Megindult a lejtőn a magyar- és egyben az uniós méhész ágazat a 2022-es évben. Évek óta problémát jelent a Kínából importált silány minőségű, ám de olcsó „termék”, ugyanis árban nem tudta felvenni vele a versenyt a hazai kiváló minőségű méz. Az orosz-ukrán háború kirobbanása után vámmentessé tettek számos mezőgazdasági terméket, köztük a mézet is, így ez megadta a kegyelemdöfést a méhészeknek.
Ukrajna a 3. legnagyobb méztermelő ország a világon, a megtermelt méz közel felét exportálják az Unióba, ami megközelítőleg 50.000 tonna. Az európai áruházakban árult méz 3/4-e 3. országból érkezik, javarészt Kínából, Ukrajnából és Argentínából. Ráadásul ezeket EU címkével jelzik, ugyanis ha minimális európai uniós mézet tartalmaz, akkor minden további nélkül viselheti ezt a jelzőt. Az európai piac gyorsan eltelítődött az olcsó, ám gyenge minőségű hamis mézzel. Eljutottunk odáig, hogy nem kellett a hazai jó minőség senkinek, mert drága. Egyszerűen a hazai méhészek, ha szerették volna sem tudták eladni a munkájuk gyümölcsét.
Ahogy azt korábban is megírtuk Felhívás keringőre: ronda, de nagy üzlet a hamis „méz” cikkünkben, a helyzet több, mint borús. A fenti tényezők együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a magyar akácméz ára 40%-al visszaessen. Az élelmiszerinfláció miatt sok terméknek az ára duplájára, triplájára emelkedett, a mézért a felvásárlók mégis kevesebbet adnak, mint két éve, a polcokra pedig a felvásárlási ár duplájáért kerül. Nagyon nehéz ilyen körülmények között életben tartani egy-egy vállalkozást úgy, hogy a bevétel oldal alig produkál valamit, kiadás oldalon pedig sokszorosa minden az előző évekhez képest. Vegyük csak az üzemanyagot, a faanyagot, a cukrot, a gyógyszereket és a munkaerőt. Az Ukrajnából méz néven behozott anyag több mint 45%-a hamis, a Kínából behozottak pedig majd 90%-a. Ezeket az olcsó árukat javítják fel a kiváló minőségű magyar mézzel, és adják el jóval drágábban. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezi a termék megjelölés szigorítását, miszerint az üvegeken legyen feltüntetve pontosan, miből tevődik össze, és honnan származik a tartalma.
Nemrégiben ”Mézes Gergőnél” járt az Agrárágazat is Vizsolyban, Magyarország Legszebb Birtoka idei versenyén az Állattenyésztés kategória nyertese volt Molnár Gergely méhészmester, aki nemcsak méztermelőként, de méhanyanevelőként és a vizsolyi Mézmúzeum tulajdonosaként is ismert. Akit pedig az anyanevelés konkrétumai is érdekelnek, Kockázatokat rejthet az ismeretlen származású méhanya cikkünkben olvashat erről bővebben.
Czagány-Mákos Roberta