Mivel a dió közkedvelt növénynek számít, termesztése pedig nem jár különösen nagy gonddal, így nehezebb volt reagálni az újonnan felmerülő nehézségekre. A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson, 1929) az USA és Mexikó területéről származik.
Európában az 1980-as évek elején jelent meg, gyors terjedése a tápnövényei, a közönséges dió (Juglans regia) és a fekete dió (Juglans nigra) könnyű elérhetősége miatt történhetett meg. Előfordulását igazolták Szlovéniában (1997), Észak-Olaszországban (1998), Németországban (1993), Horvátországban (2003), Franciaországban (2007) és Ausztriában (2009). Magyarországon először a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet munkatársai találták meg a lárváját Kőszeg külterületén, 2011-ben. Invazív fajként nyilvántartott károsító.
Országunkban mára már általánosan jelenlévő kártevő (1. ábra), amely megnehezíti a dió termesztését. A magyar kultúrához és gasztronómiához szorosan fűződő dió minden családi kertben és közterületen jelen van, ami lehetővé teszi a populáció felszaporodását. A természetes társulások, sorfák és családi házak hatalmas méretű diófáinak védelme nem megoldható, ezeken a fákon jelentősen felszaporodik a kártevő. A növény termesztése ma már nem egyszerű a fa magassága, a metszési és a növényvédelmi technológia hiánya miatt.
A Rhagoletis légy lárvája olyan nyű, amely a dió zöld burkában fejlődik. A termés felületén megjelennek az apró, tojásrakáshoz készített szúrásnyomok, ebbe helyezi el tojásait. Az egy nemzedékes kártevő elhúzódó rajzása miatt igazán megnehezíti a növényvédelem sikerességét. A dióburokban fejlődő nyűvek (1. kép) a dióbél minőségének és fejlődésének romlását okozzák, az elszíneződik, megpenészedik, így a termés fogyasztásra alkalmatlanná válik, kényszerérés következik be, és korai fertőzés esetén terméshullás történhet.
A betakarítást az elfeketedő nyálkás dióburok hátráltatja. A termés földre hullásakor a lárvák a talajba jutva bábozódnak, majd ott is telelnek át.
A védekezés lehetőségei
A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele könnyen összetéveszthető a dió baktériumos megbetegedésének (Xanthomonas campestris cv. juglandis) tüneteivel, amelyek csak meleg, párás időben jelentkeznek. A magánkertekben javasolt az avar és a lehulló dió eltávolítása, ami gyéríti a kártevő következő évi populációjának a felszaporodási lehetőségét. A fák évente elvégzett metszésekor a korona méretének csökkentése, sűrűségének megszüntetése a cél. Ezt a műveletet nemcsak a növényvédő szerek megfelelő fedettsége miatt javasoljuk, hanem az egészséges kondíció, a megfelelő napfényellátottság és a fák beteg részeinek szakszerű eltávolítása miatt is.
Elengedhetetlen a rajzás megfigyelése (CSALAMON® PALZ, 3. kép). A megfigyelés legelterjedtebb módszere a sárga ragacslap kombinálva csalogatóanyaggal (ammónium-acetát).
A károsító megjelenése június első felétől várható. A csapdák kihelyezéséhez szükséges, hogy ismerjük az adott rovar környezeti igényét. A magas fáknak azon a részén jelennek meg legelőször, amelyet a nap leghamarabb felmelegít, amely a korona felső szintjének déli kitettségű oldala, ezért a csapdákat a fán elszórtan, főleg a korona felső harmadában kell elhelyezni. A csapdákban egyéb más (nem károsító) legyek mellett a dióburokfúrólégy is felismerhető. A felismerése nem okoz problémát: barna alapszínű, feje sárga, tora sötétebb. Szárnyfesztávolsága 8–10 mm. A nem szakavatott szemek is jól felismerhetik a szárnyrajzolatot és fejlődésmenetet (3. kép). A két pár szárny végén egy fordított „V” betűre emlékeztető minta rajzolódik ki viszonylag vastag, markáns vonallal.
A diókutatás témáját is megnehezítette a fúrólégy jelenléte. Az 5 hektáros diógénbanki állományunk a megelőző években közel 98%-os fertőzöttséget mutatott, így nekünk is újra kellett gondolni a növényvédelmi lehetőségeinket. A kutatóhely gépparkja rendelkezik növényvédelmi permetezőgéppel, de a diókultúrában a fák mérete miatt speciális gépre lenne szükség.
Drónnal a légy ellen
A dróntechnológia Magyarországon újdonságnak számító, nagyon eredményes módszer, ezért szerettünk volna erről mi is tapasztalatot gyűjteni. A kutatás során célul tűztük ki a dróntechnológia alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát a nyugati dióburok-fúrólégy elleni védekezésben (4. kép).
Teljesen kezeletlen területet választottuk kontrollnak („Magas diós”), a Kutató Központ Elvira major kutatói telephelyén. Itt a csapdák kihelyezése megegyezett a kezelt terület („Dió fajtagyűjtemény”) csapdakihelyezésének időpontjával. A kezelt terület összesen négy kémiai védekezésen esett át 2020-ban, amelyben két drónos és két földi technológiát ötvöztünk.
Az első kezelés 2020. 07. 16-án történt földi permetezőgéppel, a második drónnal, 2020. 07. 28-án, a harmadik kezelés földi permetezés volt 2020. 08. 12-én, az utolsó pedig drónnal történt 2020. 08. 26-án. A 2. ábrán a piros nyilak a földi kezelést jelzik.
A kémiai kombináció pedig az acetamiprid és a lambda-cihalotrin volt. A siker nem volt annyira kiemelkedő, mint a zöld nyíllal jelzett drónos védekezésnél, melynek kémiai kombinációja acetamiprid és az ammóniumacetát hatóanyagú fehérje volt. A megfigyelések alapján a kontroll és a kezelt terület között nagy volt a fogott egyedszám különbsége. A drón esetében a kezelések után csökkent a fogási szám. Míg a dróntechnológiánál a fa teljes magasságában, addig a földről kivitelezhető növényvédelemmel csak a fa alsóbb részein volt kielégítő a kezelés. A kezelt terület (a kékkel jelzett rajzási görbe) esetében látható, hogy az elvégzett kezelések után a populáció nem tudott felszaporodni, a sárgával jelzett kontrollnál viszont látható a populáció felszaporodása és a rajzás elhúzódása. A kezelt terület fertőzöttsége csökkenését értük el a kombinált kezeléssel is. A több éves megfigyelések alapján a 98%-os fertőzöttség egy vegetációs kezelés alatt 63%-ra csökkent.
2021-ben megismételtük a 2020-ban kialakított technológiai és csalogatáson alapuló kezelést. A kezelt terület esetében látható, hogy az elvégzett beavatkozások után (zöld nyíllal jelzett) nem tudott a populáció felszaporodni, a sárgával jelzett kontrollnál viszont látható a populáció felszaporodása. A földi kezelések után a piros nyíllal jelzett kezelés nem volt eredményes. A kombinált kezelések is meghozták a várt eredményeket. A felméréseink alapján a 2020-as évben 63%-ra csökkentettük a fertőzés mértékét, viszont 2021-ben sikeres kezelések után a kártételt sikerült megszüntetni (3. ábra).
Segít a jó koronaforma
2022-ben a drónos permetezést nem alkalmaztuk, mivel a fogási adatok nem mutattak jelentős populációt (4. ábra), feltehetően klimatikus hatások (csapadékszegény környezet) miatt, ezért csak kétszeri földi kezelést végeztünk.
Ennél a kísérletnél nagyon jól tudtuk ötvözni a drónos permetezés előnyeit és a nyugati dióburok-fúrólégy elleni védekezési lehetőséget, mivel a kártevő a koronaforma felső egyharmad részében található, ahová a kísérlet kezdetekor csak drón segítségével tudtuk kijuttatni a permetezőszert. Egy hatékony fúrólégy elleni védekezéshez szellős, laza szerkezetű koronára is szükség van, hogy a földi védekezés hatékonyságát emelni tudjuk, ezért kiemelt jelentősége van a koronafenntartó metszések rendszeres és szakszerű elvégzésének.
SZERZŐ: KALMÁR KLEMENTINA, DR. BUJDOSÓ GÉZA
