Tavaly az árukukorica éppen azokban a régiókban vallott kudarcot, ahol az öntözött kultúrákkal versengett a területért, ezért most az a hír járja, hogy sok termelő fokozná a sikeresebbnek bizonyult konzervipari termékek előállítását. Vajon igaz ez? Mint látni fogjuk, a hír erős túlzás.
Az árukukorica nem jött be
A tavalyi nyár végi adatok alapján a zöldborsó és zöldbab csekély termésveszteséget szenvedett el az aszályban (ez előbbi 7 százalékot, az utóbbi semennyit), a csemegekukorica viszont az addig összegzett adatok alapján 20-30 százalékkal termett kevesebbet az elvárhatónál. Mindez semmiség ahhoz képest, hogy Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmárban megfeleződött az árukukorica mennyisége – a minőségéről pedig ne is beszéljünk. Ez alapján érthető lenne, ha a biztonságosabb és jól fizető konzervipari termékek felé fordulnának a gazdák.
Drága öntözni
Tavaly a borsó termőterülete ismét 19 ezer hektárra nőtt, utoljára 6 évvel ezelőtt voltak ennyire bizakodóak a növénnyel kapcsolatban a gazdálkodók. 2017 és 2021 között viszont sokan kiszálltak a termeléséből. Egy Bács-Kiskun vármegyei nagygazdaság vezetője az öntözési költségek folyamatos emelkedésével indokolta ezt a döntésüket. „Egy dolog a víz ára, és egy másik, hogy mibe kerül kiemelni és odajuttatni a táblára. Amilyen ára van az energiának, nem éri meg” – ezt már egy Csongrád-Csanád vármegyei nagygazdaságban halljuk, ahol az idén döntöttek úgy, hogy lemondanak a borsóról és a csemegekukoricáról.
„Mi tavaly 40 forintét kaptunk egy köbméter vizet, ahogy hallom, most ötszörösére nő az ára, 200 Ft körüli összeg lesz. Ha 300 mm vizet adok ki, akkor az hektáronként 600 ezerbe fog kerülni, plusz a kijuttatás még egyszer ennyi. Ezt egy növény sem tudja kitermelni. Aki nem folyóvízből öntöz, annak ne lesz érdemes beindítania a lineárokat…” – mondja egy Hajdú-Bihar vármegyei nagygazdaság vezetője, aki azt tervezi, hogy a csemegekukorica helyett a jóval kisebb vízigényű és szépen jövedelmező napraforgót rakja inkább az öntözhető táblákra.
Csekély termelői érdeklődés
„Hiába sikerült jól tavaly a borsó, és hiába emeltünk megint az árakon, a tavalyi szerződéses állomány talán 70 százaléka mutat most érdeklődést a növény iránt. A csemegekukoricában sem sokkal jobb a helyzet, ott nagyjából 80 százalékon állunk” – tudjuk meg Kovács Jánostól, a Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezetőjétől. A helyzet azért rémisztő, mert a tavalyi aszály a feldolgozókat is megcincálta: a várt csemegekukorica-mennyiség harmada kiesett. Kis termelés, sok fel nem használt doboz, ki nem használt gépi és munkaerő-kapacitások, emelkedő energiaköltségek és munkadíjak – ez van a hátuk mögött. Ami pedig előttük áll, az kiszámíthatatlan: drága és megjósolhatatlan mennyiségű alapanyag, amit ki tudja, milyen áron lehet majd eladni. „Ez a szezon sokkal rosszabbnak látszik, mint a tavalyi volt…” – összegez a gyárvezető.
Magasabb felvásárlási ár, támogatás
Ami a felvásárlási ajánlatokat illeti, a feldolgozók megnyomták a ceruzát, hogy biztosítani tudják a hosszú kampányt. „Mi az április 15. előtt elvetett borsóra 220 forintos kilónkénti árat értünk el, de az április 25. után vetettre 260-270 forintot is el lehet kérni megfelelő alkupozícióban, persze tisztítva, beszállítva. A csemegekukorica betakarítva is 100 forint körüli összeget ér” – tudjuk meg a Hajdúságban.
„Mi ennyire nem látjuk jónak a piacot” – jegyzi meg szkeptikusan a kecskeméti gyár vezetője, de elismeri, idén olyan kompromisszumokra kényszerülnek, amikre korábban nem, például az ország túlfelére is elmennek a csemegekukoricáért. A szerződések betartását viszont szigorúan veszik. „Valljuk be, egyes partnerek többfelé is leszerződnek, és ha a vártnál kevesebb terem, akkor ennek nem vállalják a következményeit, hanem a legtöbbet ígérőnek adják a termést. Ilyen helyzetekben kénytelenek vagyunk kötbérezni.”
A csemegekukorica termőterülete évek óta tartja a 31-35 ezer hektárt, tavaly sajnos az alacsonyabbik határérték jött be, és most úgy tűnik, ez sem tartható. Az ipari zöldségnövények termesztését az előzetes becslések szerint hektáronként 326 euró termeléshez kötött támogatással jutalmazzák idén, ami 390-es euróárfolyam mellett 127 ezer forint támogatást jelent. A (zöld)bab kikerült ebből a támogatási csoportból, amivel hektáronként 85 euró (33 ezer Ft) támogatást veszített – ez végérvényesen megpecsételheti a sorsát.
Másutt is kevesebb termett
Megjegyezzük, a klíma és az energiaárak nemcsak velünk babráltak ki. A spanyol fagyasztottzöldség-termelés 10 év után először esett vissza, méghozzá bő 8%-kal. Az Ibériai-félszigeten a borsótermés több mint 35%-kal, a spenóté 23%-kal, a hagymáé 23%-kal, a burgonyáé 19%-kal, a cukkinié 19%-kal, a zöldbabé 19%-kal csökkent. Csak a brokkolitermelés nőtt 8%-kal. Eközben a gazdaságokban és a gyárakban is drágult a termelés, így nehéz olyan végterméket a piacra dobni, ami a globális színtéren is versenyképes marad. A vásárlók értékrendje is furcsa. Ha belegondolunk, egy doboz kukoricakonzerv annyiba kerül, mint egy gombóc fagyi, ami kis túlzással csak ízesített, fagyasztott víz. Ez vajon normális?
