A mezőfalvai talajszelvényen sokan ledöbbenhettek, hogy hova lett a termőföld? Kb. 40 cm, és alatta semmi. Az intenzív talajművelésből vissza kell venni, amúgy lehet, hogy nagyon hamar nem lesz termőföld.
A talajt a szükséges minimumig bolygassuk, hagyjuk pihenni is, és ez az új dolog, amit meg kell tanulnunk, hogy a talajnak az a pihenés, ha dolgozhat, és amikor nem haszonnövény borítja, akkor köztes, takarónövény terem rajta. Lehet, hogy eljön az az idő, amikor a takarónövény termesztése ugyanolyan fontos vagy még fontosabb lesz, mint a kultúrnövény termesztése. A takarónövény termesztésével jön jó néhány kérdés is-
Az első, hogy mennyi vizet fog meg, és mennyit visz el? A terminálását is meg kell tanulni, és az összetételt is meg kell tanulni; minél több növény van a keverékben, annál jobb, de azért ne essünk át a ló túlsó oldalára. A nagy mennyiségű szármaradványba, tarlómaradványba vetni is kell; ez egy új fejezetet nyit a termelőknél. Eltüntetem, beforgatom, vagy a felszínen marad további takaróként?
Az őszi vetésűek elé az elővetemény szármaradványával takarunk. Aratástól a vetésig kb. két hónap van, és ezek a legmelegebbek. Ebben az időben jó, ha tisztán tartjuk a felszínt. Az aratás után – több évi gyakorlati tapasztalat – hogy ha még úgy is látjuk, hogy nincs egyáltalán nedvesség a talajban, a kombájn mögött azonnal el kell végezni a tarlóhántást, természetesen olyan sekélyen, amennyire csak lehet. A lényeg, hogy a kihullott magok a talajjal kerüljenek kontaktusba, és a kapillaritást, a további kipárolgást elvágjuk. Az őszi magágykészítés sokszor a tarlóápolással egybeesik, ha azonban a tarlóhántás után kijött az árvakelés, akkor el kell végezni a tarlóápolást. Az árvakelés max. 10 cm magasságú növényekig hagyjuk. Ekkorra nagyjából kikelt a kihullott magvak azon hányada, amelyik a talajjal kontaktusban volt. A következő művelet majd stimulálja a többit.
Az őszi vetések elé a talajművelés intenzitását általában úgy választjuk meg, hogy a vetőgép jó minőségben tudja beágyazni a vetőmagokat. A tárcsás csoroszlyás mulcsvetőgépek némi többlet talajművelést igényelnek.
A kapás csoroszlyás vetőgépeknél más a helyzet. Ezek a csoroszlyával félretolják a növényi maradványokat a vetési síkból, így a vetőmagnak tökéletes a talajkontaktusa, még úgy is, hogy a felszínen relatív sok szalma van.
Irányítani tudjuk a gyökereket!
A Focus vetőgépnél több különleges dolog egyszerre történik. Ezek emelik ki ezt a vetőgépet a tömegből! A kapákkal akár 25 cm mélyre is tudunk lazítani. A lazítás az ULD kapákkal úgy történik, hogy a felszín irányába minimális a talajmozgatás, így még az igen kötött talajokon történő vetés esetében sem hozunk fel nagy rögöket a talajfelszínre. A kapák mögé kijuttatott depó műtrágyával irányítani tudjuk a növények gyökereit. A karógyökerűek gyökérzete könnyen, akadálymentesen tud mélyre fejlődni. Ez biztosítja a növényeknek, hogy majd később, a nyári stresszes helyzetben, amikor felül már kevés vagy nincs nedvesség, akkor a nagyobb mélyre ható gyökértömeg biztonságosabban vízhez jusson, és fel tudja venni a tápanyagot. A kapák mögötti morzsás szerkezetet a gumikerekes henger előtt egy rögtörő „mókuskerék” henger biztosítja. A gumikerekes henger visszatömöríti a talajfelszínt, és a mag alatt egyenletesen tömör réteget képez, így a gyökérzet egyenletesen is tud fejlődni. A gumikerekes henger nyomában haladnak a csoroszlyák. Többféle vetőcsoroszlyával szerelhetjük a vetőgépet, annak függvényében, hogy milyen talajon dolgozunk.
A laza talajokon a TurboDisc duplatárcsás csoroszlya nagyon jó minőségben helyezi a vetőmagot a talajba. Igen kötött, kemény talajokon, ahol a kelleténél több rög képződik, vagy a nagyon nagy szármaradvánnyal borított felszíneken a ThinEdge vagy a WideEdge kapás, de mélységtartó kerékkel ellátott csoroszlyák a nyerő választás. Gabona vetésénél is kétféle lehetőség között választhatunk: a TurboDisc vetőcsoroszlyák, amelyek esetében egy gumikerék mögött két csoroszlya halad vagy a WideEdge alkalmazása lehetséges, amelynél egy kerék mögött egy csoroszlya halad. Ebben az esetben a vetőmag egy sávba kerül, és a sávok között egy picit nagyobb a távolság, mint a tárcsás csoroszlyásoknál. A négyzetméterenkénti kalászszám mindkét esetben egyforma, a széles sávos vetésnél az állomány jobban átszellőzik, így a gombásodással szemben kevésbé érzékeny.
Az aszályos években a műtrágyával mélyre irányított gyökérzetű növények tovább élnek.
SZÁSZ ZOLTÁN 30-7430302
