fbpx

AgrárTrend Index: belátható távolságban az alagút vége

Írta: Gönczi Krisztina - 2023 augusztus 04.

Ritka pillanat, hogy most az állattenyésztéssel összefüggő iparágak a bizakodóbbak, mivel a szántóföldi termelés üzleti hangulatán sokat rontanak az érvényesíthetők árak. Az agrárium egésze a háborút megelőző időszak enyhe optimizmusával tekint a jövőbe az MBH Bank legfrissebb, második negyedéves felmérése szerint. Vagyis hisznek a kilábalásban.

Héjja Csaba Hollósi Dávid
Az MBH Bank agrárpiaci elemzői szerint az agrárium egésze hisz a kilábalásban (fotó: MBH Bank)

Lassan kicsivel jobb lesz

A második negyedévben 31 pontra erősödött az agrárium bizalmi indexe a 48 pontos skálán. A kiegyensúlyozott piaci helyzetet 35 pontnál érné el a mutató. Most az agrárium szereplői szerint nem tartunk itt, de haladunk az egészségesebb piaci állapot felé – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből. Az elemzést az árstop kivezetése után publikálták, az eredményeket bemutató sajtóeseményen a hatósági árszabályozás hatásaira is kitértek.

„A tavalyi rendkívül nehéz év után idén jobb az időjárás, és csökkentek a termelési költségek. Ennek ellenére a termelés gazdasági környezete – az infláció és a kamatszint – még mindig nem kedvező. Várakozásaink szerint jövő év első felére, amikor kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait, és útjára indul egy hozzávetőleg 3000 milliárd forintos támogatási program, már megfelelő szintre mérséklődhetnek a piaci alapú finanszírozás költségei” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Optimista állattartók

Meglepetésre a leginkább bizakodó alágazatok között most több állattenyésztési válfajt is találunk. Bár az élelmiszeripar teljesítménye jelentősen elmarad a tavalyitól – a legfrissebb adatok szerint 15 százalékkal csökkent a kibocsátás –, az állattenyésztés költség- és értékesítési viszonyai jól alakultak az első félévben. Kivételt jelent ez alól a tejtermelés: az ágazatban nagymértékben csökkentek az átadási árak, viszont nagyon magas szintről is indultak lefelé. Másrészt az időjárás kedvez a tömegtakarmány-termelésnek, és az abrakhoz is lényegesen olcsóbban lehet hozzájutni, mint tavaly. Az energiaárak csökkenése szintén fontos tényező ebben a szegmensben.

A legjobb helyzetben a baromfihús-termékpálya van, sőt, az elmúlt 4 év eddigi méréseihez mérten is ebben a szegmensben látni a legnagyobb pozitív irányú elmozdulást a bizalmi indexben. Sokat javult a sertéságazat hangulata is, ami a pillanatnyi piaci helyzetnek (sertéshúshiány) köszönhető. Hollósi Dávid szerint a baromfiágazat és a sertéshús-előállítás is már meglehetősen integráltan, illetve koncentráltan folyik, ami ellenállóbbá teszi a termelést a válságokkal szemben. Úgy látja, a tejágazatban is elkezdődött egyfajta integráció: a feldolgozók felismerték, hogy maguk alá kell szervezniük az alapanyag-előállítást.

„Komolyan kell venni az élelmiszeripart, az húzza maga alá a mezőgazdaságot, az teszi életképessé minden helyzetben. Azt látjuk, hogy nincsenek csődhullámok az agráriumban, de ez a termelés további koncentrálódása árán valósult meg. Most az marad talpon, akinek sok saját földje van, élni tud a támogatási lehetőségekkel, és még kedvezményes, fix kamatozású hitelei vannak. Szántón az életképesség alsó mérethatára 500 hektár felé mozdul el” – összegezte várakozásait Hollósi.

(Forrás: MBH Bank, Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág)

Csalódott növénytermesztők

Az árpa aratása befejeződött, hozzávetőleg 2,2 millió tonna terményt takarítottak be a gazdák. A termésátlag 5,5 tonna lett. Búzából szintén 5,5 tonnás átlaghozam várható. A kukorica, amely tavaly nagyrészt odalett az aszályban, idén egyelőre jó állapotban van. A kritikusnak számító tenyészidőszakban csak az ország kis területén, elsősorban a Dél-Alföldön volt szárazság, így jelenleg bíztatók a kilátások, 7,5-8 tonnás termésátlagra lehet számítani.

A szántóföldi növénytermesztésben tehát most sokkal jobbak a termésátlagok, mint tavaly, de a termelői árak többnyire nem fedezik a drága inputokkal indított termelés költségeit. A jövedelmezőség szempontjából sok múlik azon, hogy ki mikor vásárolt műtrágyát, illetve mikor adta el a tavalyi termést. Hollósi szerint jó stratégia lehet rövid időre eltárolni a frissen learatott terményt, de a gazdálkodóknak továbbra sem feladatuk, hogy spekuláljanak a készletekkel. A termést két-három részletben kell értékesíteni – hívta fel a figyelmet. A szántóföld jövedelmezősége ezzel együtt idén is gyengén alakul majd. Mindezt fokozza, hogy a földalapú támogatások értéküket vesztették az inflációban, a földbérleti díjak a „zsírosabb” régiókban már kétszeresen meghaladják a föld műveléséért kapott támogatási összeget.

A kertészeknek sem az időjárással van bajuk idén. Ebben az ágazatban többnyire kielégítő értékesítési viszonyok is tapasztalhatók, viszont a bolti keresletcsökkenést ők is megérezték. Az eladható mennyiség és az érvényesíthető ár rosszabbul alakult számukra a vártnál, ezért ebben a pillanatban most különösen a gyümölcstermelők és a szántóföldi zöldségtermesztők csalódottak. (Lásd még: Most a növénytermesztők látják borúsabban a jövőt.)

Vége az ársapkának

Augusztus elsejével megszűnt az élelmiszerár-stop, helyette olyan intézkedésekkel találkozhatnak a vásárlók, mint a kötelező akciózás mértékének 15 százalékra emelése, az akciózás árképzésének megváltozása, illetve az online árfigyelő rendszer. Utóbbiak már működnek, a tapasztalatok alapvetően mind kereskedői, mind fogyasztói oldalról kedvezőek. Az árstopos termékek a 2022 februári bevezetésük óta 100-120 milliárd forintot hagytak a vásárlói zsebekben – igaz, nem mindig voltak elérhetők, és a többi élelmiszer uniós viszonylatban nézve a legnagyobb drágulást mutatta a magyar üzletekben.

Héjja Csaba az árstopról beszélve elmondta, hogy a feldolgozóipari oldalon komoly veszteségeket eredményezett a hatósági ár, amire válaszul a legyártott mennyiség csökkentésével és a költségek kiskereskedelemre történő áthárításával reagáltak. A fogyasztók a maguk részéről szintén a vásárolt mennyiségek jelentős visszafogásával válaszoltak. A kötelező akciók és az árfigyelés arra hivatott, hogy megelőzze a gazdaság további lassulását és az áfa-bevételek még nagyobb csökkenését. A fékező hatások eredőjeként az élelmiszerek drágulása már 5% alá került. A banki elemző megerősítette: év végére reális elvárás az egyszámjegyű infláció.

MBH Bank