A bodza ára megszaladt a világjárvánnyal. Utánanéztünk, mennyire lehet tartós a jelenség. Közben egy-két furcsa ágazati adat is napfényre került.
Jó árakra számítanak
A cikk írásakor, június elején javában virágzik a bodza. A termelők chatfelületein a levéltetű- és atkafertőzés a legfontosabb téma, illetve a lehetséges virág- és gyümölcsárak. Szabolcs-Szatmár megyében virágzik a legtöbb vad bodza, és itt a legnagyobb a gyűjtők száma is. De mára már itt is csak a legszerényebb jövedelmű falvak népessége foglalkozik virággyűjtéssel. „Tiszeszlár, Tiszalök térségében még mindig vannak, akik gyűjtik, de Baktalórántházáról már nem jutunk alapanyaghoz, holott itt korábban napi 3-4 mázsa virágot hordtak be” – tájékoztat egy bodzaszörp-készítéssel is foglalkozó üzem. A cégvezető úgy látja, egyre többen dolgozzák fel a bodza valamely részét, sokat igényelne belőle a cukrászipar is, viszont egyre kevesebb a szedésre fogható munkás. Az ukrán menekültválság semmit nem változtatott ezen, az emberek továbbálltak innen. „Mi 400 forintot fizetünk egy kiló virágért, de a szedőknek ebből csak 300-350 forint jut.”
Tokaj-Hegyalján a telepített bodzások térhódítása figyelhető meg. Az elért termelő maga állítja, hogy a mostani bogyóárak már „abnormálisan magasak”. „A Coviddal indult minden. Míg korábban 250 forint volt a termés kilója, tavaly 600-800 forintot adtak a konvencionális termésért, a bio pedig 750-800 forintot is ért. A feldolgozók augusztus közepén jönnek ki az idei felvásárlási árakkal, bízom most is a 700-800 forintban, pedig ennyit nem is ér szerintem…” A gazdaság a saját telepítésű bioültetvény mellett fel is vásárol bogyókat. Az idei termés jónak ígérkezik, bár bioművelésben komoly a levéltetűkár. A termelő a biósoknál ezért csak 6-7 tonna körüli átlagtermést becsül, míg a konvencionális gazdaságokban a 10-12 tonnás átlag is sikerülhet.
„Ilyen árak mellett bolond, aki leszedi a virágot. Az ernyő súlya csak grammokban mérhető, míg termésként akár egy kilót is nyomhat a bodza” – jegyzi meg. Mivel az ültetvényeken nemigen szednek virágot, csak a vad növényállományra hagyatkozhatnak a gyűjtők. Ám, sajnos, egyre több hírt hallani „illegális” szedésekről. „Engem is kerestek meg lopott virággal. Nem vettem át.” A bodzatulajdonosok sorra azt panaszolják, hogy már nemcsak éréskor, de virágzáskor is őriztetni kell az ültetvényt.
Van még feljebb?
Panaszra azonban nincs ok. Már 250 forintos gyümölcsárnál sem volt veszteséges a bodzatermesztés, 600 forintnál pedig hektáronként több milliós profitot hozott. Ma már ugyanez az ár kevesebb nyereséggel kecsegtetne. „Minden piacot a kereslet és kínálat határoz meg, márpedig a kínálati oldalon közel megfeleződött a 4 évvel ezelőtti rekordtermés” – jegyzi meg Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (BOTÉSZ) kereskedelmi vezetője. A legfontosabb termőkörzeteket tekintve Kecel és Kiskőrös térsége Medárdkor jó esőt kapott, míg Tokaj-Hegyalja keveset. Így a kínálati oldalon a szakember nem számít bővülésre. Nagy kérdés az ukrán szedés intenzitása és Európába jutása. Bár Magyarország továbbra is nagyhatalom bodzatermelésből, Ukrajna ezen a téren is egyre inkább megszorongat minket. 10 ezer tonnás bogyókivitellel tavaly ők voltak a második legnagyobb exportőrök. Csak hogy pontosan lássuk a számokat: a teljes globális forgalom 40-45 ezer tonna gyümölcs, ebből csak a magyar termés 20-25 ezer tonnát tesz ki. Az ukránokkal szemben egy előnyünk van: a gyűjtésből származó ukrán minőség nem ugyanaz, mint a magyar ültetvényekről. Igaz, sokkal olcsóbb is.
Csizmadia szerint az ukrán gyűjtés a háború és a pénzhiány okán akár intenzívebb is lehet idén. Ha viszont nem bővül a kínálat, akkor akár nőhet is az ár, már csak az infláció és a gyenge forint-euró árfolyam miatt is. A BOTÉSZ-vezető szerint minimum 600 forint elvárható a magyar gyümölcsért, még akkor is, ha euróban mérve csökkenne az értéke. Hozzáteszi, hogy a keresleti oldalon is sok a bizonytalanság; a Covid enyhültével a gyógyszeriparnak kevesebb alapanyagra lehet szüksége. Ám a legnagyobb felvásárló az ételszínezéket igénylő élelmiszeripar. Egy bökkenő azért akadhat: az emberek zsebében érezhetően kevesebb a pénz. Az élelmiszeripar úgy dönthet, hogy nem baj, ha idén kicsit világosabb az a színezett termék…
Ami a bodzatermelés inputoldalát illeti, Csizmadia György szerint egy intenzív bodzás ugyanannyi tápanyagot kér, mint egy hektár kukorica. Nagy kiadási tétel az öntözés kiépítése és megvalósítása, enélkül pedig hozzá sem lehet jutni a termeléshez kötött támogatáshoz. A szakembernek az a tapasztalata, hogy a lejárt vízjogi engedélyeket nagyon lassan hosszabbítják meg. A bodza növényvédelme szerinte nem komplikált, a levéltetű-problémát az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett, természetes piretrint tartalmazó Pyregarddal meg lehet oldani. A kiadások legnagyobb részét a frissen telepített bodza két éven át történő ápolása, majd később a betakarítása jelenti. Ma már egy brigádban érkező munkás napi 15 ezer forintjába kerül a bodzatermelőnek. Ez a bodzaár persze ezt is elviseli, csak megbízható legyen a munkaerő.
„Ha 35 tőből 30-at nem kapál ki az idénymunkás, akkor még lehet is valami a friss telepítésekből…” – teszi hozzá keserű szájízzel Csizmadia. Szerinte az extenzív és intenzív ültetvények idén stabilan hozni fogják a 8–12 tonnás eredményt, a bioművelést azonban életképtelennek tartja. Úgy látja, a gazdák nem meggyőződésből választják ezt a művelésmódot, és a támogatási program lejártával 10 ültetvényből 8 visszaáll a konvencionális gazdálkodásra.
Kanada 2020-ban, amikor a Covid miatt elszabadultak az árak, 3,5 milliárd dollár értékben forgalmazott bodzatermékeket. A legnagyobb importőr pedig az USA volt, aki ugyanekkora nagyságrendben vásárolta ezeket. Ez leginkább táplálékkiegészítőket jelent. Hát igen, ezzel biztosan többet lehet keresni, mint a gyümölccsel vagy akár a sűrítménnyel. Az elemzések szerint az USA-ban idén további 6 százalékkal bővül a bodzatermékek piaca. Ennél is dinamikusabb forgalomnövekedést várnak Európában, mivel itt gyors tempóban bővül a bioélelmiszereket fogyasztó és vegán népesség. A térségben a legnagyobb bodzavásárló Németország, Ausztria, Olaszország és Dánia, vagyis a legfontosabb piacaink. Németországban tavaly alig 500 hektáron termelték ezt a bogyós gyümölcsöt.
Jól fizet és jól támogatott. A bodzatermesztés több címen is támogatható. Extenzív gyümölcsként termeléshez kötött támogatásban részesülhet, ez hektáronként mintegy 87 ezer forintot jelent (az aktuális október 1-jei árfolyam szerint), de ehhez az kell, hogy öntözött, 500 töves állománnyal rendelkezzünk, amelynek az életkora legfeljebb 15 év. 600 tő felett intenzívnek minősül az ültetvény, és 132 ezer forinttal jutalmazható a fenntartása, a földalapú támogatáson felül. Agrár-környezetgazdálkodásban (AKG) és ökotermelésben (ÖKO) a bevethető hatóanyagok szűk köre tarthatja vissza a telepíteni vágyókat. A tavaly ősszel meghirdetett kiírások mégis vonzónak bizonyultak, pedig a pályázók még nem is sejtették, hogy ilyen gyenge lesz a forint. AKG-ban a hektáronkénti 341 eurós bogyósgyümölcs-támogatás mostanra nagyjából 135 ezer forintot ér. Ökológiai ültetvényként pedig az átállás idején 757 euró (300 ezer Ft), átállt bogyósként 365 euró (144 ezer Ft) támogatás jár.
Láthatatlan bodza
A támogatások azért is fontosak, mert valamelyest láthatóbbá teszik a termelést (lásd még keretben). A KSH-adatok szerint a magyar bodzaültetvényeken az elmúlt években 15–17 ezer tonna körüli termést takarítottunk be, amit döntően itthon dolgoztunk fel. A szakma azonban 25–30 ezer tonna feldolgozott termés exportjáról tud. A 10 ezer tonnás különbözet azt jelenti, hogy a területi adatok sem stimmelnek, a valós adat 6,5 ezer hektár körüli bodzás lehet. A keceli térség egyik nagy rálátással bíró termelője, felvásárlója szerint csak ebben a körzetben 10 ezer tonnányi bodza terem.
íÁm a bodzatermelés és -szedés eredendően őstermelői és kisebbségi tevékenység, e két társadalmi csoport pedig nem esik a hivatalok érdeklődési körébe. Az az öt nagy feldolgozó, aki a bodzát a német és osztrák sűrítménygyártóknak exportálja, jobbára beletörődött abba, hogy a beérkező áru egy része nyomon követhetetlen forrásból származik. Nekik viszont– a forrással ellentétben – az adóhivatal felé is el kell tudniuk számolni. A Covid nagy hozadéka éppen az lehet, hogy nemcsak tartóssá válik a bodza iránti globális kereslet, de a termék származását is előbb-utóbb firtatni kezdik a gyógyszeripari vállalkozások. Európában biztosan ez a trend. Előbb-utóbb az adóhivatalnak is eszébe jut, hogy megkérdezze, honnan van a bodza…
„Látok már némi szándékot a piac fehérítésére, de ez elég halovány. Az ellenőrök valójában nem akarnak az őstermelőkkel vagy a szedőkkel konfrontálódni. Nem véletlen, hogy a tavalyi nagy ellenőrzési akció eredményéről már nem olvashattunk sajtóhíreket…” – jegyzi meg interjúalanyunk. Hozzáteszi: a bodza tényleg nagyon keresett áru, és valóban nagyhatalom vagyunk a termelésében. Akár sűrítménygyárat is telepíthetnénk rá. Ennek egyik akadálya a milliárdos beruházási költség mellett az, hogy az üzemeltetése is komoly szakembergárdát igényel. „Egy 12-es Brix-fokot nem mindenki tud a 60-szorosára sűríteni…” Tulajdonképpen nem lenne lehetetlen bodzakombájnt építeni sem, noha a bogyók 3-4 hullámban érnek be. A keceli szakember úgy látja, a termés idén szépnek ígérkezik, az árak pedig tartósan magasak lesznek, keresleti a piac.
Gönczi Krisztina
