Tavaly 71%-kal több import mézet vásárolt Európa, mint a megelőző esztendőben, ami az orosz-ukrán háború „mellékhatása”. A méhészek csak abban reménykedhetnek, hogy a mézkészletek hamarosan elfogynak, és normalizálódik a felvásárlás. Magyarország csak annyit tehetett, hogy ismét kérte az Európai Bizottságot a piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására.
Lesz támogatás
Magyarország elsőként tette a méhészetet adómentessé, elsőként adott beporzási támogatást, és elsőként fogja ténylegesen felsorolni a címkén, mely országokból származik a méz, hiszen a termelők és a fogyasztók védelme így biztosított, mondta Nagy István agrárminiszter a Homokháti Méhész Egyesület méhészeti gyűlésén, Sándorfalván. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó végrehajtása során megmarad az 50-50 százalékos uniós és hazai társfinanszírozás. 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül. Továbbra is igényelhető lesz a méhek után az állatjóléti támogatás, 15 euró jár méhcsaládonként.
Bevétel is kellene…
Csakhogy a méhészeket a napi túlélési problémák aggasztják, ugyanis novembertől gyakorlatilag leállt a hazai mézpiacon a felvásárlás, mivel az ukrán méz levitte a vegyes- és az akácméz árszintjét is. A 2021 végén még kilónként 2400 forintos felvásárlási árú akácméz most 1700 forintos áron sem kell, és vegyes mézekből is beragadtak tételek a termelőknél és a kereskedőknél is, ráadásul az üzletek polcairól sem fogy a magyar méz – írja Kelemen Zoltán a vg.hu oldalán.
Az ukrán termékekre kivetett uniós importvám teljesen megszűnt júliusban, és 5 ezerről 60 ezer tonnára emelkedett a behozatali kvóta. És bár az ukrán méz a német, francia, svájci és olasz piacokra igyekszik, a magyar is ezeket célozza, így az ottani értékesítési gondok látszanak meg a hazai belpiacon is. Bezavar az európai piacon az is, hogy Amerika dömpingvámot vezetett be az argentin mézre, így most ennek egy része is Európában keres vevőt, és még 17,3 százalékos vámmal is olcsóbb, mint a magyar méz. (Érdemes visszalapozni júniusban, még az importvámok eltörlése előtt megírt elemző cikkünket. A „próféta szólt” belőle: Hogyan hat a magyar agráriumra az ukrán háború?)
Eközben a válság és a vásárlóerő csökkenése miatt Európában minden magasabb árfekvésű termék értékesítése megállt, nem kell már sem a lépes, sem a bioméz, és az akácméz iránti érdeklődés is minimálisra esett vissza. A méhészek egyedül abban reménykedhetnek, hogy az influenzaszezon tavaszra kiüríti a mézkészleteket, és normalizálódhat a felvásárlás.
