Egyre gyakrabban halljuk a mezőgazdaságban is, hogy más világot élünk, már nem válnak be nagyapáink gazdászpraktikái, nem támaszkodhatunk a megszokásainkra. A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok területén június 16-án debütált okospermetezés pedig már sokkal inkább nevezhető jövőbe mutatónak, mint megszokottnak.
Csináljuk okosban, avagy mit tud a Bosch BASF SmartSprayer?
A növénytáblát pásztázó szenzorok érzékelését, a Bosch mesterséges intelligenciáját, valamint a BASF xarvio® Digital Farming Solutions agronómiai intelligenciáját kombinálták össze a fejlesztők, az eredmény pedig egy intelligens permetezési technológia, amely felismeri a gyom- és kultúrnövényt, megkülönbözteti őket egymástól, így a herbicidkijuttatásunkat célzottan tudjuk végezni.
A robotok és digitalizáció a mezőgazdaságban is lehetőséget ad a költségcsökkentésre, a sokat emlegetett hatékonyságnövelésre. A növényvédelemben a mai eszközeinkkel és a kinyerhető adatainkkal hamar megbizonyosodhattunk róla, hogy mennyi hatóanyagot (és költséget) meg tudunk spórolni, ha csak az épp szükséges felületre, gyomra juttatjuk ki a növényvédő szert. A SmartSprayer magyarországiszántóföldi körülmények közötti adaptálására vállalkozott a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok, ahol először napraforgóban, majd 2-3 leveles kukoricában egy Amazone UX 5201 SmartSprayer permetező munkavégzésénél saját szemünkkel győződhettünk meg a helyspecifikus növényvédelem valódi jelentéséről, és sikerült jelentős megtakarítást is bemutatni.
Miért kezeljük az egész területet, ha csak néhány foltban szükséges?
Az intelligens permetezés – ha helyesen alkalmazzák – költségmegtakarítást eredményez. A mezőhegyesi rendezvényen – természetesen csak vizet kijuttatva – a kukoricatábla gyomviszonyaihoz igazítva, egy forduló alatt a kijuttatott permetlé mennyiségében több mint 50%-os csökkenés volt mérhető, de a megtakarítás természetesen az adott tábla gyomnyomásától függően eltérő lehet. Mi a technológia alapja? A BASF technológiájából már ismert xarvio® pontos képet alkot a tábláról, a kultúrnövényről és a gyomokról. Az intelligens képfeldolgozó algoritmusok valós időben elemzik a képeket, a program meghatározza az ideális időzítést, a tankkeveréket, annak pontos adagolását, majd a permetező fúvókái aktiválódnak, és a célzott kijuttatás elindul. Szemmel láthatóan mindig csak ott és annyit juttatott ki a fúvóka, ahol és ameddig az indokolt volt.
A bemutatón azonban kihangsúlyozták: bár a költségekre vagyunk talán a legérzékenyebbek, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a technológia a növényállapot felmérésében és a posztemergens gyomirtásban is segítségünkre lehet. Sőt, technikailag az éjszakai növényvédelem bevezetésére is lehetőséget ad(na), a kevesebb kijuttatott hatóanyaggal (és vízzel) pedig nemcsak pénztárcánkat, de környezetünket is kíméljük, ráadásul a küszöbön álló Green Deal által előírt csökkentési ráta teljesítéséhez ez is jelentősen hozzájárulhat.
A SmartSprayer magyarországi szántóföldi debütálásán viszont nemcsak az Amazone UX 5201 SmartSprayer permetezőjével ismerkedhettünk meg üzemi körülmények között, a digitalizáció világába csöppenve a távirányítással működő, gyakorlatilag autonóm traktor is „meglátogatott” minket. Ezzel a szervezők azt kívánták lemodellezni, hogy ugyan csak digitális tesztkörnyezetben, kísérleti jelleggel zajlanak ezek a munkák, de a valós környezetbe való adaptálásuk már a küszöbünkön áll, hisz az agárinnovációban élen járó nagyvállalatok elindultak megoldást keresni a hatóanyagok kivonására és mennyiségük csökkentésére. II. József nem is gondolhatta volna hajdanán, hogy az 1784-ben alapított Ménesbirtoka idővel már nemcsak a nóniuszról vagy a gidránról, hanem digitális innovációiról lesz ismert, és– amiről most meg is győződhettünk –a szántóján autonóm traktor, a szarvasmarhatelepén pedig automata fejőrobotok is dolgoznak majd.
Sándor Ildikó
