Még mindig világ-élvonalbeliek vagyunk csemegekukoricából, de hiba duplázódott a szabadföldi zöldségek felvásárlási ára, visszaesés fenyegeti a szektort, mivel jobban megéri a szántóföldi növények termesztése. A hazai agrárvezetés azon van, hogy megerősítse az ágazatot, de például az öntözésfejlesztésnek komoly korlátai vannak.
Várja az exportpiac és a hazai fogyasztó is
A csemegekukorica és zöldborsó együttesen a hazai zöldségtermesztő terület 60%-át teszi ki. A feldolgozóipar alapanyag-felvásárlásának 70-80%-át a csemegekukorica és zöldborsó adja, így kapacitáskihasználtságát e két növény dönti el. A termelés és a feldolgozóipar egymásra utalt – ezt szomorúan bizonyította a tavalyi aszály, amikor 30-40%-os csemegekukorica-alapanyaghiánnyal küzdött a hűtő- és konzervipar. Mindkét termék 90-95%- ban a hűtő- és konzervipari felhasználású, ráadásul az exportpotenciált is nagyban érinti: a feldolgozott zöldség-gyümölcskésztermékek 80-90%-a elhagyja az országot.
Az utóbbi 3-5 évben a világpiaci kereslet miatt jövedelmezőbb volt szántóföldi növényeket termeszteni, mint szabadföldi zöldségeket. Az emiatt bekövetkező terméscsökkenést az sem állította meg, hogy az előző 3 évben megduplázódott felvásárlási ár. Ugyanakkor a hazai csemegekukorica-termőterületek is fejlesztésre várnak, például a területek csak fele öntözött. Közben számottevően nőttek a feldolgozóipari kapacitások, még több árut volnának képesek feldolgozni, ráadásul a fogyasztás is nő: az utóbbi pár évben 8-ról 14 kiló közelébe nőtt a tartósított zöldség- és zöldségkészítmények fejenkénti éves fogyasztása itthon.
Az ágazat fejlesztési lehetőségei
Az ágazatot a termeléshez kötött támogatásokon keresztül is erősíteni igyekszik az unió és az állam. A közvetlen támogatások 1347,4 millió eurós éves keretéből 202 millió eurót fordítunk célzottan erre a támogatási jogcímre. Az ipari zöldség esetében a hektáronkénti támogatás elérheti a 326 eurót (a támogatásra jogosult hektárok számától függően 260 és 390 EUR/ha között lehet). E támogatási formának összhangban kell lennie a víz keretirányelv célkitűzéseivel. Az idei évtől célzott helyszíni ellenőrzéseket kell folytatni a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartása érdekében – mondta az Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: A csemegekukorica és zöldborsó ágazat fejlesztésének lehetőségei konferencián Feldman Zsolt államtitkár. Az érintett jogcímek közt van a szántóföldi és ipari zöldségtermesztés is. A növénytermesztési jogcímek esetében a víz mennyiségi védelmére helyeződik a hangsúly, továbbá ahol nem öntöznek, nem rendelkeznek környezetvédelmi engedéllyel, ott is kaphatnak termeléshez kötött támogatást. • A víz keretirányelvvel való összhang megteremtése tagállami feladat, a kedvezményezettek által teljesítendő jogosultsági feltételeket nem érinti.
Jók vagyunk – még, mert jönnek a kihívások
A fagyasztott csemegekukorica exportjában egyébként még mindig másodikok vagyunk a világon. Igaz, a mind az 1. helyezett USA, mind a magyar kibocsátása csökken: 2018-ban még 71, 2021-ben már csak 53 ezer tonnát exportáltunk. Ezt a pozíciót a kihívások miatt csak fejlesztésekkel lehet megtartani. Az egyik legfontosabb volna a vízutánpótlás. A mezőgazdasági vízkivétel miatt jelentős terhelésnek kitett víztestek száma nálunk az egyik legnagyobb Európában, 40%-os, ami miatt jelentős korlátai vannak az öntözés fejlődésének. Ilyen akadály a víz hiánya vagy korlátozott rendelkezésre állása, a felszín alatti vizekhez jutás és más természetvédelmi problémák, a másodlagos és harmadlagos vízművek állapota, a szétdarabolódott birtokstruktúra, a beruházás tőkeigénye, a tervezői-szakértői kapacitások korlátossága, illetve maga a dilemma, hogy megéri-e, megfizetődik-e a termény árában a növények öntözésének költsége – mondta előadásában Apáti Ferenc, egyetemi docens.
