fbpx

Infláció, pénzhiány? Ezért tud a zöldség mégis drágulni

Írta: Gönczi Krisztina - 2023 október 02.

Kiderült, miért vesszük meg a drága krumplit, hagyjuk ki az olcsó áfonyát és megyünk a legjobb zöldséges pulttal dicsekvő áruházláncba. A zöldségárakat tekintve hatalmas a kereskedők mozgástere, nem csoda, ha ezek a termékek a vásárlóerő csökkenése ellenére kétszámjegyű drágulást mutatnak.

zöldséges
A zöldséges kofáknál kevés az árleszállított termék, de amíg olcsóbbak vagy szebb árut kínálnak, mint az áruházlánc, jó pozícióban vannak (fotó: Horizont Média)

Ulrike Singer, a GfK fogyasztói panelszolgáltatásokért felelős igazgatója nem régiben a Német Gyümölcs- és Zöldségkongresszuson 13.000 háztartás fogyasztási szokásairól beszélt. A gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) esetében az áremelkedés mértéke 2023 júliusában az előző év azonos időszakához viszonyítva közel 13 százalékos volt Németországban. Éves szinten az emelkedés ütemét 10 százalékra teszik az elemzők. A pár százalékos inflációhoz szokott németek ezt elviselhetetlen mértékű drágulásnak érzik, minden negyedik háztartás azt állítja, hogy már szinte semmit nem engedhet meg magának. A spórolás jegyében itt is az ételek és italok átgondoltabb vásárlásával igyekeznek pénzt megtakarítani az emberek.

A drága is lehet a többihez képest olcsó

Az FMCG kategóriában a legnagyobb mértékben a gyümölcsök, zöldségek – különösen a burgonya – ára emelkedett, mintegy 13 százalékkal. Ezek drágulása már a Covid idején is kétszámjegyű volt. „Egy kiló zöldségért egy fogyasztónak átlagosan 3,30 eurót kell kiadnia, tíz százalékkal többet, mint tavaly. A legnagyobb drágulás a burgonyánál tapasztalható, 17 százalékos, ezért most kilónként 1,60 eurót kell fizetni a boltokban. Ennek ellenére nem csökkent az eladott mennyisége, mivel a többi termékkel összehasonlítva még mindig kedvező az árfekvése” – jegyzi meg az elemző.

Folytonos akciók

Segítenek az értékesítésben az akciók is. A promóciókban résztvevő termékek aránya meredeken nőtt az elmúlt négy évben. 2023 első hét hónapjában a pultokra kitett gyümölcsök 23 százalékával akcióztak az üzletek, míg a zöldségek esetében ez az arány 17 százalékos volt. A hipermarketekben ma már a gyümölcseladások közel 30 százaléka akciókon keresztül valósul meg. Ehhez képest a specializált zöldségeseknél csak 10 százalékos az árengedményes termékek aránya.

A zöldség nehezebben enged az árból

Hogy miért pont a gyümölcsöt kell ennyire akciózni? A zöldség és gyümölcs viszonylatában jellemzően az utóbbi a nehezebben tárolható, ráadásul könnyen helyettesíthető kategória – itt van szükség erőteljes eladásösztönzésre. Ezért a szakember arra int, hogy az átlagosnál gyorsabb ütemben dráguló gyümölcsöket – ilyenek a banán, a narancs vagy a bogyósgyümölcsök – nagyobb valószínűséggel váltják le egy olcsóbb gyümölcsféleségre az emberek, mint egy alapzöldséget. A hagyma, a burgonya és a répa ezért „engedhette meg magának” a kivételes mértékű drágulást.

Ott a legtöbb vásárló, ahol a legjobb a zöldséges pult

A gyümölcsök és zöldségek (a pékáruval együtt) a leggyorsabban forgó termékek közé tartoznak az üzletekben, ehhez képest a húsok és a sajtok eltarthatóbbak egy háztartáson belül. Így, ha egy üzletnek sikerül azt az imázst kiépítenie magáról, hogy kiváló a zöldség-gyümölcs részlege, akkor a fogyasztók gyakrabban keresik fel – mondja el az utolsó tanulságot Singer. Hazánk egyik közkedvelt áruházlánca ezért hangoztatja olyan sokszor, hogy ő „az Év Zöldség- és Gyümölcskereskedője”. A szántóföldi termelőknek sem árt elgondolkodniuk azon, a hogy a zöldség értéktartóbb, mint a gabona