Napok óta többet ér a devizapiacon a dollár, mint az euró, a magyar pénznem pedig az euróval szemben is rosszul áll. Bár Európa erős exportőr, a gyártáshoz szükséges anyagok nagy része importból érkezik. Ez Magyarországra hatványozottan igaz.
Az eurózónában még soha ezelőtt nem mértek 8,9 százalékos inflációt, és utoljára 2011-ben kellett akkora kamatot emelni az eurón, mint most. Az ok az orosz földgáz bizonytalan érkezése. A gáztározók töltöttsége a célként kitűzött 85 százalék helyett még csak 77 százaléknál jár, és kérdés, hogy sikerül-e a gázfelhasználást idén augusztus és jövő év márciusa között minden tagállamnak 15 százalékkal mérsékelnie. A spórolás még nehezebb, ha nincs is miből megtakarítani, mert nem érkezik meg a földgáz.
Versenyképes export, drága import
Az EU fontos agrártermék- és élelmiszerexportőr, és a jelenlegi árfolyam igencsak versenyképessé teszi a búzáját, árpáját, tejét, mezőgépeit, nem beszélve a dédelgetett autóipar termékeiről. Csakhogy a gyártáshoz számos importanyagra is szüksége van. Többször is írtunk már róla, hogy a növényvédő szerek és állatgyógyászati termékek előállításához szükséges mikroelemek és hatóanyagok döntő hányada Ázsiából érkezik, ahogy a gépgyártáshoz szükséges chipek, ritkafémek nagy része is. A norvég Yara komplex műtrágyái szintén unión kívüli importnak számítanak, ahogy az orosz, fehérorosz kálium is, nem beszélve magáról a földgázról, ami a gazdaság számos szegmensében kulcsfontosságú energiaforrás, illetve gyártási alapanyag. Itt pedig arról írtunk, hogy az Oroszországot sújtó szankciók miatt erősen visszaesett az ipari nyersanyagok importja, ami forgalomesést hozott az észak-európai kikötőkben.
Magyarország különösen nehéz helyzetben
A recesszió ilyen körülmények között elkerülhetetlennek látszik, a negatív kilátások pedig tovább rontják a befektetői kedvet az eurózónában. Egyik hatás erősíti a másikat, így tovább gyengül a közös fizetőeszköz. A magyar forint sorsa pedig nagyban függ attól, hogy mikor jön létre a brüsszeli megállapodásunk. Szakértők előbb egy nyári megállapodásban bíztak, most leginkább őszre teszik ennek bekövetkezését, de már arról is olvasni találgatásokat, hogy mi lesz, ha év végéig sem tudunk meggyőző cselekvési tervvel előállni az uniós források tiszta felhasználására. Mivel hazánk rendkívül kitett az orosz földgáznak, még az uniós megállapodás sem garantálja a forint tartós erősödését.
Romló hangulat a szántón is
Az agrárium egyetlen reménye – uniós szinten és nálunk is –, hogy a mezőgazdaság egésze több pénzügyi tartalékkal rendelkezik most, mint az utolsó nagy, globális gazdasági krízis idején, amit az elemzők az olajválság idejére tesznek. Hazánkban márciusban az agrárium hitelállománya mintegy 900 milliárd forintot tett ki, betétállományáról sajnos nincs friss adat, csak azt tudni, hogy az már a Covid előtt, 2017-ben átlépte a 600 milliárd forintot. Az üzleti hangulat romlása tehát még nem egyenlő a csőddel, de sokat mondó, hogy az eddig prosperáló szántóföldi növénytermesztésben is gyorsan olvad a nyereség és romlik az üzleti hangulat. Az őszi betakarítás előtt a gázolaj ára és beszerzése éppúgy állandó beszédtéma a gazdaságokban, mint a kukoricaszárítás várható költsége vagy a műtrágya hiánya.
