2023 nehéz év lesz, derült ki Hollósi Dávid előadásából a Portfólió Agrárium konferenciáján Kecskeméten. Az MKB Bank–Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója arra mutatott rá, hogy az agrárium jövője az élelmiszeripar hatékonyságán múlik, ezért hazánk előtt még sok kihívás áll. Rövid távon az infláció, a magas hitelkamatok, a háború bizonytalan kimenete és Kína gazdasági ereje gyakorol közvetlen hatást mindenki életére.
Aszály és energiaválság
A 2022-es év számunkra nemcsak a háború okozta energiaválság, hanem az aszály jegyében is telt, és mindkettő az uniós átlagnál nagyobb mértékben hatott a magyar gazdaságra, de különösen az agráriumra. Az aszály mintegy ezer milliárdos kárt okozott a növénytermesztésben, ezzel az egész EU-ban a legnagyobb kiesést szenvedte el a mezőgazdaságunk. Ez negatívan hatott az árainkra, az exportlehetőségeinkre, miközben Ukrajnából a háború következtében a szárazföldön, így rajtunk keresztül is özönleni kezdett a gabona. Míg a korábbi években egymillió tonna körüli gabona- és olajmagbehozatal jellemezte a magyar gazdaságot, 2022-ben 3,5 millió tonna termény érkezett hozzánk, amiből 1,7 millió tonna származott közvetlenül Ukrajnából – mutatott rá Hollósi.
Drágán működő élelmiszeripar
Külkereskedelmi egyenlegünket még inkább rontotta az erős energiaimport-függőségünk, emellett a hosszú időn keresztül rendkívül gyengén teljesítő forint. A banki szakember felhívta rá a figyelmet, hogy élelmiszeriparunk egyébként sem tartozik az energiával és a munkaerővel hatékonyan gazdálkodni tudó ágazatok közé, és ez igaz európai szintű összevetésben is. A magyar élelmiszerinfláció volt a legmagasabb az egész unióban 2022-ben, amiben a fentieken kívül szerepe volt az ársapkáknak és inflációs pszichózisnak is.
Kelet-Európa lesz az EU éléskamrája
Biztató trend viszont, hogy a kelet-európai országok uniós csatlakozása óta az agrártermelés szántóföldi növénytermesztési és állattenyésztési súlypontja fokozatosan ebbe a régióba helyeződik át az EU-ban, ami jó alapot teremt a feldolgozóiparnak is. Örvendetes, hogy az egy alkalmazottra vetített élelmiszeripari beruházások 2016 óta felgyorsultak hazánkban, ezen a téren lehagytuk fő riválisunkat, Lengyelországot is. 10 év lemaradást kell behoznunk, de legalább jó irányban léptünk.
Idei fenyegetések
Rövid távon meg kell küzdenünk az idei év kihívásaival: a tavalyi aszálykár idén likviditási problémákat okoz a mezőgazdaságban. A GDP alig észrevehetően nő (+0,8%), az infláció éves átlagban 17,5 százalékos, az alapkamat pedig 9 százalékos lehet. A mezőgazdasági termelők már tavaly is hatszor többet költöttek a hitelkamatok törlesztésére, mint 2021-ben, és ezek a terhek idén sem lesznek könnyebbek. Az MKB Bank–Takarékbank előrejelzése szerint a forint-euró árfolyam idén 392,5 körül alakulhat. A háztartások fogyasztása 0,8 százalékkal csökkenhet, ami fékezi az inflációt, de a régi árak már nem térnek vissza. Jövőre már 3,7 százalékos fogyasztásbővülésre van kilátás. Nem tudjuk persze, milyen lesz az idei időjárás, hogyan alakul a háború, és Kína gazdasági ereje milyen irányban befolyásolja majd a világkereskedelmet, de akár a világpolitikát is.
