Szerdán német-magyar agrártechnológiai gazdasági fórumot tartottak az online térben, melynek keretében több magyar vállalat bemutatkozási lehetőséget kapott. Kiderült, hogy a céljaink azonosak, de a magyarok tudnak egy-két dolgot, amit a németek nem.
A magyar kormány szárnyai alá vette a hazai agrárvállalkozókat, és egy bemutatkozó online fórumot hozott össze olyan középméretű vállalkozásoknak, amelyek német partnereket keresnek üzleti céljaik megvalósításához. Az online fórumon a német és a magyar mezőgépgyártók szövetségei is képviselték magukat. A felvezető előadásokban a német és a magyar agrárium helyzetét és agrárfejlesztési célkitűzéseit ismerhették meg a gazdasági fórum résztvevőinek.
Kihívások a német agráriumban
A DLG részéről Erik Guttulsröd azt emelte ki, hogy Németország az unió Zöld Megállapodás (Green Deal) célszámainál is nehezebbeket tűzött ki maga elé, például 2030-ra nem 25 százalékra, hanem 30-ra szeretné növelni az ökogazdálkodásba vont területek arányát. Ugyanakkor az orosz-ukrán konfliktus rávilágított az élelmiszerbiztonság fontosságára, ami Németországban is megkérdőjelezte a cél megvalósíthatóságát. Guttulsröd a klímaváltozás hatásairól is szólt: az utóbbi 10 évben az aszályos évek egyre gyakoribbak, a német gazdálkodók olyan talajviszonyokkal találkoznak, amelyekkel soha ezelőtt. A szakember úgy vélte, a német termelők sokat tanulhatnak magyar kollégáiktól a vízőrző talajművelésről és a vetésforgó helyes kialakításáról. Ez könnyebbé teszi a műtrágya- és vegyszerfelhasználás előírt csökkentését is, hiszen az elővetemény tápláló hatása és növényegészségügyi előnyei is kihasználhatók vele. A kemikáliák csökkentéséhez kevésbé pazarló, precízebb kijuttatásra is szükség van. Ezzel párhuzamosan az automatizálás fokozása elkerülhetetlen, ami enyhít a munkaerőgondokon is.
Gyors lesz a digitális átállás
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium. helyettes államtitkára elmondta, hogy hazánk megháromszorozta a mezőgazdaság támogatására jutó forráskeretet. Méltatta az ökológiai területek látványos növekedését, és az uniós átlagot meghaladó internetlefedettségünket, ami lehetővé tenné, hogy a jelenleginél sokkal jobban kihasználjuk a digitális adatokat a termelésben. A digitális eszközök használatában mégis nagy a lemaradásunk, ezért is indítottuk el tavaly a digitális átállást segítő pályázatot. A kiírás eredményeként 2400 gazdaság jutott 178 milliárd forintnyi támogatáshoz, hatására 1 millió hektáron valósulhat magasabb színvonalú agrártermelés a következő két évben.
Csanádi Tamás a MEGOSZ képviseletében a magyarok innovációs erejét emelte ki, ami a talajművelő eszközök fejlesztésében, drónok és okos szórófejek alkotásában, folyamatvezérlő és döntéstámogató szoftverek készítésében nyilvánul meg. A gazdasági fórumon bemutatkozási lehetőséget kapott az ABZ Drone Kft., a Busa Bt, a Polikov Kft., a Tomelilla Kft., a Z Elektronika Kft., az Omikron Kft., az Optigép Kft., a Dryer Doctor Kft., a NorAn Technologies. A cégek képviselői előadásaikban azt hangsúlyozták, hogy megoldásaikkal víz- és kemikália-takarékosabb gazdálkodást lehet megvalósítani. Üzleti céljaikhoz gyártót, forgalmazót és beszállítót kerestek a német agráriumban, illetve felajánlották szolgáltatásaikat a szoftverfejlesztésben, prototípusgyártásban, illetve piaci bevezetésben.
