Agrár-nagyhatalmakat találunk Középkelet-Európában, az agrarheute.com elemzője mégis arra figyelmeztet: ez a térség szenvedi el leginkább az élelmiszerek drágulását. Hazánkban – az árstop ellenére – minden ötödik forint ennivalóra megy el.
Az elmúlt évben leginkább Európa keleti felén emelkedtek nagyot az élelmiszerárak, írja a német elemző, Olaf Zinke. Sajnos arányaiban éppen ezekben az államokban költenek a legtöbbet ennivalóra az emberek.
Nem sokat használt az árstop
Az Eurostat adatai szerint uniós szinten átlagosan 8,9%-ot drágult az élelmiszer áprilisban az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vizsgált országok közül a legnagyobb árugrást a litvánok tapasztalhatták, nem sokkal mögöttük a bolgárok állnak – mindkét országban 20%-ot meghaladó mértékű volt a drágulás. Magyarország – bár kétszer annyi embert tudna etetni, mint a lakossága – a harmadik helyen áll a legnagyobb áremelkedést elszenvedő országok sorában. Írországban mindössze 3,6%-os áremelkedést tapasztalhattak a fogyasztók, ami messze az uniós átlag alatt van. Jól állja a sarat Franciaország és a skandináv államok is.
Megjegyezzük: 10 százalék feletti inflációt a vizsgált 16 ország közül 7 produkált, ezekből 5 nem vezette be az eurót. Így nemcsak euró-dollár relációban szenvedhetett el a pénznemük értékvesztést, de euró-nemzeti valuta relációban is.
Az uniós átlag kétszeresével drágult minden
A legnagyobb áremelkedést a zsírok és növényi olajok terén tapasztalhatják a vásárlók, uniós szinten 23%-os a változás. Ezen a téren a spanyoloknál a legrosszabb a helyzet: az étolaj 48 százalékot drágult egyetlen év alatt, és a portugálok, bolgárok is 40% feletti emelkedést látnak. Az olajok után a zöldségek terén érezni a legnagyobb árváltozást, uniós szinten 11%-os pluszban vannak. Itt Ciprus, Litvánia és a kertészetéről híres Bulgária mutatja a legnagyobb, 30% feletti áremelkedést.
A kenyérfélék uniós átlagban 10%-kal, a húsok és tejtermékek 9%-kal kerülnek most többe, mint tavaly. A bolgárok, litvánok és magyarok viszont több mint 20%-os drágulást tapasztalnak a pékáruk és 15%-osat a húsok terén. Utóbbi a lengyeleknél is hasonló mértékben változott. Tejtermékért szintén a litvánoknak, magyaroknak és bolgároknak kell sokkal többet fizetniük, nálunk 22%-os az áremelkedés mértéke.
Minden ötödik forint ennivalóra kell
A legszomorúbb az, hogy az említett országokban a fogyasztói kosár jóval nagyobb hányadát képezi az élelmiszer, mint a nyugati államokban. A román háztartásokban tartják a negatív csúcsot: a havi kiadások 28 százaléka ennivalóra megy el. A litvánok, magyarok, spanyolok és bolgárok az üldöző bolyt alkotják 19-21%-os kiadási hányaddal. Ezzel szemben a német háztartásokban a kiadások mindössze 11%-át teszi ki az élelmiszer-vásárlás. Az uniós átlag 16%.
Ez is érdekelheti a témában: KSH: enni méregdrága, alkoholt inni nem.
