Az Agrár-ökológiai Program vonzó támogatásai révén várhatóan nagy lendületet vesz idehaza is a különféle baktériumkészítmények használata. De rögtön akadnak súlyos kérdések is: van-e elég tudás és technika az alkalmazáshoz, mi lesz a szürke zónás kereskedők megbízhatatlan termékeivel vagy a számlával ügyeskedőkkel?
Mindez azért is fontos, mert a baktériumtechnológia előnyei nélkülözhetetlenek a talajok minősége, a növényi stressztűrés, a jobb és több termés érdekében. Dr. Pénzes Évával, a Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetőjével beszélgettünk.
Aki kipróbálja, használóvá válik
– Sokszor csodálkozom, milyen nehezen terjednek bizonyos technológiák a mezőgazdaság szereplői körében, amikor az áldásos hatásukat már több soron bizonyították hivatalos kísérletek, gazdatapasztalatok. A talajélet különösen félrevetett szegmens: sokan például még mindig eladják a szárat a tábláról, lassan terjed a minimálbolygatásos művelés, sok helyütt nem is törődnek a sok tonnás gépek plusz menetszámaival… Önök a talaj védelmét tűzték ki célul. Pesszimista vagy optimista a hazai talajszemléletet illetően?
– Feltétlenül optimista vagyok! A tapasztalataink azt mutatják, hogy a gazdálkodók különböző módon állnak a kérdéshez. Vannak növénytermesztők, akik tudják és észlelik, hogy baj van a termőtalajjal. Ők keresik az alternatívákat, szívesen alkalmazzák például a mikrobiális készítményeket, és precízen betartják a javasolt technológiát. Többnyire ők meg is tapasztalják az ajánlott készítmény jótékony hatását, és tovább folytatják a gyakorlatot. A gazdák másik részét általában többet szükséges győzködni, hogy legalább próbálja ki a talajoltást vagy a szakszerű tarlókezelést, karöltve más talajvédő műveléssel. Általában a kipróbálók az elégedettségnek köszönhetően előbb-utóbb használókká válnak. Végül természetesen vannak olyan gazdálkodók, akik nem fogékonyak a talajvédő és környezetbarát technológiák bevezetésére, és nehezen mozdulnak az új felé. De mi úgy látjuk, ez a réteg egyre kisebb, és a termőtalajok pusztulása őket is meggyőzi.
– Viszonylag lassan terjed a talajbaktérium-használat is. Ma már nem vitás, hogy az így kezelt táblákon a növények sokkal jobban tűrik az aszályt, jobb, több termést hoznak, javul a talajélet és -szerkezet és a többi – ezeket milliószor elmondják a szakmai gazdarendezvényeken. Bár a szántóföldi talajoltás hazánkban is lassan már 50 éve létezik, mégis támogatási-érdekeltségi rendszer kell, mint most az AÖP (Agrár-ökológiai Program), hogy erősen fellendüljön az érdeklődés iránta. Miért ez az „óvatosság” a gazdák részéről?
– Mint minden technológiára, a talajbaktérium-használatra is igaz, hogy ha nem tartják be pontosan az előírásokat, akkor előfordul, hogy nem látják az eredményességet. Mindig hangsúlyozzuk, hogy a készítményekben élőlények, baktériumok vannak, és ezt mindig szem előtt kell tartani. Ezért fontos, hogy a tárolásra, a kijuttatásra oda kell figyelni. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy ha a gazda betartja az utasításokat, akkor megtapasztalja a talajoltás jótékony hatását. Ez a termőtalaj állapotától függően általában 2-3 év. Talán ez is oka lehet a viszonylag lassú terjedésnek.
Amikor az AKG-ban támogatott volt a „baktériumtrágyázás”, sok gazda akkor próbálta ki először. Számos példát tudunk mutatni, hogy annak ellenére, hogy most már nem támogatott a technológia, mégis azóta követik, mert azt látták, hogy könnyebben művelhető a talaj, jobb az aszálytűrés, kiegyenlítettebbek a termésátlagok. Reményeink szerint az AÖP-támogatással még több gazda igyekszik majd alkalmazni a talajoltást és tarlóbontást. Így az előnyök is jobban terjednek majd.
Minden táblán haszonnal bevethetők
– Mi a szakma, a szövetség válasza a szkeptikusok kételyeire? Gyakran hallani tőlük – és ebben van igazság –, hogy még a vetőmagoknál, növényvédő szereknél is kalkulálnunk kell időjárási, termőhelyi adottságokkal: hogyan lenne akkor várható egy baktériumkészítménytől, hogy „minden” hazai táblán bevethető legyen?
– A baktériumok biológiai szempontból egyszerű lények, mégis csodálatosak. Egyre több kutatás mutatja ki a növény és a baktérium között zajló finom kommunikációt, ami tulajdonképpen az alkalmazkodásról szól. Ez az evolúció lényege. A baktériumok általában igénytelenek, legyen elegendő nedvesség, megfelelő hőmérséklet és pH, táplálék (szerves anyag). Minél optimálisabbak a feltételek, annál jobban tudnak működni és hatásosságukat kifejteni. A talajbaktériumoknak arra is létezik túlélési stratégiája, ha a körülmények nem megfelelőek. Ekkor például kitartóképletet fejlesztenek, és így vészelik át a kedvezőtlen időszakot. Természetesen a talajoltók is leghatásosabban ott tudnak működni, ahol az oltóbaktériumok számára jók a feltételek, de ez a vetőmagoknál, műtrágyáknál stb. is így van.
A talajoltó baktériumkészítmények azért vethetők be minden hazai táblán, mert minden talajban él és működik mikroorganizmus-közösség – ezt nevezzük mikrobiótának. Tehát a talajoltóval nem idegen anyagot, például valamilyen szintetikus szert viszünk be! Hanem éppenséggel a sajnos sokszor már többé-kevésbé lepusztult, korábban meglévő állományt építjük újjá, tesszük működőképessé, egészségessé.
A szakma is hangsúlyozza, hogy nagyon szélsőséges talajon maga a növénytermesztés is kockázatos, mert például túl savanyúak a talajok. Például 6 pH alatt már nem számíthatunk a nitrogénkötő törzsek maximális teljesítményére. De erre is van megoldás; ezeket a talajokat előbb szakszerűen kezelni, javítani kell, mondjuk meszezéssel. A szövetségünkben lévő talajoltógyártó és -forgalmazó cégek folyamatosan fejlesztenek és kutatnak, hogy minél inkább „precíziós”, a talajféleségeknek és az időjárási körülményeknek leginkább megfelelő készítményekkel szolgálják a gazdákat.
– Kérem, vegye sorra a talajbaktérium-használat legfontosabb előnyeit úgy, hogy különválasztja, ami a talajt és ami a növényt, a termést illeti!
– Kezdjük a talajjal! A talaj szerkezete meghatározza a vízmegtartó képességet, a levegőzöttséget és a hőháztartást. Egy jó szerkezettel bíró termőtalaj képes például az aszály okozta károkat enyhíteni. A talaj apró részekből, ún. aggregátumokból épül fel. Ezeket az egységeket többek között a baktériumok által képzett, ún. poliszacharidok alakítják ki, ragasztják össze. Tulajdonképpen ezek a kis élő közösségek baktériumokkal, szerves anyaggal, gombákkal, agyag-, iszapszemcsékkel és egyebekkel adják az alapot. A baktériumok által termelt poliszacharid viszonylag nagy mennyiségű vizet képes megkötni és tárolni. Szóval, ez a jó vízháztartás egyik nélkülözhetetlen alapja. De a jó szerkezettel rendelkező talajt könnyebb művelni is, így kevesebb gázolaj is fogy. A talajoltó készítményekben számos törzs rendelkezik ún. sziderofórtermelő tulajdonsággal. A sziderofórok képesek megkötni a vasiont, és át is tudják adni a növénynek. A megkötött vasat viszont számos kórokozó gomba nem tudja hasznosítani, így nem képesek szaporodni a talajban. Ezen alapul a kórokozó gombák (pl. fuzárium, szklerotínia) visszaszorítása, ez az egyik fontos pontja a talajoltó készítmények hatásának.
Táplálja a növényt, pótolja a tápanyagot
A talajbaktériumok fontos feladata a növények táplálása is. A haszonnövény tápanyagellátásához talajbaktérium-termékek használatával lényegesen hozzá tudunk járulni. A talajoltó készítményekben nitrogénkötő, foszfor- és káliumfeltáró baktériumok vannak. De a vas, cink és egyéb mikrotápelem biztosításában is szerepet játszanak. Publikációk és szántóföldi tapasztalat alapján egy átlagos termőtalaj esetében akár 50–250 kg N/ha/év is lehet a nitrogénszolgáltatás a nitrogénkötő baktérium jellegétől függően, a foszfor esetében ez az érték 80-90 kg/ha/év, míg a káliumnál 30–35 kg/ha/év. Ez jelentős segítséget nyújthat a műtrágya egy részének kiváltásában. A talajbaktériumok egy része továbbá képes ún. növényihormon-szerű anyagokat termelni, melyek jelentős hatással vannak a gyökérképződésre és hajtásnövekedésre, a növények intenzívebben fejlődnek a talajoltóval történő kezelés hatására.
Talajaink széntartalma vészesen fogy, a szerves anyag visszapótlása nélkülözhetetlen. A tarlóbontás lényege, hogy szakszerűen és viszonylag gyorsan feltáródjon a növényi maradványokban lévő tápanyag a következő kultúra részére. Erre azért van szükség, mert a különböző stresszhatások miatt (túlzott műtrágya- és vegyszerhasználat, nem megfelelő talajművelési mód stb.) a talajélet gyengül mind biodiverzitásában, mind kapacitásában. A stresszelt talajokban támogatás nélkül lassan és sokszor nem megfelelően bomlanak le a maradványok. Ezért a tarlóbontó készítményekben cellulázt, xilanázt és egyéb bontóenzimeket termelő baktériumok vannak, melyek elkezdik a bontási folyamatot, felpezsdítik a talajéletet, segítve a természetes úton való lebomlást. A folyamat során a C:N arány eltolódása miatt, átmeneti nitrogénhiány alakulhat ki a talajban, az ún. pentozán hatás, melyet a vetés sárgulása jelez. Éppen ezért van a tarlóbontó készítményekben nitrogénkötő baktérium is.
A másik fontos ok a szakszerű tarlókezelésre a patogén gombák fertőzésének visszaszorítása. A fuzárium például nagyon jól bontja a növényi maradványokat, felszaporodásával viszont komoly növényvédelmi költségek és termésminőségi problémák merülnek fel.
– Az AÖP várhatóan nagy lendületet ad majd a talajbaktérium-használatnak. De vajon felkészültek-e tudásban a gazdák? Nem kell-e attól tartani, hogy nem szakmai alapon megy majd a kijuttatás, hanem csak a „két pontért”?
– A szövetségünk megalakulásától kezdve, immár 6 éve elsődleges feladatának tekinti az edukációt, a gazdák ismereteinek bővítését, a szakmai információk korrekt átadását. Számos konferenciát, fórumot szerveztünk már az elmúlt évek alatt. A szaklapokban évek óta, hónapról hónapra jelentetünk meg írásokat a baktériumos talajoltás témájában. Úgy gondolom, ma már sokkal felkészültebbek a gazdák mind a talajoltás működésének mechanizmusával, mind a pontos technológiával, mind a hatásosság ismeretével kapcsolatban, mint 10 éve. Ez persze nem azt jelenti, hogy abba kell hagyni a tudás átadását! Annál is inkább, mert ez az iparág nagyon gyorsan fejlődik, úgy, ahogy a biológiatudománynak ez a része is. Állandóan folynak a fejlesztések, kutatások. Célul tűztük ki, hogy most – amikor várhatóan még egy nagyobb tudáséhség jelentkezik az AÖP-támogatás kapcsán a mikrobiológiai készítményekkel kapcsolatban – még intenzívebb információs folyamot és szakmai támogatást biztosítunk a gazdálkodók részére. Biztosak vagyunk tehát abban, hogy aki „csak a két pontért” alkalmazza a baktériumos talajoltás technológiáját vagy a szakszerű mikrobiális tarlókezelést, az is megtapasztalja az előnyöket.
Korrektség, ellenőrizhetőség
– Ellenőrizhető lesz-e ön szerint a baktériumkészítmények kijuttatása? Máris hallani, hogy sokan megveszik majd a számlát a termékről, így csak az „áfába kerül” a két ponttal megszerezhető támogatás, de nem fogják kijuttatni. Hogyan lehet kimutatni pár óra, pár nap múltán, hogy bekerült-e a baci a talajba?
– A tagjaink nevében, de részemről is jelzem, hogy az nagyon elszomorító, ha valaki így kezeli a támogatás kínálta igen jó lehetőséget. Nem gondol arra, hogy a termőtalajnak, a növénykultúrának és persze a hatékony gazdálkodásnak is rosszat tesz ezzel. Hála Istennek, azért ez csak elvétve fordul elő, és reméljük, az ellenőrzési rendszernek is köszönhetően meg sem fordul a gazdák fejében az említett számlamegoldás. A talajoltó baktériumkészítmények kimutatása egyébként lehetséges ún. talajközösségi DNS–ujjlenyomat-analízissel, amivel bizonyítható a talajoltással bejuttatott törzsek jelenléte.
– Felkészültek-e a gazdaságok technikai-műszaki értelemben? A készítmények kijuttathatók permetezőgéppel is, de az ideális – a plusz menetszám elkerülése miatt – az, ha a műveletet saját, a traktor elejére vagy a vontatott gépekre szerelt szerkezettel végzik.
– Több évtizede elterjedt az a szakmai álláspont a gazdák körében is, hogy a gazdaságos kijuttatás speciális kijuttatóberendezések használatával a legjobb megoldás. Így egy menetben, hatékonyan lehet kipermetezni a baktériumkészítményeket. Vetés-előkészítéskor azonnal be is lehet dolgozni. Minden tagunk rendelkezik megfelelő ajánlattal és szakmai tanácsadással a kijuttatószerkezeteket illetően, és fel is készültek az igények kielégítésére.
– Mennyiben jelent nehézséget a talajbaktériumok kijuttatásánál a klímaválság okozta hektikus időjárás? Gazdák beszámolói szerint egyre rövidül és kiszámíthatatlan az a pár napos, egyhetes időszak, amikor aratás és tárcsázás után, vetés előtt a baktériumozást el lehet végezni.
– Minden év más, és más kihívást jelent a gazdálkodóknak. A mikrobiológiai készítmények kijuttatása is időjárásfüggő, de a precíz, felkészült gazdák megtalálják a kijuttatás lehetséges időpontját. Természetesen, ha olyan időjárási körülmények vannak, mint a hosszan tartó, csapadék nélküli időszakok, szárazság, akkor a technológiai leírások sem javasolják a készítmények kijuttatását. A baktériumok élőlények, a magas hőmérséklet, a vízhiány a pusztulásukat okozhatja. A gyakorlat azt mutatja, hogy például valamelyik évben a tavaszi időszakban rövidül le a baktériumtrágyázás optimális időszaka, de az őszi vetés-előkészítéshez és a tarlóbontáshoz végig megfelelő az időjárás. Másik évben ez fordított is lehet.
Nem csalódhatnak a gazdák!
– Évek óta állandóan visszatérő panasz a baktériumtechnológia tekintélyes szereplőinek körében, és most az AÖP kapcsán újra nagy hangsúlyt fog kapni a piac szürke zónájában tevékenykedő vállalkozások jelenléte. Lényegében köztudott, hogy vannak, akik gyenge hatékonyságú vagy egyenesen hamis készítményeket hoznak forgalomba. Ez az egész gazdatársadalom általános bizalmát vetheti vissza a baktériumkészítményekkel szemben. Nyilván nem lesz népszerű, de elkerülhetetlen lesz a szövetség fellépése az ilyen cégek ellen. Mit gondol erről?
– Igen, a baktériumos talajoltó iparág hitelességét, imázsát leginkább a rossz minőségű, ne adj’ Isten, hamis termékek ronthatják. A gazda biztosan csalódik a termék hatékonyságában, és többet hallani sem akar a talajoltásról. Ezt vélhetően majd megakadályozza az a – hamarosan megjelenő – lista, amelyik az alkalmazható készítményeket sorolja fel. A tervezet szerint ezek a termékek az Európában is szigorúnak tartott Nébih-engedélyezési folyamatnak és -ellenőrzésnek megfelelt készítmények lesznek. A Magyar Talajvédelmi Szövetség ugyan nem népszerű, de a szükségszerű fellépést kénytelen lesz megtenni a nem megfelelő termékek esetében.
– A baktériumszövetség milyen erőt, súlyt képvisel a mezőgazdaság szakmai, jogszabály-előkészítési hálózataiban? Ha például fellépnek valamilyen morális vagy szakmai szabálytalanság ellen, vagy ha a törvényhozás felé van igényük, javaslatuk – hallgatnak önökre?
– Örülök annak, hogy szövetségünk az évek során kiérdemelte azt a pozíciót, hogy szakmai kérdésekben megkeresnek, és javaslatainkat elfogadják a különböző szervezetek, intézetek. A kezdetektől igyekszünk jó kapcsolatot ápolni, és támogatni az Agrárminisztérium munkáját. A NAK-kal stratégiai megállapodást kötöttünk, melyben szakmai szolgálatunkat és együttműködésünket ajánlottuk fel. Azóta számos írásunk jelent meg a NAK-szaklapban és online felületein, több online akkreditált konferenciát szerveztünk a szaktanácsadóiknak. A GOSZ-szal is intenzív kapcsolatunk van. A Nébihhel pedig tízéves szakmai együttműködés keretében jelenleg is folyó értékes és tanulságos tartamvizsgálatokat végzünk a talajoltó anyagok – többek között termésnövelő – hatásának felmérésére. A kísérletben a talajoltó baktériumkészítmények hatékonyságát vizsgálja a Nébih, több ismétléses, kisparcellás módszerrel. Büszkén mondhatjuk, hogy eddig 6 növénykultúrában (kukorica, tavaszi árpa, szója, őszi káposztarepce, őszi búza, napraforgó) minden esetben bizonyítottak a talajoltó készítmények, még a +50 kg nitrogént kapott területeket is megelőzték a kezelt parcellák termésátlagai.
Kohout Zoltán
