Cruiser-kultivátorozás
Egyes „tudósok” vagy megmondók szerint a sok kis gyermek és a tehenek a legnagyobb környezetszennyezők, és ennek a megoldására nem kell gyerekeket szülni és műhúst lehet enni… Milyen egy fejre állt világban élünk! Azonban ott, ahol ilyen dolgok kipattannak az emberek fejéből, más érdekes dolgokra is számíthatunk. Egyre többet hallunk a nagy zöld megállapodásról. Kevesebb növényvédő szer, kevesebb műtrágya. Az addig oké, hogy egyre többen szeretnénk hosszú és egészséges életet élni – de ennél többen vannak, akik egyáltalán élni szeretnének.
Ezt a két dolgot egyszerre kellene megvalósítani: egészségesen és olcsón termelni úgy, hogy mindenkinek jusson. Ehhez tanulni és változtatni kell! A természetet az egyensúly jellemzi. Ha megpróbálunk természethez közeli állapotokat teremteni, akkor nagyon sok, eddig problémaként felmerülő dolgot természetesnek fogunk venni.
Cruisert mielőbb a nedvességvesztés ellen!
Csökkentsük a gyomirtó szert például. A kombájn mögött minél korábban végezzük el az ultrasekély talajművelést! Ezt nagyon sokféleképpen lehet. Egyik eszköz hozzá a Cruiser sekélykultivátor. Minél közelebb végezzük az aratáshoz, annál könnyebb, ugyanis a legnagyobb szárazságban is közvetlenül a kombájn mögött elvégezve nagyon sok kipárolgástól védjük meg a földet. A sekély tarlóhántással együtt a szalmát is egyenletesen terítjük, ugyanis minél szélesebb egy asztal, annál nehezebb visszajuttatni oda a szalmát, ahonnan levágtuk. Nagyon fontos, hogy a szecskázóban a kések mindig tökéletes állapotban legyenek! A kb. 5 cm-es szecskázott szalmát tudjuk a legjobban visszajuttatni a levágott helyre. A hatgerendelyes Cruiserrel végzett sekély tarlóhántásnál az egész munkaszélességben átvágjuk a talajt, megszüntetjük a kapillaritást, szalmát terítünk, és egyengetjük a talaj felszínét.
Tarlóhántás és takarónövény– ezért éri meg!
Az egyenletes talajfelszínre nagyon nagy szükség van. Így tudjuk minimalizálni a talajnedvesség-vesztést a tarlóápoláskor. Ugyanis a tarlóhántás után a kikelt növényzetet ultrasekélyen, mielőbb ki kell vágni azért, hogy minél kevesebb nedvességet párologtassanak el! A nagyra nőtt árvakelés több szempontból is káros. Nagyon sok vizet párologtat, a talajműveléskor a megerősödött növényzet gyökerét kiforgatva úgy fog kinézni a terület, mintha vaddisznó járta volna át. Vagy a tarlóápolást túl mélyen kell végezni, ami ugyancsak nagy mennyiségű nedvességvesztést jelent.
A takarónövény-keveréket valamikor augusztus végén szeptemberben vessük. Az intelligens zöldítés folyamán plusz nitrogént, szenet tudunk megkötni a talajban, a talajéletet támogatjuk, felszaporodnak a baktériumok, amik majd egyensúlyban tartják a talajt. Az egészségesebb talajban egészségesebb növények teremnek, amelyek ellenállóbbak a betegségekre, így valószínűleg az előírt, csökkentett növényvédőszer-mennyiségekkel is nagy terméseket érhetünk el.
Érdemes időben megtanulni
Ez nem fog menni egyik napról a másikra. A változáshoz idő kell. Ezért érdemes mielőbb elkezdeni, mert amikor elérünk oda, hogy nincs ez, nincs amaz, akkor már nagyon késő lesz. A talajélet beállása mellett a termelőnek is, mint minden újításnál, itt is tanulni kell, ezért nem megy egyik napról a másikra! Adjuk meg az esélyt a következő generációknak is az életre, éljünk a mában, de ne feledjük el a jövőt!
SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN; 30/743-03-02
