A korszerű mezőgazdaság nemcsak gépet, „vasat” kellene, hogy jelentsen, hanem a gazdaság egészének működését tükröző adatokat és ezeknek az adatoknak a hatékony elemzését, felhasználását. Az AgroVIR farmmenedzsmentrendszerei ezt a célt szolgálják, és most, a válság hónapjaiban újra időszerű a kérdés: akar-e élni az ilyen lehetőségekkel a hazai agrárium. Fischl Balázs vezető értékesítővel, tanácsadóval és Okner Péter magyarországi cégvezetővel beszélgettünk az AgroVIR budaörsi irodaházában.
– Precízió, digitális átállás kapcsán általában arra szoktunk gondolni, hogy okosrendszerek vezérlik a traktort, az öntözőrendszert vagy a tyúkól szellőztetésvezérlését. Az AgroVIR ezzel szemben az adattal dolgozik. Hogyan foglalnák össze a küldetésük, az AgroVIR farmmenedzsment-szolgáltatásának lényegét?
– A szerepünk elsősorban egy újfajta gondolkodásmód. Új ahhoz képest, amit az utóbbi évszázadban, de még ma is jellemzőnek nevezhetünk az agrár-adatnyilvántartás terén. Ez a jellemző kép általában úgy fest, hogy (például a traktoros vagy a kombájnpilóta) a gépkezelő a hóna alá csapott spirálfüzetbe néha beleír valamit. Az így kapott „adatot” valahol a gazdaság adminisztrátorai kisilabizálják és rögzítik, aztán valamikor, sokszor hónapok múltán, a döntéshozók valamilyen célra ezekből az adatokból próbálnak egy jelentést összeállítani, vagy a további döntést előkészítő információt kinyerni… Van, ahol nem így megy, de nagyon sok helyen, tudjuk jól, így történik. A mi küldetésünk az, hogy ezen tudjunk és akarjunk is változtatni, mert aki hatékony az adatszerzésben és -feldolgozásban, az hatalmas hasznos forráshoz jut.
– Fordítsuk le ezt egy konkrét sémára! Mondjuk, művelek 1000 hektár kukoricát, és tapasztalom, hogy tényleg káosz van; néha nem találom a spirálfüzetet, nem tudom, mennyit tankoltam a traktorba, mennyi inputot, hová és mikor juttattam ki, kinél volt legutóbb a százmilliós kombájn és a többi. Mit mondana nekem az AgroVIR?
– Röviden azt, hogy mi kidolgozzuk önnek a táblától az íróasztalig fennálló folyamatok egyszerű, precíz, kiválóan felhasználható adatrögzítési rendszerét. Az említett traktoros példa jó modell, mert itt kezdődik. Minél közelebb van ugyanis az adatnyerés a keletkezési helyhez, a konkrét művelethez, annál nagyobb az esélye, hogy nemcsak friss, de pontos adatot nyerünk vele később. Ha ez megvan, akkor már sokkal könnyebb ezt az adathasználatot a folyamat végéig megőrizni, mert ha már egyszer rögzült, akkor többé nem vész el. Szóval, döntő a koraiság, mert kiküszöbölheti a legnagyobb hibalehetőséget – vagyis az embert.
– A hanyagságra gondolnak?
– Nagyrészt, de nem kizárólag arra. Azt kérdezte, mit mondana önnek az AgroVIR. Nézzük csak végig jobban, mi történik most! Először is kérdeznénk: hány gépkezelője van? Kitöltik-e és ha egyáltalán igen, akkor milyen rendszerességgel a munkalapot? Hogyan kezelik, és mire használják a maga gazdaságában ezeket a munkalapokat? Egyáltalán, olvashatók-e ezek a munkalapok…? Amikor ez a feltérképezés megvan, az AgroVIR olyan rendszert épít fel, amelyben minden adat könnyen és egyszerűen rögzíthető, a gazdaság összes szegmenséből egy helyre fut össze. Vagyis a mi válaszunk egy olyan rendszer, amelynek köszönhetően ön mindent tud: ki, mikor, hol, mit és hogyan csinált. Sőt, ennél is többet, hiszen a precíz adatok megalapozzák, hogy a jövőt is „tudja”, vagyis hogy felelős, végiggondolt, megvalósítható és jövedelmező döntést hozzon.
– Ha játszanám a naivat, azt mondanám, ha már a magyar gazdák egyre nagyobb hányada vásárol 100-200 milliós, nagy tudású és hiperkorszerű gépeket, akkor bizonyára a szemléletük is ilyen korszerű. Mennyire kell az AgroVIR-nek úttörőnek lennie a szemléletváltással?
– Valóban naiv gondolat azt hinni, hogy tömeges a korszerű adatnyerés, adatfelhasználás és az adatalapú döntés-előkészítés a hazai agráriumban. Még az AgroVIR rendszerét megvásárló gazdaságok sokaságában is relatíve gyakran találkozunk azzal, hogy a mi rendszerünkben rejlő hatalmas lehetőségek sokaságát nem használják ki és fel az ügyfeleink.
– Akkor miért veszik meg?
– Egyelőre a legtöbben azért, mert az AgroVIR rendszere rendkívül nagyban hozzájárul a kényelmesebb adminisztrációhoz. Messze kevesebbet kell ezzel küszködniük az ügyfeleinknek.
– Térjünk vissza, kérem, most kicsit részletesebben az AgroVIR-rendszerhez!
– A rendszer az adatfeldolgozást három szinten viszi végig. Az első szint az az AgroVIR-applikáció, ami az ön példáját alapul véve, már a gépkezelőnél működik: ő pötyögi be a friss, pontos adatokat a munkavégzéskor. Innentől naprakész, validált és később bármikor fellelhető adat keletkezett, ami minden továbbinak az alapja. A második szint az AgroVIR kapcsolata a független flottakezelőkkel. Ennek az a lényege, hogy géptípustól függetlenül kinyerhetők a művelet során keletkezett adatok, és a gazdaságnak nem kell minden darab, esetleg eltérő márkájú gépe esetében összevadásznia, drágán kifizetnie minden egyes forráslehetőséget.
A harmadik lépcső a gépgyártók saját rendszereivel való kommunikációt jelenti, így a termelő több forrásból többféle megoldást nyerhet, naprakész, rögtön kontrollált állapotban. Egyszóval, az AgroVIR rendszere minden lehetséges forrásból „összegereblyézi” az adatokat, és azokat egy helyen hozzáférhetővé teszi. Minden adat a helyére kerül.
– Az emberi tényezőkre visszatérve, sokszor hallom, hogy nem is csak lustaság vagy a rendszerismeret hiánya okozhat kommunikációs vagy adatvesztéssel járó anomáliákat. Hanem például az a – mondjuk udvariasan – ellenérdekeltség is, ami azzal jár, hogy a pontosabb adatrögzítés egyben jobban megmutatja, hol van hanyagság, netán lopás vagy rongálás a rendszerben. Ha például holnaptól a rendszer látja a telephelyen, hogy ki és miért tankol úgy, hogy a gépteljesítmény azt nem indokolta, akkor sokéves etikátlan gyakorlat lepleződhet le…
– Ez, bizony, így van: ahol minden átláthatóvá válik, ott nemcsak a motiváció, hanem a szabálykövetés hiánya is felszínre kerül. Ez természetesen ellenállást szülhet. Ezért mi mindig azt mondjuk, hogy az AgroVIR bevezetése együtt kell, hogy járjon egy edukációs folyamattal. Ennek keretében nemcsak az a cél, hogy az egyébként egyszerűen kezelhető, áttekinthető rendszert megismerjék, hanem az is, hogy mindenki belássa, milyen előnyökkel jár a használata. Meggyőződésünk, hogy ahol nyitottak a befogadására és a minél szélesebb körű felhasználására, ott meg is valósulnak ezek az előnyök.
– Beszéljenek, kérem, a kezdetekről! Azt még értem, hogy az EU-csatlakozással egyre többen láttak újra fantáziát a mezőgazdaságban. De annak mi volt a menete, hogy az AgroVIR alapítói felismerjék: kellenek ilyen, a korukat megelőző digitális rendszerek az agráriumba?
– Az alapítók közül többen korábban dolgoztak nagyvállalatnál, gazdaságnál, és szembesültek az elején leírt problémákkal – amik az adatkezelés, a folyamatarchiválás kaotikus, rendezetlen jellegét illetik. Ráadásul ez egy külön szakma, amit nem is lehet az iskolában megtanulni.
– Akkor ez vezetett egyben az Agrovirtus nevű digitális agrármenedzsment-versenyekhez is?
– Felismertük, milyen súlyos hiányosságai vannak a hazai agrároktatásnak. Közép- és felső szinten egyaránt. Ma a végzős hallgatók – és mindegy, hogy gépkezelőről vagy egyetemi végzettségű növényvédelmisről van szó – nem alkalmasak arra a feladatra, amire elméletileg kiképezték őket. S nemcsak gyakorlati jártasságuk nincs, de elméleti téren is nagyon gyenge az oktatás teljesítménye. Ennek persze vannak objektív okai is, amik nem a hazai oktatási rendszerből erednek. Nem kérhető számon az iskola azért, ha drága új gépeket vagy szoftvereket nem tud megvásárolni a képzéshez. Vagy ilyen például az is, hogy a fiatalok nem is nagyon hajlandóak türelemmel lenni, míg előbbre jutnak a cég hierarchiájában. A legtöbben „mindent és azonnal” akarnak, laptopot, kényelmes munkaviszonyokat nagyon magas bérért…
– De ezeken a mentalitásbeli, korosztályi jellemzőkön az Agrovirtus sem segít.
– Nem, de azon igen, hogy olyan vállalatvezetési szemléletet, kultúrát népszerűsít, amire nemcsak a hazai, hanem az egész európai mezőgazdaságban, kisebb-nagyobb mértékben, szükség van. A vezetői kompetenciák megismertetése, a döntéshozatal korszerű, például adatalapú folyamatszervezése, a kommunikációs skillek mind ide tartoznak. A verseny azért népszerű, amiért minden más ágazat hasonló, vállalati alapítású képzései: itt olyan gyakorlati és elméleti tudást szereznek a fiatal szakemberek, amit közvetlenül kell, hogy használjanak a gazdaságaik jobb működésében.
– És van is nemzetközi igény az Agrovirtusra?
– Olyannyira, hogy már Romániában is jelen van, sőt, jövőre vagy 2024ben már Azerbajdzsánban is megjelenik majd, és Bakuban, a fővárosukban lesz a döntő. A fiatalokat motiválja, hogy az Agrovirtuson jól szereplő versenyzők mennek tovább a Leaderslabre, az Agrovirtus vezetőképző oktatási programjába. Mindennek a képzési programsorozatnak a gondozása egyébként az AgriTalenthez, az AgroVIR alapította céghez tartozik, amit azért hoztunk létre, hogy a cégünk mellett más partnerek is részt vállalhassanak ebben az európai szinten is ritka versenysorozatban, képzésben.
– Ez, illetve az AgroVIR által kidolgozott rendszerek érintik azokat is, akik nem a szántóföldi, hanem a más fő agrárszektorokban: állattenyésztésben, kertészetekben dolgoznak?
– Eleinte a főtevékenységünk a növénytermesztési ágazatra alapult, de természetesen kezdettől szempont volt, hogy a vegyes gazdaságoknak is ugyanezt a szolgáltatást tudjuk biztosítani. Ha ugyanis egy gazdaságban már működik átfogó termelésmenedzsment a szántókra, akkor logikus, hogy ugyanezt kellene használni minden más szakterületre is. Hiszen a cél éppen az, hogy egy gazdaság minden tevékenysége egy helyen biztosítsa az adatok hozzáférését. Úgyhogy nagy örömmel jelentettük be az idei Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon, hogy megalkottuk a megoldást az állattartó gazdaságokra is. Most abban a fázisban vagyunk, amikor két partnerünk már teszteli a rendszert – működés közben, természetesen –, így várható, hogy jövőre már kipróbált, végképp piacképes szolgáltatást tudunk kínálni a partnereinknek.
– Itt hogyan alakul a „táblától az irodáig” szlogen?
– A rendszer a gazdaság jellegzetességeitől függően ad teljes lefedettséget a farmmenedzsment egészéről. Ahol például már a takarmány-előállítás is a gazdaságon belül történik, ott a növénytermesztéstől, vagyis a táblától egészen a termékkihozatal végfázisáig, tehát az értékesítésig az AgroVIR rendszere biztosítja a folyamatok követését, az adatok gyűjtését, tárolását, hozzáférését. Így nem kell külön szántóföldi, (fejőházi) telepirányítási és más hasonló rendszereket külön megvásárolni, összehangolni, párhuzamosan működtetni, hanem egyben a teljes tevékenység áttekinthető, és a telepirányítást, a döntéshozatalt minden szegmensére nézve segíti a rendszer. Ebben szintén egyedülálló az AgroVIR rendszere.
– Az elején már érintettük az agrárdigitalizációt, de arról nem beszéltünk, hogyan illeszkedik a még jövőre is hozzáférhető pályázatba az AgroVIR digitális farmmenedzsmentrendszere.
– Szerencsére valahogyan sikerült a pályázatok kiíróinak biztosítani azt, hogy ne csak gépben, „vasban” gondolkodhassanak a gazdák, hanem szolgáltatásban is. Sajnos a gépek, technikák, műszaki eszközök mellett ez a rész csak 7 százalékkal lehet jelen egy-egy pályázatban, ami elég kevés, de ez is több, mint a semmi. Ebbe kell beleférnie a talajmintavételnek, a drónhasználatnak vagy például a farmmenedzsment-szolgáltatásoknak… A mi szoftverünk, a (Farm) 4Connect és a Works – ami a háromszintű szolgáltatásunk első lépcsőjéhez tartozik – ilyen program.
– Egy éve Maróti Miklós ügyvezető igazgató arra utalt a lapunkban – akkor még elméletben –, hogy a válság elhozhatja a farmmenedzsmentprogramok elterjedését. Azzal érvelt, hogy amíg a mezőgazdaság „pénzgyár”, jók a jövedelmezőségi mutatók, jönnek a támogatások, addig a gazdaságok nem igazán érdekeltek a profi adatnyilvántartási és döntés-előkészítési rendszerek megvásárlásában, hatékony alkalmazásában. Aztán beütött néhány ménkű, az orosz háború, az árak elszabadulása, nitrogénhiány és a többi. Érzékelnek már változást?
– Nem beszélhetünk még határozott fordulatról. Ha eddig egy gazdaság 5 percet gondolkodott arról, hogy megvásárol egy ilyen szolgáltatást, akkor most 30-at, de ez még nem áttörés. Nagyon sokan használják az AgroVIR rendszereit – 350 partnercégünk több mint 600 ezer hektáron –, de még nagyon kevesen vannak, akik minden mélységét ismerik és alkalmazzák is.
– Például mit nem aknáznak ki a gazdaságok?
– Például a döntéshozatalt segítő lehetőségeit. Itt hatalmas lehetőségek vannak, a szó szoros értelmében. Az AgroVIR ugyanis nemcsak egy szolgáltatást, egy digitális rendszert nyújt, hanem egy közösséget is teremt, amelyben a tudás gyűlik, és eljuthat minden partnerhez. Tehát egy gazdaság nem csak pontosabb, jobb döntést tud hozni a saját felgyülemlett, naprakész adatai révén. Emellett része egy olyan közösségnek, amely folyamatosan elemzi, tanulja a saját tevékenységéből képződő adatok értelmét, jeleit, üzenetét, összefüggéseit. Több és mélyebb tudásra tehetnek szert, amivel jövedelmezőbbé, hatékonyabbá, versenyképesebbé tehetik a gazdaságukat – ez logikus, hiszen minél többet tudok a saját lehetőségeimről és esetleg a hibáimról, annál profibb lehetek a jövőben.
Harmónia a talajtól a digitalizációig
– Nem szabad elfelejtenünk, hogy az élet, a mezőgazdasági termelés alapja a talaj. Természetesen rendkívül fontos az agráriumban a digitális átállás és a talaj védelme, de fenntartható művelése nélkül nincs mezőgazdaság – vallja a mikrobiológiai készítmények, talaj- és növénykondicionálók gyártásával, forgalmazásával foglalkozó Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója. Vajda Péter a Phylazonit és az AgroVIR együttműködésének fő előnyeit abban látja, hogy az adatalapú, költséghatékony, digitalizált gazdálkodás válasz a ma kihívásaira: a rendkívül szeszélyes időjárási és piaci, gazdasági kihívásokra. – A két cég felismerte a talajtól a digitalizációig terjedő folyamatok fontosságát. Ezért olyan megoldást, szolgáltatást fejlesztett a termelők részére, amely megteremti a fenntartható, hatékony harmóniát talajművelés és digitalizáció között.
SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN
