Tény, hogy csúnya dolog volt az Odessza elleni orosz támadás, de az is tény, hogy kértek is valamit a gabonafolyosóért cserébe. Miközben mindkét fél a saját igazát hangoztatja, a búza a szabad útra vár.
Elméletben jó úton
A háború előtt Ukrajna havi 5-6 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált a tengeri kikötőkön keresztül, a folyami kikötőket minimálisan használták. Idén júniusban a Duna már havi 2,2 millió tonnás forgalmat bonyolított. A szabad gabonafolyosóról szóló megállapodás lehetővé tenné, hogy hajókaravánok hagyják el Odessza, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőit, ezek együtt 4 millió tonna termény exportját teszik lehetővé. Ha hozzávesszük a felfejlődött folyami, vasúti és közúti szállítási lehetőségeket, akkor az ország könnyedén tudná a háború előtti exportszintet biztosítani – számolgatnak az ukránok.
A gabonafolyosó megoldaná a teli raktárok problémáját, forgótőkét biztosítana a gazdálkodóknak és bevételt az állami költségvetésnek. A világpiacon jobb ár alakulna ki az ukrán terményekre, mint most, amikor levezethetetlen túlkínálat van az országban. A helyiek abban bíznak, hogy a felszabaduló kikötőkkel tonnánként 100 dollárral emelkednek a gabonaárak. Ma Reni és Izmail kikötőiben a malmi búzát mélyen az önköltségi ár alatt, 170-192 dollárért (66-75 ezer forint) lehet megvásárolni, a takarmánybúzát pedig 125-150 (49-58 ezer forint) dollárért.
Kértünk is valamit…
A megállapodás 120 napos szabad utat biztosított volna az ukrán portékáknak, csakhogy már a második napon felrúgták az oroszok: rakétatámadás érte Odessza kikötőjét. Ezt mostanra hivatalosan is elismerték. Bár „technikailag” nem szegték meg a megállapodást, hiszen „azt nem vállalták, hogy az ukrán kikötők gabonaexportra nem használt részeit mostantól nem támadják.” Az incidens természetesen kínosan érinti mind az ENSZ-t, mint a török vezetést, hiszen nagy erőfeszítéseket tettek a megállapodás érdekében.
Az orosz külügyminisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország nemcsak az ukrán gabonafolyosó biztosításáról írt alá megállapodást az ENSZ-szel, hanem egy három évre szóló szándéknyilatkozatot is, miszerint az USA és az EU eltörli az orosz gabona- és műtrágyaexportot sújtó pénzügyi, biztosítási és logisztikai akadályokat. Ezt azonban nehéz úgy megvalósítani, ha bombázzák a Fekete-tengeri kikötőket – érvelt a másik fél –, ez ugyanis automatikusan megnöveli az itteni szállítások kockázatát, így a biztosítási és fuvarozási díjakat. A szankciókról azonban hallgattak.
