Gyorsan zajlanak az események a hétvégi gabonaimport-korlátozó bejelentések óta. Az oroszok szabotálnak, a Bizottság üzen, a magyar fél finomít, a lengyelek tárgyalnak.
A lengyelek a legharciasabbak
Szemben a lengyelek hétvégi, éles kijelentésével, miszerint a tranzitáru sem lépheti át a határaikat, a magyar fél hétfőn leszögezte: az átmenő forgalomnak szabad utat ad. Ugyanekkor Szlovákia és Bulgária is bejelentette, hogy fontolgatják a magyar és lengyel példa követését. Azóta kiderült, a szlovákok a magyarok megengedőbb szabályozását veszik át szerdától, azaz a tranzitáru beléphet az országba. Románia eddig nem tette szóvá az ukrán gabonaözönt. Az ország komoly infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett éppen annak érdekében, hogy minél több terményt fogadhasson és továbbíthasson a szárazföldi útvonalakon keresztül is.
Hová érkezik a legtöbb gabona?
Tudni érdemes, hogy Ukrajna havonta mintegy 1-1,2 millió tonna terményt képest kijuttatni a folyami útvonalakon, 750 ezer – 1,2 millió tonnát vasúton és 500-600 ezer tonnát közúton. Eddig jellemzően 2-2,5 millió tonna között ingadozott a ténylegesen kiszállított mennyiség. Emellett a megmaradt tengeri kikötőkön, elsősorban Odesszán keresztül 3 millió tonnás szállítási kapacitással rendelkezik az ország.
Lengyelországba havonta 500-700 ezer tonna ukrán termény érkezik, Magyarországra 200-250 ezer tonna, míg Romániába szárazon és vízen 4,2-4,7 millió tonna(!). Ezen felül Moldován keresztül is jutnak el szállítmányok a Dunára és a Fekete-tengerre. (Kapcsolódó írásunk: Így keresztezi a termelői vágyakat végérvényesen a vasút.)
Az orosz érdek
A gabonafolyosó működését az orosz ellenőrzés szabotázsszerű akciói időnként nagyon lefékezik. Hétfőn – ez másodszor fordult elő egy hét alatt – az orosz fél egyetlen útra kelni hajó ellenőrzését sem végezte el. Moszkva ezzel is jelezte, hogy komolyan kell venni a fenyegetését a gabonafolyosó-egyezmény felmondására. Ha Kelet-Európa és Oroszország egyszerre blokkolja az ukrán exportútvonalakat, akkor a háborúzó Ukrajna fontos bevételi forrásától esik el. Másrészt az ügy ismét törésvonalat hozott létre az EU nyugati és keleti fele között, és még a leginkább oroszellenes lengyeleket is elfordította Ukrajna támogatásától. (Kapcsolódó írásunk: 60 napot adtak az oroszok a gabonafolyosó-egyezménynek.)
Mindenki tárgyal mindenkivel
A múlt hónapban Brüsszel 56,3 millió euró kifizetését irányozta elő a lengyel, román és bolgár gazdálkodók támogatására a gabonadömping árleszorító hatását kompenzálandó. Románia 10 millió eurót, Bulgária körülbelül 17 millió eurót, Lengyelország pedig 30 millió eurót kaphat. Szlovákia és Magyarország esetében úgy ítélte meg, hogy a beáramló gabonamennyiség és az ország saját termése együttesen is kisebb, mint amennyi az elmúlt évek átlagára jellemző volt, így a beérkező áru nem okozhatott piaci zavart, sőt, segíthetett az áruhiány mérséklésében. A segélyben részesülő államok kevesellték a Bizottság piaci intézkedését, ezért indult el az importkorlátozó akció.
Az Európai Bizottság eddig csak annyit üzent a renitens kormányoknak, hogy ezekben a nehéz időkben inkább össze kellene fogni, és magyarázatot vár a lépésükre. Időközben bizonyára a válaszreakciókat is fontolgatják. A konfliktust kerülendő Magyarország és Szlovákia gyorsan leszögezte, hogy nem követi a lengyel példát, és a tranzitforgalom beléphet az országba.
„A kormány a mai határozatával nem akadályozza a Szolidaritási sávokon át a kikötőkbe haladó tranzitforgalmat” – hangsúlyozta hétfőn a szlovák agrárminiszter, Samuel Vlcan. A magyar tárcavezető, Nagy István szintén azt ígérte, hogy a tranzitforgalmú járműveket átengedik az országon, de minden közúton és vasúton érkező gabonaszállítmány útját ellenőrzik. A legélesebben fogalmazó lengyel kormány hétfő óta trágyalásban van az ukrán oldallal. „Még folynak a tárgyalások Ukrajna és Lengyelország között az ukrán mezőgazdasági termények tranzitjáról” – mondta Tetiana Lupova, az ukrán mezőgazdasági minisztérium szóvivője.
