezőtlen képet mutat. Ez a vortex (a rotorok által keltett bizonyos légáram), ami miatt egyelőre nem garantálható az egyenletes kijuttatás.
A másik sajátosság a permetezés munkaszélessége és munkamagassága. A drón 4–6 méteres szélességben képes dolgozni, ami nagyon messze van a hagyományos, 24–36 méteres szórókeretekétől. Továbbá az adott növényfelülettől való távolsága is nagyobb kell, hogy legyen – az említett vortex-hatás miatt –, mint a földi szórókeretes technológiánál. Összegezve tehát a légi permetezés hatékonysága sosem érte utol a földi kijuttatásét, és ez egyelőre a drónoknál sincs igazán másként.
– Mit gondol, mikorra éri utol a fejlesztés a meglévő technológiákat?
– Nem tudom, de előbb-utóbb bizonyára megszületnek a jó eredményekre képes drónok. Nagyon gyors a fejlődés.
Tény, hogy bizonyos esetekben jó szolgálatot tudnak tenni
– Azért is kértem ezt a beszélgetést, mert a gazdaságokat járva, a rendezvényeken hallva a Nébih illetékeseit, érezhető, hogy nemcsak a piac és a gazdák, de maga a hatóság is zavarban van. Érezni, hogy a Nébih szeretné előmozdítani a haladást, de a jogszabályok hiánya miatt kötve a keze. Mit tudnak tenni ebben a megmerevedett helyzetben?
– Az tény, hogy a drónok bizonyos esetekben jó szolgálatot tudnak tenni. Ha például kis foltok kezelésére vagy ültetvények bizonyos (pl. a lombkorona felső részének) kezelésére van szükség, akkor megfelelő alternatíva lehet a drónos permetezés. Ha olyan helyzet áll elő, ahol nem lesz más, megfelelő hatékonysággal bíró megoldás, akkor a Nébih hajlik is rá, hogy külön, szükséghelyzeti engedéllyel a gazdák bevethessék a drónokat. De ezek elszigetelt, kivételes alkalmak, és a jogszabályi környezet még nem alkalmas erre.
– Vagy például, ha belvíz után nem tudnak rámenni a táblára a gépek.
– Igen, ezt szokták felhozni, de itt is muszáj emlékeztetni, hogy amíg vízzel fedett a terület, nem is engedélyezett semmiféle növényvédelmi permetezés. Csak akkor, ha már a nyílt víz elszivárgott vagy elvezették, és már csak „mély” a talaj.
A kérdésére még visszatérve szeretném leszögezni, hogy a Nébihnek nem célja kampányszerűen üldözni, büntetni a drónhasználatot. Azt szeretnénk, ha a mezőgazdaság mielőbb legálisan, szakmailag megalapozott módon beilleszthetné ezt a technológiát a gyakorlatába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatóság akár csak hallgatólagosan is beleegyezne a drónok alkalmazásába
– Akkor térjünk rá a jogszabályi feltételekre. Engedélyek, képzések kellenek a használathoz. Ezek hol tartanak?
– A Nébih egy kicsit túl gyorsan is haladt: még az általános jogi szabályozás teljes kialakítása előtt elkészítette a légi növényvédelmi előírásokhoz szükséges tervezetet. Mivel a növényvédelem ráépül az általános szabályozásra, és ez utóbbi még nem tart itt, most várnunk kell, de az egyeztetések folyamatosan zajlanak.
A másik, valóban, a drónpilótaképzés. Ez egy összetett kérdés, amelynek a megértéséhez tudni kell, hogy a drónokkal végzett műveleteket három kategóriába sorolják: nyílt, speciális és engedélyköteles. A nyílt nagyjából az, amikor valaki kis magasságban kis méretű gépet reptet, és nincsenek a közelben emberek vagy épületek: ennek megtanulása online tanfolyamon, rövid idő alatt lehetséges. A legszigorúbb előírások az engedélyköteles kategóriában vannak, ami indokolt, mert például veszélyes anyagokkal foglalkoznak. Ilyen lenne a permetezés is, de az EU légiközlekedési ügynöksége (EASA) szerencsére tett egy kivételt: mivel a drónos permetezés nem lakott területen és kis magasságban folyna, ezt mégis a köztes, speciális kategóriába sorolta. Azonban ehhez is szükséges lesz még egy további képzést elvégezni a növényvédelmidrónpilóta-képzés mellett.
– Itthon ilyen, a képzést megalapozó jogszabály még nincs.
– Még nincs, de tudomásom szerint nemsoká megjelenik. Amint meglesz ez az általános jogszabály, arra épülhet majd a további képzések rendje.
– Egy rendezvényen hallottam azt a képtelen históriát, hogy a Nébih kidolgozta a képzés koncepcióját, amelyben a minimálisan szükséges oktatás és gyakorlat 2 × 8, azaz 16 órát vett igénybe. Ezen aztán egy szakértő módosíttatott, hogy a 16 óra nem jó, hanem 17 óra szükséges… Ha ez így megy, akkor egyhamar nem fogunk Magyarországon drónnal permetezni.
– …Mit mondjak? Ilyenkor mi is csak nyelünk egy nagyot, és folytatjuk a munkát, hogy a gazdák mielőbb megoldást találjanak.
– Mi a helyzet a drónok reptetési magasságával? Ebben is annyifélét hallani, ahány helyre megy az ember. Van, ahol a légtérhasználat, másutt a permetezési hatékonyság miatt merül fel ez a kérdés.
– Drónnal ideálisan 2 méteres magasságból lehet permetezni. Ennél magasabbról kijuttatva a permetlevet megnő ugyan a munkaszélesség, de jelentősen tovább romlik a permetlé eloszlása, vagyis csökken a hatékonyság, ezzel együtt pedig aránytalanul megnő az elsodródás kockázata. Ám még a kétméteres magasság is sok ahhoz képest, hogy a hagyományos, földi szórókeretes technológia ennél sokkal közelebb jár a növényfelülethez.
– Sokan azzal is érvelnek, hogy a dróntechnológia – például még 4-5 darab 10 milliós drón is – sokkal olcsóbb, mint egy 160-200 milliós nagy permetezőgép.
– Ezzel nem lehet vitatkozni, a drónok bekerülési értéke töredéke egy modern hidas permetezőének. Az üzemeltetésük azonban már nem olcsó. A kis munkaszélesség miatt több a repülés, ehhez több akkumulátor, ahhoz több csere vagy töltési infrastruktúra szükséges.
Nem a hajtóvadászat a cél
– Végül akkor még egy szóbeszédről. Mindenki tudja, hogy nemcsak hirdetik és forgalmazzák, hanem egyre több helyen permetezésre is használják már a drónokat. És azt hallani, hogy ahol a nébihesek megfordulnak, ott szólnak, hogy ez nem szabályos, de azért nem büntetik szénné a gazdaságot vagy a drónszolgáltatót. Megerősíti, hogy ez a nem hivatalos gyakorlat?
– A dróntechnológia komoly lehetőség. Főleg ott, ahogy mondtam, ahol helyspecifikusan, foltszerűen, kell kezelni, vagy például a dióburokfúró légy károsítása ellen kiváló, mert a lombkoronának elég a felső részét permetezni, de ezt rendesen el kell érni. Ugyanígy a meredek lejtőn megoldás lehet a permetezésre. De! – és itt van egy hangsúlyos „de”. Nem szerencsés, ha idő előtt elterjed egy technológia, mert akkor azzal a kiforratlan, rossz gyakorlatok is elterjednek, és ha a rosszgyakorlat rögzül, akkor azt utólag nem könnyű korrigálni. S mivel nincs képzés, és mivel kevés a tapasztalat, sokan nem feltétlenül a jó irányban indulnak el.
– …és a büntetések?
– Igen, valóban nem az most a cél, hogy a hatóság végigbüntesse a gazdaságokat. Egy hajtóvadászat nem szolgálná azt a célt, hogy mielőbb a jó gyakorlat terjedjen el, viszont rongálná a bizalmat, az együttműködést. Persze, ha azt halljuk, hogy „a Nébih megengedte”, akkor hangsúlyozzuk, hogy erről szó sincs, soha, semmiféle engedélyt a Nébih nem adott és nem adhatott. Sőt, ahol az illegális tevékenység miatt kár keletkezik, ott a szankció is nagyobb! Ezt fontos tudnia mindenkinek. Ha a növényvédelmi felügyelők drónos kezeléssel találkoznak, kötelesek eljárni, erre több példa is van már.
– A kereskedelmi hirdetések terén mit tapasztalnak?
– Ott sem jó a helyzet, mert előfordul sok – röviden mondom – hazugság. Aki azt híreszteli, hogy ez vagy az a drón engedélyezett, hogy az iksz-ipszilon permetszert a Nébih jóváhagyta, ott megjelennek a Nébih emberei, és „egyeztető tárgyalásokat” kezdeményeznek… Más dolog az, hogy a hatóság belátást és türelmet gyakorol annak érdekében, hogy előkészítse a jó gyakorlatot, és más az, hogy ha valakik visszaélnek ezzel az átmeneti időszakkal, és becsapják a gazdákat félreérthető, hamis tartalmú reklámokkal.
– Miért vannak előrébb olyan országok, mint például Szerbia vagy Svájc, ahol már engedélyezett a dróntechnológia?
– Svájcról tudok nyilatkozni: ott lényegében ugyanazt a jogi, szakmai protokollt követik és építik fel, amit az EU. Annyival járnak csak előrébb, amennyi előny abból fakad, hogy gyorsabb a jogalkotás.
– Végül térjünk vissza még a légtérhasználatra: az tűnik a legkeményebb diónak.
– Valóban az. Miután az agrárcélú permeteződrón-használat speciális tevékenység, így műveleti engedélyt kell kérni hozzá a légi közlekedési hatóságoktól. Ez roppant bonyolult, nagyon drága és hosszadalmas folyamat. Egyáltalán nem életszerű, hogy minden egyes táblára tömegesen állnak majd sorba a drónszolgáltató pilóták, hogy minden kezelés előtt ezt végigzongorázzák. De ha az engedélyezés ilyen komplikált, akkor az előny is eltűnik. Mi most azon dolgozunk, hogy életszerű, betartható, és a gazdaságok, a drónszolgáltatók valódi érdekét szolgáló szabályozás jöjjön létre ezen a területen is.
Kohout Zoltán
