Nagy István a Világgazdaságnak adott interjúban beszélt a magyar gabonaexportban tapasztalható aggasztó jelenségekről, és ezzel kapcsolatban a tervezett új, készletnyilvántartási rendszerről. Szó esett a beruházási pályázatok megvalósíthatóságáráról és a műtrágyaellátásról is.
Az export engedélyeztetése gyors készletadatokkal szolgált
A kormányzat tudatában van annak, hogy az építőanyagpiacon napi árak alakultak ki, az alapanyag beszerzése nehézkes és kiszámíthatatlan, a munkaerő biztosítása is nehéz, ráadásul megdrágult a banki finanszírozás is. Ezért a folyamatban lévő beruházási pályázatokban már februárban lehetővé tették az építési költségek emelkedésének érvényesítését.
A gabonaforgalmat illetően a legfontosabbnak azt tartja a tárcavezető, hogy a piaci pánik enyhüljön. Nagy István szerint Magyarországnak is szerepet kell vállalnia az ukrán gabona zökkenőmentes szárazföldi transzportjában. A hazai termés vonatkozásában jó ötletnek bizonyult az exportengedélyezés bevezetése, ami lehetővé tette a kormányzat számára, hogy azonnal lássa a szabad készleteket. Az exportot nem ez akadályozta, hanem az, hogy a gazdák visszatartották a gabonát a magasabb árakra spekulálva. „Ez nekünk csapdahelyzet. Azt gondoljuk, itt van a termény az országban, szabadon használható, közben viszont mégsem lehet hozzáférni” – mondta a szakminiszter, amit nemcsak az export, de a hazai állattartók. miatt is aggasztó jelenségnek tart. Ezért a kormányzat egy olyan készletnyilvántartási rendszeren dolgozik, amelynek alapján termelői szintig tudni lehet, hogy kinél mennyi gabona van.
Sokat romlott a külkereskedelmi egyenlegünk
Nem adunk el agrártermékeket, de a termelés továbbra is igényli az import gépeket, energiát, műtrágyát. Utóbbival kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy a hazai műtrágyagyártó kapacitások az igények körülbelül felét fedezik, foszfor és kálium hatóanyagból pedig importra szorulunk. A műtrágyatermékek ára az előző év hasonló időszakához mérten kétszeresére, sőt négyszeresére nőtt. Az elmúlt egy hónap adatait vizsgálva érdemi korrekció csak a nitrogénműtrágyák világpiaci áraiban történt, a kálium és foszfor hatóanyag esetében az orosz–ukrán helyzet továbbra is fokozott nyomás alatt tartja a piacot. Ezért az első negyedév műtrágyaeladási számai mintegy 15 százalékos visszaesést mutatnak. A kevesebb műtrágya pedig kisebb hozamokat és gyengébb minőséget eredményez a növénytermesztésben.
Hozzátesszük, a KSH legfrissebb külkereskedelmi adatai keményen visszaigazolják Nagy István szavait. Az idei első negyedévben a tavalyihoz képest a kivitt áruk mennyisége csak 0,5 százalékkal nőtt, míg a behozottaké 6,2 százalékkal. A termék-külkereskedelmi mérleg 3,7 milliárd euróval romlott, a hiány 1,1 milliárd eurót tett ki. A kivitelben nagyon visszaesett gépek (autóipar) forgalma, de a máskor jól teljesítő élelmiszeripar is fekete számokat írt. Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 8,3% százalékkal esett vissza, míg a behozatalé 5 százalékkal nőtt. Az exportszámainkon leginkább a gabonafélék, húsok és az élő állatok itthon maradása rontott, de állati takarmányból is többet hoztunk be, mint amennyi átlépte a határokat.
Lásd még laptársunk cikkét az európai műtrágyaellátásról: Műtrágyakrízis – kinek hol szorít a cipő?
