Iskolakertek, mint a mezőgazdaság első lépései

A kertnek, mint oktatási eszköznek az alkalmazása nem új keletű ötlet, a nevelési cél azonban az idők folyamán változott. Ezt mutatja, hogy gyakorlókert, tankert, oktatókert nevekkel illeték őket korábban, ahol a kertészeti feladatok és az azokhoz szorosan kapcsolódó ismeretek átadása került előtérbe. Ez napjainkra új pedagógiai módszereket és új nevelési célokat jelent, melyek nagyban befolyásolják az iskolakertekben zajló tevékenységet. Így azok nem csupán a munka helyszínei, hanem egy rekreációs jellegű, kikapcsolódásra is alkalmas kertek, melyeknél már a természeti környezettel való kapcsolat is hangsúlyozásra kerül. Az iskolakertekben tehát az élelmiszernövények termesztésén és betakarításán túl, mely esszenciális tudásnak tekinthető, számos más ismeret is elsajátítható.

Az iskolakertek előnyei

A kerten alapuló tanulás elősegítheti az egészségesebb életmódot és a jólétet, a környezettudatosságra való hajlandóságot is, mely nem korlátozódik az iskolai közösségekre, hanem azon túl is megjelenik. Ebből adódóan komoly szemléletformáló erővel bíró kezdeményezés. Ezek hosszútávú pozitív hatások, de a kert életében való aktív részvétel során sikerélményeket is kapnak a diákok, a közösség alakításban is fontos szerephez jutnak, nyugodt körülmények között tanulhatnak, ami az érdemjegyeiket is előnyösen befolyásolja. Fejleszti a tanár-diák kapcsolatokat és a felelősségvállalást is. Tehát a szabadtéri foglalkozásokhoz hasonlóan egy állandó, folyamatos odafigyelést igénylő, napról-napra változó, új élményeket adó kert a gyermekek fejlődésére komoly hatással van.

Iskolakert létesítésének kezdeti lépései

Az iskolakert létesítésének első lépése az intézményen belüli jóváhagyások megszerzése, melyek birtokában a tevőleges munka megkezdődhet. Az induláshoz hazai viszonylatban a szakmai hátteret és a megvalósítással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat az Iskolakertért Alapítvány gyűjti össze és koordinálja, hiszen számos intézményt fog össze ezen kezdeményezésen belül. Az adminisztratív feladatokat követően jön a tervezés fázisa, mely során döntés születik arról, hogy a rendelkezésre álló terület méreteit, a diákok igényeit és az oktatási célt figyelembe véve milyen típusú kertet vagy kertkombinációt kívánunk létre hozni. A gyakoribb kerttípusok, melyekkel iskolakertként találkozhatunk a következő nagyobb csoportokba sorolhatók:

Haszonkert:

Ahogy neve is mutatja elsősorban haszonnövények termelése a cél, mely méretétől függően, akár egy osztály, tagozat vagy egész intézmény ellátását is biztosíthatja. Ennél a kerttípusnál az oktatókerthez (mely szakiskolák jellemző kerttípusai) hasonló ismeretek sajátíthatók el, de összetettebb szemlélettel kerülnek a növények bemutatásra.

Szemléltetőkert:

Célja, hogy minél több növényt mutasson be, akár már kis területen is, így jól használható a különböző összefüggések bemutatására. Altípusként ide sorolhatók a tematikus kertek közül a beporzóbarát, rovarbarát, madárbarát kertek is, melyek növényösszeállításai kiemelkedő változatosságot mutatnak.

Érzékszervi kert:

Ide sorolhatók a fűszerkertek, az illatos, tapintható növényeket felsorakoztató egyedi összeállítások is, melyek pozitívan hatnak az érzékszervekre. Ez része lehet egy pihenőkertnek és díszkertnek is, melyek az esztétikai nevelésben játszanak fontos szerepet.

A kerttípus kiválasztását követően dönteni kell arról, hogy milyen típusú ágyásokba ültetünk, így beszélhetünk szabadföldi és magaságyásos ültetésről. Mindkét típusnak vannak előnyei és hátrányai, így választásuk vagy épp kombinálásuk nagyban függ a kert céljától és az azt használó közösség igényeitől is.

A magaságyás általában egy fából készített keret, melyben a vetést és az ültetést a megfelelő földkeverékkel való feltöltés után kezdhetjük meg. Ez rögtön rávilágít egyik hátrányára, miszerint bekerülési és karbantartási költséggel rendelkezik, az ültetőközeget pedig a szezon elején mindig újra fel kell tölteni vagy érett komposzttal dúsítani. Amennyire ez hátrányt jelent, ugyanannyi előnnyel is jár, ugyanis a magaságyás peremeinek köszönhetően elkerülhető a taposásból eredő kár, a terület alap talajtípusától függetlenül tudunk gazdálkodni a jó vízáteresztő képességű, az ültetendő növények igényeire szabott talajban. A növényápolás munkái közül a gyomlálás kevesebb időt vesz igénybe, azonban az öntözésre nagyobb figyelmet kell fordítani. Nagy előnye a magaságyásoknak, hogy könnyen megközelíthetők és elérhetők, így az akadálymentes kertészkedés egyik alapelemének is tekinthetjük őket. További előnyük még, hogy bennük gyorsabban felmelegszik a talaj, ezért korán kezdődhet a vetés és a betakarítás is elnyújtott.

A szabadföldi ültetés esetében az induló feladatok egyszerűbbek. Az ágyások kijelölése után a megfelelő talajelőkészítést követően már beültethetők az ágyások, ezért előnye, hogy nincs plusz bekerülési költség és ha nagy tér áll rendelkezésre, akkor egyszerűen bővíthető. A helyi forrásokat alkalmazza és a vízigénye is kisebbnek tekinthető. Hátránya, hogy nagyobb eséllyel gyomosodik és a taposáskár kockázata is megnő.

Növényválasztás szempontjai az iskolakertben

A következőkben nem egy növénylista összeállítása a cél, hanem maguknak a növényválasztás szempontjainak a bemutatása, hogy az iskolakert még teljesebb legyen. Az eddigi ismereteket alapul véve a választott növények között a következő csoportokat különböztethetjük meg iskolakerti felhasználás szerint:

Többfunkciós növények: Nem csak a termését fogyaszthatjuk, hanem akár a virágát is. Fűszerként, méhlegelőként használható, plusz tápanyagot juttat a talajba, magja könnyen gyűjthető vagy épp elvethető. A levélzöldségek például jól beilleszthetők ebbe a kategóriába.

„Megosztható növények”: Olyan növények tartoznak ide, melyek folyamatosan sok apró termést hoznak, amelyet nem csak a kertet gondozók kóstolhatnak meg, hanem jut a többieknek is. Erre jó példa a koktélparadicsom, a borsó is.

Nyersen fogyaszthatók és ízletes növények: Ez mindig izgalmas tapasztalt, hiszen frissen szedett, saját termesztésű zöldség-gyümölcs mindig a legfinomabb. Az ízletes növények közé a fűszerek és gyógynövények egy részét is besorolhatjuk.

Szenzoros növények: Illatos, érdekes tapintású, erős színvilágú növények, melyek izgalmasnak tűnnek, sokszor ezek azok, amelyek a kertet vonzóvá teszik a kisebbek számára.

A fentiekből is kitűnik, hogy egy iskolakertet a növényválasztástól az ágyások típusáig a kertet gondozó közösségre szabhatjuk, így teljesen kihasználva a kert által nyújtott előnyöket.

Ez a cikkünk is érdekelheti a témában: Egyre népszerűbb a közösségi mezőgazdaság/

Horotán Katalin; Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Biológia Intézet