Megbízható partnert találni egyáltalán nem könnyű feladat. Sokan úgy gondolják, hogy a pénzügyi stabilitás az egyetlen tényező, amit figyelembe kell venniük. Pedig ez önmagában kevés.
Miért fontos az együttműködés?
Sokan hallották már azt a jól ismert idézetet, amely azt mondja: „két fej jobb, mint egy”. Egy ember nem lehet minden területnek a szakértője. Ha két vagy több üzleti partner egyesíti készségeit és képességeit, az eredmények lenyűgözőek lehetnek. Az együttműködés és a stratégiai partnerség alapvető fogalom a versenyképesség szempontjából. Tisztában kell lenni azzal, hogy a mai üzleti környezetben a „csináld egyedül!” megközelítés nem a legjobb taktika a sikerhez és a növekedéshez. A partnerség viszont rendkívül előnyös, mivel az ügyfelek jobb kiszolgálásának kulcsát szimbolizálja a szakértelem, a tehetség, a technológia és a cél egyesülése révén.
A gondot sokszor az jelenti, hogy nem találják meg egymást a megfelelő üzleti partnerek. Ezt a nehézséget próbálja orvosolni a gazda-molnár-pék „tengelyen” az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), a munkatársai által létrehozott adatbázissal.
Nincs jó minőségű kenyér kiváló alapanyagok nélkül
Minden piaci szereplő ismeri a már szinte unalomig ismételt mantrát. Vagyis azt, hogy a jó kenyér alapja a minőségi liszt, ahhoz pedig jó gabona szükséges. Az iménti logikai sor elméletben nagyon egyszerűnek tűnik. De a gyakorlat mást mond, ugyanis nem is olyan könnyű például elvárt minőségű lisztet találni. Ezért fontos feladat, hogy a kenyér termékpályájának egyes szereplői kapcsolatba kerülhessenek egymással, a többoldalú kommunikáció keretében átadhassák a tapasztalataikat, valamint jelezhessék a többi szereplő számára az igényeiket. Az előbbiek elősegítése érdekében az ÖMKi elindította a gazda-molnár-pék műhelymunkát, továbbá létrehozott egy folyamatosan frissülő gazda-molnár-hántoló-pék térképet. A cél az, hogy az ökológiai gazdálkodás iránt elkötelezett szereplők minél könnyebben egymásra találhassanak.
Együttműködve az ellátási lánc is hatékonyabb
Az ellátási láncok mérete és összetettsége eltérő, de mindegyiknek ugyanaz a célja: egy terméket a fogyasztó kezébe adni. A pékáruk ellátási lánca például a nyersanyagokkal kezdődik, és a termék végső fogyasztóhoz való eljuttatásával ér véget. A különböző tevékenységek minden szakaszban történő összehangolása gondos tervezést, valamint folyamatos optimalizálást igényel a hatékonyság növelése és a minőség megőrzése érdekében.
Ökológiai minősítésű gabona
A térképen olyan gazdák szerepelnek, akik ökológiai gabonatermesztéssel foglalkoznak. A termesztés során pedig főként a tájfajtákat (pl. tönköly, alakor stb.) részesítik előnyben. Az ÖMKi nemcsak a térképes adatbázissal segíti a felsorolt szereplőket, hanem már több alkalommal is szerveztek gazda-molnár-pék workshopot, ami nagyon pozitív fogadtatásban részesült az érintettek körében.
Aki a „célcsoportból” szeretne csatlakozni az adatbázishoz, az az ÖMKi honlapján felveheti a kapcsolatot a szervezettel.
A természet csodája a legeltetés és persze az őrlés
A Szápári Ökofarm és Biomalom is szerepel az ÖMKI gazda-molnár-pék térképén. Palik Ferenchez és feleségéhez, Anikóhoz Magyarország Legszebb Birtokának zsűrijeként érkeztünk, hiszen az idén a versenykiírás családi kategóriájának ők lettek a győztesei. A rögtönzött birtokbejáráson Ferenctől azt is megtudtuk, hogy a kenyér nem a lisztnél kezdődik, de nem is a malomban vagy a kemencében, hanem még kinn a földön. A Veszprém megyei Szápáron az ökológiai gazdálkodás során mindent megadnak a talajaiknak, ami pedig se több, se kevesebb, mint az állattartás, a legeltetés, a láb alól való betakarítás, a Bakonyra jellemző növényfaj kiválasztása és nem utolsó sorban a talajkímélés. Fa silókban tárolják a betakarított gabonát, azt ventilátorral szellőztetik, aláfújják a levegőt, majd rostán osztályozzák, tisztítják, válogatják, gabonájukat pedig maguk őrölik meg Astrié-köves malmukban. Ferenc Franciaországból, az óceán partjáról hozta a malomköveket, megtanulta a vágásukat, ha elkopnak, élesíti rajta a szükséges réseket. A két kő közül a felső forog, az alsón látszik, hogy kemény gránit. A közülük kikerülő, rögtön átszitált lisztben – sokak szerint – benne a mező illata, a biolisztekből készült kovászos kenyereknek, kalácsoknak, bagetteknek pedig messze földön híre ment már, a titokért házi kenyérsütők zarándokhelyévé vált a családi gazdaság. „Mi minden nap nyaralunk” – hallhattuk tőlük, pedig a 85 hektáros terület, a 65 marha, a közel 70 mangalica, a kalács miatt elengedhetetlen baromfiállomány, a malom és a farm koronájaként emlegetett kenyér készítése állandó feladatot ró a családra.
Astrié-köves malma
A titok pedig a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzésében rejlik; a frissen aratott tarló alól ottjártunkkor (július) már virágoznak a pillangósok, amik egész a kifagyásukig fedik a talajt, ami még a rászórt repcemagot is szívesen fogadja ősszel. Mennyi lehet a humusztartalom ebben a Kánaánban? „Nem mérem én, látom a növényeimen is, jól érzik magukat” – árulja el sorban a Szápári Ökofarm és Biomalom titkait a bakonyi biogazda.
Czékus Mihály – Sándor Ildikó
