Sokkal több kukorica és napraforgó-vetőmagot állítunk elő, mint amennyire szüksége van a hazai termelőknek, de kalászosokból is többletünk van. 2022 a vetőmag-előállításnak sem kedvezett, és igencsak megugrott a fémzárolt tételek ára. Lucernát és fűféléket továbbra is elsősorban importból biztosítunk a termelés számára, ellenben vannak olyan kalászosok, amelyekből kizárólag hazait vetünk.
A franciák és olaszok viszik a prímet
A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Franciaország a legnagyobb előállító az EU-ban. A franciák vezető szerepet töltenek be a gabonafélék, a kukorica, az olajos magvak, a hüvelyesek és a rostnövények vetőmagjai terén. A dobogó második helyét Olaszország foglalja el, ők az aprómagvú zöldségfélék, a cékla és a durumbúza vetőmagjának előállításában jeleskednek. A magyar vetőmagterület a 8. legnagyobb a közösségben, 2021-ben 121 ezer hektárt tett ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb statisztikai jelentése szerint. Mi elsősorban az őszi kalászosok, a kukorica, valamint a mézelő, zöldítő növények alapanyagainak előállításában vagyunk kiemelkedők.
Évente közel 100 ezer tonna vetőmagot szállítunk a külpiacokra, 2021-ben ez valamivel több lett, 114,2 ezer tonna volt. A legnagyobb tételben hibrid kukorica és hibrid napraforgó került exportra. Legfontosabb célországaink: Oroszország, Németország, Románia, Ausztria és Olaszország. Az alábbi táblázat azt érzékelteti, hogy a behozott és kivitt értéket tekintve leginkább vetőburgonyából, cirokmagokból, aprómagokból, füvekből és lucernából vagyunk kitettek az importnak. A legnagyobb külkereskedelmi többletet pedig messze a hibridkukorica-értékesítéssel érjük el. Éppen ezért az idei aszály a vetőmag-értékesítésünkre is nagyon rossz hatással lesz.
Árpa, tritikálé, zab: inkább hazai fajtát választunk
A magyar gazdálkodók fajtahasználatát tekintve őszi búzából 2021-ben a szaporítóterület 43 százalékán hazai fajtát vetettek. Őszi árpából, őszi tritikáléból és tavaszi zabból is elsősorban a Nemzeti fajtajegyzékből választották a szaporítóanyagot, míg tavaszi búza, tavaszi árpa és őszi rozs esetében az EU-s fajtajegyzéket részesítették előnyben. Az őszi durumbúza esetében közel fele-fele arányban oszlott meg a hazai és az EU-s fajtahasználat, míg őszi zabot és tavaszi tritikálét kizárólag a Nemzeti fajtajegyzék alapján vetettek.
Mire elég a hazai vetőmag?
2021-ben bő 27 ezer hektáron vetettek vetőmagcéllal őszi búzát az országban, ez 8,4 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban volt. A terméshozamok 10-15 százalékos visszaesést mutattak az aszályos időjárásnak köszönhetően. A megtermelt vetőmag 2022 őszén a vetésterületet mintegy 60 százalékára volt biztosított. Az őszi búza felújítási aránya 2021-ben már elérte a 65 százalékot. Az őszi búza értékesítési átlagára 131 ezer forint/tonna körül mozgott.
Az őszi árpa szaporítóterülete az elmúlt években folyamatosan növekedett, 2021-ben 6,7 ezer hektáron történt az alapanyag-előállítás, ez az elmúlt évhez képest további 17,3 százalékos növekedést jelentett. A 2022-es, nem végleges adatok szerint újabb ezer hektárral bővült az őszi árpa szaporítóterülete. Ezzel szemben a tavaszi árpa vetőmag-előállító területe valamelyest csökkent. Tendencia, hogy a sörárpa-alapanyagokat már inkább ősszel vetik és számos tavaszi fajtát is. A fémzárolt vetőmag-alapanyag 70–75 százalékos felújítási arányt biztosít. 2021-ben a felújítási arány megközelítette a 80 százalékot. Az ősziárpa-vetőmagot a búzával közel azonos áron értékesítették most a forgalmazók.
Kukoricát 31,3 ezer hektáron szaporítottak 2021-ben. Az elmúlt évhez képest ez 11 százalékos területnövekedést jelentett. A fémzárolt mennyiségnek közel egyötöde fedezte a hazai vetőmagszükségletet. 2022 szeptemberéig mintegy 52 ezer tonna kukoricavetőmag került exportra. Napraforgót 2,5 ezer hektáron állítottak elő 2021-ben, Az előállított és fémzárolt vetőmag teljes mértékben biztosította a hazai vetőmagigényt.
A további adatok itt érhetők el.
Lásd még a témában: A hazai vetőmagot leginkább kalászosokból becsüljük.
