Takács Attilát, a Hechta Kft. társtulajdonosát és ügyvezetőjét gyakorlatilag lapunk alapítása óta ismerjük. Beszélgetésünk során azonban elsősorban nem a múltra fókuszáltunk, inkább a növénykondicionálók, biostimulátorok használatáról és az új támogatási rendszer adta lehetőségek kiaknázásáról kértük a véleményét.
Szép eredmények egy nehéz szezon után..
– Küzdelmes év van a mezőgazdaság mögött is. A Hechta Kft. 2022-es eredményeit ez hogyan befolyásolta?
– 2022 számunkra sikeres esztendő volt, hisz a termelők mindinkább felismerik a növénykondicionálás jelentőségét. Így a növénykondicionáló készítmények is igen jól fogytak, de sajnos esőt hozni ezek sem tudtak. Júniusban persze már láttuk, hogy a felhasználás jelentősen visszaesett, mert addigra az aszály annyi kárt okozott, hogy sokan már nem invesztáltak tovább a növényeikbe. Ez érthető, az Amalgerol® például nagyon jó termék, de esőt még nem tud csinálni… A Hechta Kft. forgalma ilyen körülmények között is 2,6 milliárd forintról közel 4 milliárd forintra nőtt 2022-ben. Sajnos az aszály mellett más negatív folyamatok is elindultak: a terményárak lefelé, az inputárak felfelé mozognak, így több sebből vérzik most az ágazat; ez baj.
– Mi adhat pluszt ebben a nehéz helyzetben a termelőknek?
– A mezőgazdasági környezet most egyre nehezebb, de jelentős pozitívum, hogy megindul az Agrár-ökológiai Program. Ez plusz támogatásokat ad olyan termékek használatára, amelyeket mi is forgalmazunk, és amelyeket okosan, nemcsak a támogatási pénz bevételét szem előtt tartva lehet felhasználni. Ilyen lehetőség eddig nem volt.
– Mire érdemes ezzel kapcsolatban figyelni?
– Az Agrár-ökológiai Program egy olyan támogatás, ami nem alanyi jogon jár, olyan, amit csak akkor kap meg a gazda, ha tesz valamit, ami eddig nem volt kötelező. Persze eddig is használtak növénykondicionálókat vagy mikrobiológiai anyagokat a termelők, pedig nem kaptak érte pénzt. A piac most eléggé kaotikus, beszerezhetők nem bizonyított hatású termékek is, ez nehezíti adott esetben a jó döntést. A Hechta Kft. ezen a téren nagyon jó helyzetben van, hisz az Amalgerol®-t több évtizede ismerik a termelők, sok tapasztalatuk van ezzel kapcsolatban.
Az Amalgerol® volt szinte az első…
– Időben menjünk vissza akkor valamennyit: az Amalgerol kicsit talán megelőzte a korát…
– Igen, ez az egyik első növénykondicionáló készítmény Európában, egy svájci vegyész fejlesztésének az eredménye. Kezdetben a terméket biológiai anyagként az állattartásban a trágya kezelésére, annak minél tökéletesebb bontására fejlesztették ki. A továbbfejlesztés eredményeként a növények és a talaj kezelésére született meg az Amalgerol® jelenlegi változata, amelynek szabadalmaztatott gyártási joga átkerült Svájcból az ausztriai Innsbruckba, a Hechenbichler GmbH családi vállalkozáshoz. A cég egyébként több mint 40 éve foglalkozik növénykondicionáló termékek gyártásával és fejlesztésével. Két éve az egyik család kiszállt a vállalkozásból, és a harmadik tulajdonoscsalád vette át a tulajdonrészüket – nem gondolkodtak abban, hogy egy multinak eladják a jól prosperáló vállalkozást és terméket, hanem viszi tovább a következő generáció. Ez a szemlélet számomra is nagyon szimpatikus!
Az Amalgerol® gyártása napjainkban is teljes titoktartás mellett folyik, annak érdekében, hogy a hamisítás elkerülhető legyen; szigorú gyártási előírások és rendszabályok alapján történik.
– Mikor jelent meg Magyarországon a készítmény? Ön hol találkozott vele először?
– Az Amalgerol® Magyarországon 1993-ban jelent meg, kezdetben inkább különböző stresszhatásokat szenvedett növények kezelésére alkalmazták, és főként a cukorrépa-termesztők körében terjedt el a használata. A kijuttatása eredményeként azt tapasztalták, hogy az Amalgerol®-lal kezelt állományok könnyebben és gyorsabban, különösebb veszteség nélkül regenerálódtak. Ebből következően kezdődtek meg az Amalgerol® talajra és növényre gyakorolt pozitív hatásait bizonyító kísérletsorozatok, és a készítmény felhasználása elterjedt a szántóföldi növényektől kezdve a kertészeti kultúrákon át egészen a gyepgazdálkodásig. Az Amalgerol® forgalmazását a Cherole Kft. kezdte meg Magyarországon, őket felvásárolta a Cheminova, ahol én 2007-ben kezdtem dolgozni. Azóta foglalkozom ezzel a készítménnyel.
Szükséges az engedélyokirat!
– Az új támogatási rendszerben hogyan érdemes ezeket a növénykondicionálókat felhasználni?
– Az első fontos tény, amire a termelőknek is figyelni kell, hogy az Agrár-ökológiai Programban való részvételnél a növénykondicionálók használata 1 pontot ér. Alapvető, hogy azt a szert nevezzük növénykondicionáló készítménynek, amelyiknek engedélyokirata van mint növénykondicionáló készítménynek! Hiába mondja valaki, hogy az ő terméke ugyanolyan jó, vagy ugyanaz a hatóanyag van benne, ha erről nincs hivatalos engedélyokirata! A másik dolog a hatás, a hatékonyság. Ebben már nehezebb a döntés, itt jobb az, ha olyan készítményeket használnak a gazdák, amiket ismernek is, amivel van saját vagy megbízható egyéb termelői tapasztalatuk. A technológiákat ki kell kísérletezni – nekünk a 25 év alatt már nagyon komoly hátterünk alakult ki ezen a téren. Aki egyszer használta és kipróbálta a termékeinket, annak a többsége a következő szezonban is megvette. Most annyi változás van, hogy eddig a növénykondicionálókat akkor használták, ha probléma volt a kultúrákban; most már el kell gondolkodni, hogy hogyan érdemes gazdálkodni az új lehetőséggel. Azt tudjuk, hogy akkor kap pontot a gazda, ha a területe felére növénykondicionálót használ. Ez elég sok, de nem azt jelenti, hogy egyszerre kell a terület felén alkalmazni ugyanazt a készítményt! Például, ha startertrágya felhasználásán gondolkodunk, használhatjuk az Amalgerol® startert, ami starter műtrágya és növénykondicionáló is egyben. Azokon a területeken pedig, ahol nemcsak gyökérnövekedés kell, hanem talajfertőtlenítés is, ott egy Amalgerol® +Force® 1.5 G keverékkel a kukoricában vagy napraforgóban is dolgozhatunk. Emellett a tél után rossz állapotban induló búzáknak is adhatunk egy kezelést Amalgerol®-lal vagy Amalgerol® Essence-szel. Az a lényeg tehát, hogy ne sematikuson gondolkodjunk, ne kipipálni akarjuk az 50%-os felhasználást, hanem a lehetőségekből a legtöbbet hozzuk ki! Több különböző növényt kezelhetünk, több technológiát alkalmazhatunk – így kell összerakni a tervet!
– Mire érdemes figyelni a mikrobiológiai készítményeknél?
– Ezek használatáért már két pont jár. Itt is át kell gondolni, mit hogyan érdemes csinálni, itt sem a sematikus 50%-ot kell megcélozni. Mi például olyan mikrobiológiai készítményeket forgalmazunk, amelyeknek növényvédelmi hatása is van. Ez fontos például akkor, amikor a kukoricában láttuk az idei fuzáriumfertőzést. Nem mindegy, hogy 130 000 Ft-ért tudom eladni a jó minőségű kukoricámat vagy 70 000 Ft-ért a fuzáriumosat – ha egyáltalán átveszik. Amalgerol® Protect Pack-kal kezelve a búzáinkat csökkenthetjük a talaj fuzáriumfertőzöttségét a kukorica vetése előtt, vagy a Tigra® használatával a talaj szklerotíniafertőzöttségét mérsékelhetjük, ami a napraforgó számára előnyös, ha nem tartjuk az 5 éves vetésváltást. Le kell tehát ülni, át kell gondolni, hogy melyik kultúrában mit szeretnénk javítani. Ha így gondolkodnak a gazdák, akkor a programban visszakapott pénz többszörösen segíthet a hatékony termelésben! Érdemes akár bennünket is keresni egy közösgondolkodásra.
Bővülési lehetőségek
– A Hechta Kft. hogyan bővült idén? Milyen további lehetőségük van a fejlődésre?
– Jövőre véglegesül majd a területi képviseleti rendszerünk, hét fővel. Szeretnénk a portfóliót fejleszteni, de inkább a biológiai növényvédelem felé, ami nehéz, mert kevés termék van ezen a téren. Közben persze a magyar piachoz is alkalmazkodni kell. A műtrágyák ára nagyon erősen felment, és az Agrár-ökológiai Programban benne van, hogy a karbamidműtrágyát csak inhibítorral, lebomlásgátló anyaggal lehet használni. Ezért lesz egy új termékünk, ami NitrogénŐr néven fut.
Nagy gondnak látom egyébként, hogy 25%-nak kellene lennie az ökológiai termesztésű területek arányának, de sok problémára se növényvédő szer, se technológia nem áll rendelkezésre. Egy rovarkártevőt hogyan kezeljünk készítmények nélkül? Sokan elkezdték az ökológiai gazdálkodást, és rájöttek, hogy még szakavatott növényvédős sem tudja megoldani egy-egy problémájukat. Lenne egyébként sok használható termék is, csak nincs engedélyük, és nem éri meg végigvinni az engedélyezési folyamatot…
Jellemző példa erre a Sorround® nevű termékünk, amelyik körtében tökéletes körtelevélbolha ellen. De ez a készítmény jól irtja a kis, légyszerű kártevőket bármilyen kultúrában, viszont engedélye csak körtében volt. Most dióburok-fúrólégy ellen is engedélyeztük, de csak azért sikerült, mert a dió kiskultúra, és a készítmény Amerikában erre engedélyezve van. Lehet, hogy az engedélyeztetésben külön a biotermesztést is érdemes lenne előtérbe helyezni… A biológiai gazdálkodás legnagyobb problémája a növényvédelem….
Tanuljunk egymástól!
– Volt idén egy nagyon sikeres programjuk, a Tanuljunk egymástól! Mit adott ez a program, a sok gyakorlati gazdavélemény?
– Amikor mi elhatároztuk, hogy növénykondicionálással, biológiai növényvédelemmel foglalkozunk, akkor tudtuk, hogy olyan dologba kezdtünk, ahol még nagyon kevés tapasztalat áll rendelkezésre. Tapasztalatot gyűjteni csak a terméket használó gazdáktól lehet, mert még a tudomány sem tud minden információt megadni ezen a területen. Fontosnak érzem a visszacsatolást. A kémiai szer egy egyszerűbb termék; az bizonyos körülmények között mindig ugyanazt az eredményt adja, kidolgozott a használata, nincs kérdés a hatásával kapcsolatban. A biológiai termékeknél ez sokkal bonyolultabb. Nincs 98%-os hatékonyság, és az adott feltételek listája háromszor olyan hosszú, mint a kémiai anyagoknál. Sokkal több tudás kell a biológiai termékek használatához, mert sokkal bővebb a feltételrendszerük. Látni kell azt is, hogy a termelők gondolkodásmódját nem olyan egyszerű megváltoztatni, lassan, lépésről lépésre lehet itt haladni. Senki nem szereti, ha hirtelen, túl sokat kell változtatni a régi, bevált módszereken. Az azonban más, hogy ha be tudjuk mutatni, hogy egy másik kolléga a saját gazdaságában a mi technológiánkkal milyen eredményeket ért el. A Tanuljunk egymástól! program nemcsak egy egyszerű információátadás, hanem egy tanulási rendszer.
A közös gondolkodás
– A mindennapi munkájában mit szeret a legjobban csinálni?
– Növényvédelmi szakon végeztem 1995-ben, fél életemet területi tanácsadóként töltöttem. Így, ha szakmai szempontból nézem, azt szeretem a legjobban, amikor termelőkkel beszélgetünk a szakmáról. Ha egy ilyen eszmecsere során kisütünk valamit, és egy következő találkozásnál visszaigazolják, hogy működött a gyakorlatban is a közösen kidolgozott terv, az a legkomolyabb sikerfaktorok egyike. Jó, ha részese lehetek egy ilyen munkának. Egyébként a Tanuljunk egymástól! is erről szól. Emellett nagyon jó emberi kapcsolatok is szövődnek ezek során a megbeszélések során, ez is nagyon fontos számomra. Hiába üzleti vállalkozás a miénk, elengedhetetlen, hogy igazán hivatás is legyen, csak akkor lehet hosszú távon sikeres.
– Hogyan látja, változott-e a termelők nyitottsága az újdonságokra az elmúlt évtizedekben?
– Az a termelő, aki csak arra gondol, hogy rá akarunk tukmálni egy terméket, az elvágja magától az új információkat, és ha azt hiszi, hogy minden jó így, ahogy van, az kicsit veszélyes helyzet… Úgy látom, hogy kevesen vállalnak fel valami ismeretlen újat, csak amiatt, mert alapvetően érdeklődő típusok. A nyitottságot legtöbbször a kényszer teremti meg. Amilyen zsúfolt az életünk, abban kevesen engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy olyan dolgot próbálhassanak meg, amire kíváncsiak. De ha van egy szükséghelyzet, kivonnak egy szert, és valami mást kell kitalálni a probléma megoldására, na, az már más játék! Mindenesetre remélem, hogy a mostani, megújult játékszabályok kapcsán egyre több érdeklődővel cserélhetjük ki szakmai tapasztalatainkat, és alkothatunk sikeres, náluk is jól működő, gazdaságos technológiákat!
Fodor Mihály
