A vetőmagok ára eddig 10-15 százalékot emelkedett, de a további drágulás elkerülhetetlennek látszik. A hibridkukorica-előállítás jövedelmezőségének ugyanis nem szabad lemaradnia az árukukoricáé mögött, így a forgalmazók csak magas felvásárlási árakkal tudják termelésben tartani a gazdálkodó partnereiket.
Jó termés után gyenge export
A hazai vetőmagágazat 2021-ben 120 ezer hektáron állított elő vetőmagot, a termés mennyisége meghaladta a 410 ezer tonnát. Ez kifejezetten jó eredménynek számít, hiszen a sokéves átlag csak 300 ezer tonna, aminek a harmada exportra kerül. A Vetőmagszövetség adatai szerint a világjárvány kitörése óta csökkent a vetőmagexport. 2020-ban 20%-kal kevesebb vetőmagot szállítottunk ki az országból, tavaly pedig 15-17%-kal esett a kivitel értéke. A hibridkukorica vetőmagjából mintegy 600 ezer hektárra elegendő mennyiség maradt itthon. Az ukrán-orosz konfliktus csak tovább rontott a helyzeten.
Verseny a többi növénnyel
„Több, mint ezer vállalkozás és intézmény foglalkozik növénynemesítéssel és vetőmag-előállítással. A szaporítóanyagokat minimum 2-3 évre előre meg kell termelnünk, de ilyen soha nem látott válsághelyzetek közepette nehéz terveznünk” – fogalmazott Takács Géza elnök a szövetség küldöttgyűlésén. Nemcsak eladni volt nehéz a termést, de a termelést fenntartani is. Az elszabaduló terményárak miatt a forgalmazók csak a felvásárlási árak emelésével tudták elérni, hogy gazdálkodó partnereik termelésben maradjanak, és ne váltsanak át más, pénzesebb növényekre.
Ez az oka annak, hogy bár bőven volt az országban kukorica- és napraforgó-vetőmag, a forgalmazók legutóbb 10-15%-kal emelték a végfelhasználói árakat, és most további drágulást helyeztek kilátásba. Ha tekintetebe vesszük, hogy az árukukorica ma csaknem 70%-kal ér többet, mint egy éve, akkor ez nagyon is indokoltnak tűnik.
Verseny az idővel
Ami a távolabbi jövőt illeti, a változó klíma jelenti az ágazatra váró legnagyobb kihívást. 2021 az elmúlt tíz év leghűvösebb, egyúttal 1901 óta az egyik legszárazabb éve volt Magyarországon. A Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal emelkedhet, a térség vízszegénnyé válhat. A nemesítésnek az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó fajtákat kell biztosítania a termelés számára.
Ez is érdekelheti a témában: Vetőmag: hazánk még a top5-ben, de nagy harc indul holnap.
Összefoglalta: Gönczi Krisztina
