A szárazság az Alpok és Skandinávia kivételével minden országot egyformán érinti Európában, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Kidobhatjuk az EU Bizottság korábbi termésbecsléseit.
A legdurvább az olaszországi helyzet, mostanra mindenki találkozott már néhány fotóval a lassan kiszáradó Pó-folyóról, vagy a Garda-tó vízszintjéről. Portugália sincs könnyű helyzetben, az aszály miatt futótüzekkel kell megküzdeniük a helyi tűzoltóknak. De tulajdonképpen egész Európa egyetlen aszálygóc, csak az Alpok és Skandinávia kivétel – itt meg nem folyik komoly élelmiszertermelés. A Bizottság ezért módosítani kényszerült a termésvárakozásokon, a tavalyinál már biztosan rosszabb eredmények születnek a kontinens mezőgazdaságában. Gyorsan hozzáteszik: az EU-ban az élelmiszer-ellátás alapvetően nincs veszélyben.
Súlyosbító háború
Végképp nem hiányzott ehhez a helyzethez az orosz-ukrán háború. A konfliktus miatt magasak az energiaköltségek, ami drágítja az elektromos áramot, a hűtést és a fűtést, a szállítást, a műtrágyát, gyakorlatilag mindent, ami a termeléshez és ellátáshoz kell. A globális mezőgazdasági árak 30 százalékkal emelkedtek az invázió kezdete óta. Ez tükröződik az élelmiszerek fogyasztói árában is, ezért az emberek az olcsóbb termékek felé fordultak.
Az EU teljes gabonatermelése várhatóan 286,4 millió tonna lesz, 2,5 százalékkal kevesebb, mint tavaly. „Szerencsére” az állati takarmányok és a bioüzemanyag előállításához szükséges gabonafélék iránti kereslet is csökken 1,3 százalékkal, illetve 3 százalékkal, továbbá az EU gabonakészletei is viszonylag magasak. Az EU gabonaexportja várhatóan 14 százalékkal nő 2021/22-hez képest, ami részben ellensúlyozza a globális export csökkenését, amit az ukrán tengeri kikötők elzárása okoz.
Szója és napraforgó a parlag helyén
A háború kitörése után a Bizottság engedélyezte, hogy a zöldítési előírások miatt parlagnak kijelölt területeket bevessék a gazdák, ami a fehérjenövények vetésterületének 6 százalékos növekedését eredményezte, ami így eléri a 2,2 millió hektárt. A megnövekedett termelésnek köszönhetően az EU fehérjenövény-exportja a tavalyi évhez képest várhatóan 19 százalékkal nőhet. Ahol nem szója került a földbe, ott leginkább napraforgót vetettek. Ez a két növény tűri a legjobban a parlagokat jellemző gyengébb talajadottságokat, és mindkettőnek magas az ára. A napraforgó becsült vetésterülete így elérte a 4,7 millió hektárt, ami éves szinten csaknem 8 százalékos bővülést jelent. Ebben a szezonban az EU napraforgómag-termelése elérheti a 11,1 millió tonnát (2,34 t/ha), ha az aszály nem okoz még nagyobb károkat.
Tej és hús
A tejtermékek ára rekordszinten van, ennek ellenére a termelés jövedelmezősége továbbra sem fényes. A legelők kisülnek, a kaszálási korlátozásokra most kértünk felmentést a Bizottságtól az agrár-környezetgazdálkodással érintett területeken. Az EU tejbeszállítása 0,6%-kal csökkenhet 2022-ben, miközben a sajttermelés 0,5%-kal nőhet a magas világpiaci árak miatt. A közösség marhahústermelése némileg csökkenni fog. A magas termelési költségek és az afrikai sertéspestis miatt a sertéshús-előállítás 4,7 százalékkal eshet vissza. Ismét az Egyesült Királyság lesz az EU első exportcélpontja. A baromfiágazatban megint tombol a madárinfluenza, 2021 októbere óta 21 uniós országot érintett a vírus. Mivel az ágazat termékei iránt töretlen a kereslet, a Bizottság szerint a baromfihús-előállítás stabil marad.
Lásd még a témában: Drasztikusan romlik a világ búzamérlege.
