Magyarország egyik legismertebb gombatermesztője szerint hamarosan tetőznek az árak a boltokban, aztán elindul egy visszarendeződés. A negatív piaci folyamatokban leginkább a tőke kapzsiságát látja.
Maga az EU is nagy gombatermelő
2022-ben mintegy 1,07 millió tonna gombát termeltek az EU-ban (a korábbi várakozások 1,1 millió tonna feletti mennyiséggel számoltak), ennek 2/3-a frisspiaci fogyasztásra került. A közösség önellátó mind a frissen fogyasztott, mind a feldolgozott gombák terén, az import mennyisége évek óta csökken. Évi 240-250 ezer tonnával Európa elsőszámú gombatermelője Lengyelország, ahol a termelés folyamatos, és erősen támaszkodik az észak-európai, illetve brit piacra. A további dobogósok: Franciaország és Spanyolország. Hazánk 30 ezer tonna körüli mennyiséget állít elő. A legtöbb gomba Hollandián keresztül lép ki Európából.
Az EU egésze számára az Egyesült Államok a legfontosabb partner, ahová a kivitt mennyiség csaknem kétharmada került, de a behozatalt újabban vámemelésekkel fékezik. Az EU belső piacát pedig az Ukrajnából érkező termékek jelenlegi vámmentessége veszélyezteti. Az európai gombatermesztés – mint annyi minden másban – minőségorientált, az előállítás jellemzően high tech körülmények között zajlik, meglehetősen nagy energiafelhasználás mellett. A fűtés földgázzal, míg az árumozgatás dízel és elektromos-áram felhasználásával zajlik.
A válságos évek tanulságai
Mutsy Árpád, a Bio-Fungi Kft. tulajdonosa már az orosz-ukrán háború kitörése előtt arról beszélt, hogy az energiaárak emelkedésében a tőke spekulációja is közrejátszik. Most is úgy látja, hogy sem a Covidból való visszapattanás, sem a háború kitörése nem okozhatott 7-10-szeres ugrást az energia spot piaci árában. „Az energiatermelés alapköltségeit ugyanis hosszútávú szerződések rögzítik, pár hónap alatt nem mennek végbe ilyen árváltozások. Az ellátás instabilitása és a tervezhetetlen költségek rengeteget ártottak a piacnak. Az ilyen helyzetekben az ember óvatosabban köt szerződéseket, főként hosszú távra, miközben igyekszik növelni a készleteit a termeléshez szükséges alapanyagokból. Ez önmagában gerjeszt egyféle hiánypszichózist a piacon. Én magam is 3-6 hónapos készleteket tartok” – mondja Magyarország egyik legismertebb gombatermesztője.
Az utóbbi évek zűrzavarának másik tanulsága, hogy amennyire csak lehet, függetlenedni kell az energiaszolgáltatóktól – a Bio-Fungi is telepített napelemparkot. Az egyéb építéssel járó beruházásokat már akkor leállították, amikor az építőiparban elszálltak az árak. „A termelés költségei 30-40 százalékkal nőttek, csak az energiaszámlákon 1,6 milliárd forintos többletköltségünk keletkezett. Eközben a termékek árán csak 15-20 százalékot tudtunk emelni tavaly, leginkább az erős nemzetközi verseny miatt. Mivel a cégünk 60-70 százalékban külföldre termel, számunkra a gyenge forint kedvező volt, de a lengyelek így is verhetetlennek bizonyultak a koncentrált élelmiszeriparuk és a kőszénre épülő, olcsó villamosenergiájuk miatt” – tudtuk meg. Mutsy Árpád a románok, szerbek, bosnyákok oldaláról is erősödő versenyt érzékel. Mivel a magas hazai alapkamatok megfojtják a beruházásokat, a feltörekvő országok idén is közelebb kerülhetnek hozzánk.
Lassú lesz a visszarendeződés
Mivel a gomba a többi élelmiszerhez képest szerényen drágult, a fogyasztásában semmi visszaesést nem érzékelt a Bio-Fungi. A bevételeik emelkedtek 2021-hez mérten, de rosszabb eredményt hozott az évzárás. „Csak annak örülök, hogy a termelési szintet fent tudtuk tartani. 2023 és talán még 2024 is nehéz év lesz, egyes piaci szereplők kihullanak a rostán.” A szakember szerint még nem minden áremelkedés gyűrűzött be az élelmiszerek fogyasztói árába, a csúcsot február-március tájékán tapasztalják majd a vásárlók.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: A gombatermesztési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosítása a jövő?
