Moldova nincs a világ tíz legnagyobb szilvatermelője között a maga 100-120 ezer tonnás termelésével, de nagy exportőrnek számít a friss gyümölcs piacán. Mint arról már többször is írtunk, jelenleg extra kedvezmények illetik meg az uniós piacon, és nem valószínű, hogy a háború végeztével ezek megszűnnének.
A világ legnagyobb termelői itt vannak
Európában található a világ második legnagyobb szilvatermelője Kína után, ez pedig Románia. Éves szinten 800-840 ezer tonna szilvát állítanak elő, igen jó hatékonysággal (12,8 t/ha). Szerbia fele ilyen mennyiséggel és hozammal dolgozva a harmadik a világranglistán. Nagyon könnyen eléri az uniós piacot a hatodik helyezett Törökország is, ahol bő 14 tonnás átlagokkal termelnek nagyjából 300 ezer tonna szilvát. Szintén egy kőhajtásnyira van Marokkó a maga 200 ezer tonnás termelésével (13,3 t/ha), és Ukrajna is hasonló mennyiséget állít elő picit gyengébb hozamok mellett (10,8 t/ha). Az EU-n belül a második legnagyobb termelő Olaszország, ahol a 17 tonnát súrolja a termésátlag, és így hozzák a 200 ezer tonnás mennyiséget. Őket szorosan követik a franciák (180 ezer tonna és 12 t/ha) és a spanyolok (150 ezer tonna és 10,5 t/ha).
A legnagyobb exportőrök
Az unió legnagyobb szilvaexportőre Spanyolország, neki a saját időjárásán kívül nemcsak a közvetlen közelben lévő nagy termelőkkel, de a világot lehengerlő dél-afrikai és chilei exporttal is meg kell küzdenie. Ebbe a jól ellátott térségbe nyomul be a vámmenetes moldáv szilva – meglehetősen sikeresen. A kivitt mennyiséget tekintve ez kis ország már a világ ötödik legnagyobb szereplője (közvetlenül Üzbegisztán mögött), az exportérték tekintetében viszont csak a 10-12. helyet tudta kivívni magának. De éppen az olcsósága miatt képes hódítani a válságtól szenvedő uniós piacon. Ráadásul a moldáv szilva minősége kifogástalan. (Lásd: Kiszorultunk a német szilvapiacról, a moldávok nyertek.)
Ezzel kell versenyezni: 134 forintos ár
Tavaly 24 országba jutott el a moldáv szilva, elsősorban Romániába (főként lepárlásra), Lengyelországba, Németországba, Hollandiába, Ausztriába, Csehországba és Horvátországba, azaz lényegében az EU-ba. „A német vásárlók nagyra értékelik a Moldovából szállított gyümölcsök minőségét, és évről évre egyre többett importálnak” – mondja elégedetten a Moldova Fruct elnöke, Jurij Fala, aki idén is 100 ezer tonnásra becsüli a helyi termést, ami nemrég indult el a külpiacokra. Az értékesítés egészen novemberig tart.
A moldáv szilva helyi kezdőára 0,83 dollár volt, de két-három hét alatt 0,39 dollárra (134 Ft) csökkent, mivel augusztusban túl sok egyéb gyümölccsel konkurál már a szilva. A román lepárlók pedig 0,17-0,19 dollárt (60 Ft) adnak egy kiló moldáv szilváért, ami az ipari szilva piacán nem számít alacsony árnak.
