Az elmúlt 10-15 évben nagyot változott a talajlazítók nemzetközi piaca. Míg hosszú időn át a merev ívelt vagy egyenes gerinclemezű késekkel szerelt, egy késsoros, V elrendezésű lazítók voltak az egyeduralkodók, addig az elmúlt évtizedben jelentősen módosult a kínálat, és egyre több gyártó vette fel portfóliójába a véső rendszerű lazítókat.
Talajlazítók – vagy mégsem?
Bár a hazai szakzsargonban ezeket a talajművelő eszközöket talajlazítóknak nevezik, de a nemzetközi piacon többször találkozhatunk a lazítóeke, vésőeke elnevezéssel is, amelyek közelebb is állnak a valósághoz. Lényegében hasonló talajmunkával végzik az alapművelést mint a nehézkultivátorok, de azok munkamélységénél mélyebben hatolnak a talajba. A középmély típusok 45 cm, míg a mélyművelő véső rendszerű lazítók akár 60-65 cm-ig is képesek a talajba hatolni. Általában munkakörülménytől függően 6–12 km/h munkasebességgel üzemeltethetők.
Vontatásuk a párhuzamos késelrendezésüknek köszönhetően kisebb teljesítményigényű, mint a hagyományos egysoros V késelrendezésű merev egyenes késes lazítóknak. A véső rendszerű lazítók vontatási teljesítményigényét számos tényező befolyásolja, a munkamélységtől kezdve a kések osztástávolságán, illetve a munkaszélességen túl a változó talajkörülményekig. Általában egy 50 cm-es munkamélység esetén késenként 25–55 LE teljesítményigényre van szükség.
A lazítók vázszerkezete speciális zártszelvényből, hegesztett összekötőkből áll össze, többnyire szerelhető kivitelben. A kések a párhuzamos gerendelyre a legtöbb modellnél csavarpántos megoldással vannak rögzítve, így a lazítókések osztástávolsága fokozatmentesen állítható, illetve maga a kések száma is variálható. A két késsor általában 700–1000 mm távolságra követi egymást, így megfelelő az átömlési keresztmetszet az eltömődésmentes munkához. A legelterjedtebbek függesztett típusok általában CAT III és IV szabványú hárompont-függesztésre csatlakoztathatók. A nagyobb törzscsuklós és gumihevederes traktorokhoz elérhetők vontatott konstrukciók, illetve eszközhordozó kocsik, amelyekkel a függesztett verziók vontatottá alakíthatók.
Művelőelemek
A több szögben megtört lazítókéseken fordítható vésőorrbetét, vágóél és emelőszárnyak, oldalkések találhatók. Az oldalkések alatti talajszelvény intenzív lazításra kerül, míg az oldalkések fölött erőteljes keverés történik. Így a lazítás az alsóbb, biológiailag inaktív talajréteget nem keveri a felső, biológiailag aktív talajszelvénnyel.
A kések túlterhelésbiztosítása általában szakítócsavaros megoldású, de a drágább kivitelű különböző felszereltséget kínáló típusoknál lehet találkozni hidraulikus túlterhelésvédelemmel is. A lazítókések különleges formájának köszönhetően könnyen behatolnak a talajba, és kiváló lazító-, illetve keverőhatást biztosítanak, így a káros tömörödés mértékét visszaszorítják. Vannak gyártók, amelyek eltérő méretben már többféle betéttel szerelhető kapákat kínálnak a felhasználók számára.
A kések munkáját a lazító végére szerelt – rendeléstől függően – különböző profilú és kialakítású henger vagy hengerpár munkálja el, illetve zárja vissza. A lezáróegység a talaj visszazárása, tömörítése mellett a kések számára munkamélység-határoló szerepet is betölt. A lezáróhenger-választék viszonylag nagy, bár vannak gyártók, amelyek csak a népszerű tüskés hengerpárt ajánlják a lazítóhoz, viszont a komolyabb gépgyárak legalább 4-5 féle, különböző profilú lezáró hengert kínálnak. A lezáróegység talajra gyakorolt terhelését, illetve a munkamélység állítását felszereltségtől függően állíthatjuk hidraulikusan, mechanikusan-csavarorsós megoldással, illetve a kettő kombinációjával. A hidraulikus kivitelnél a lezáró egység munkahengerrel, teleszkópos megoldással kerül felfüggesztésre, amely csavarkötéssel kapcsolódik a vázhoz. A mechanikus csavarorsós állítású verzió paralelogramma felfüggesztésű. Egyes gyártók a lezáró egység és a kések közé még egyengető beforgató tárcsákat is kínálnak, még tovább javítva a lazító szármaradvány-beforgató képességét.
Mikor alkalmazzuk?
A véső rendszerű lazítók az agresszívabb lazítókéseknek köszönhetően a talajt fokozottabban átforgatják, a szármaradványt hatékonyabban bedolgozzák a talajba, elősegítve a gyors lebomlását. Azon gazdaságok számára lehet ideálisabb választás, amelyek az energia- és művelettakarékos, talajkímélő művelést alkalmazzák, hiszen ezzel a lazítóval lényegében a talajtömörödés megszüntetésével egy munkamenetben az alapművelés is kiválóan elvégezhető. Azokban a gazdaságokban viszont, ahol a forgatásos művelési technológia meghatározó az alapművelés tekintetében, nem a véső rendszerű talajlazítók a legoptimálisabb eszközök az eketalp, illetve a talajtömörödöttség megszüntetésére. Ennek oka, hogy használatukkor a szántás mellett a lazításkor is jelentősen átforgatásra kerül a talaj 35–55 cm-es felső termőrétege, amely így több alkalommal ki van téve jelentős nedvességveszteségnek, és a talajéletnek sem kedvez a rövid időn belül végzett többszöri alapművelés. Ilyen esetben inkább a merev egyenes vagy ívelt késes, egy késsoros, V elrendezésű talajlazítók alkalmazása előnyösebb.
Sarkalatos pont a lezáró egység kiválasztása. Sajnos talajállapottól függetlenül a legtöbb felhasználó a legegyszerűbb tüskés hengerpárt alkalmazza, pedig ennek használata csak a nedves talajkörülmények között előnyös, nagyon száraz talajnál lezáró, visszatömörítő hatást nem ér el. Ilyen esetben inkább a mélynyomó, illetve ékgyűrűs profilú hengerekből álló lezáró egység alkalmazása indokolt. Mivel különböző munkakörülmények eltérő lezáró hengert igényelnek, így érdemes megrendeléskor többféle lezáró hengert választani a lazítóhoz.
Tápanyag-kijuttatás lazítással egy menetben
Nagy előnyük még a véső rendszerű lazítóknak, hogy a szilárd műtrágya gyökérzónába történő kijuttatására is alkalmassá tehetők, így egy menetben két munkaművelet vonható össze. Több gyártó kínálja már különböző megoldású műtrágya-kijuttató egységgel a lazítóját. A függesztett modellekhez rászerelt tartállyal, illetve a traktor elejére, frontfüggesztésre csatlakoztatott fronttartállyal kiegészítve mechanikus vagy pneumatikus úton a kések mögött, azok munkájával azonos munkamélységben kerül kijuttatásra a műtrágya. Így az ásványi műtrágya gyökérzónába történő jutása tápanyagveszteség nélkül megtörténik, nem kell külön bedolgozni, és a lebomlásához is ideálisak a körülmények. Néhány gyártó megrendelésre a függesztett változatok vontatására alkalmazott eszközhordozó kocsit is felszereli műtrágyatartállyal a kijuttatáshoz.
Összeállításunkból is kitűnik, hogy a véső rendszerű talajlazítók első megjelenése óta méret-, illetve művelőelem-választékuk, konstrukciós megoldásaik jelentősen bővültek, így ma már megfelelő körülmények között alkalmazva komoly arányban juthat számukra feladat a talajművelésben, leginkább az energiatakarékos művelési technológiákban.
SZERZŐ: FARKAS IMRE
