Most honnan teremtsük elő a pénzt a beruházáshoz?

Írta: MezőHír-2022/5. lapszám cikke - 2022 május 08.

Az agrárium finanszírozásigénye más ágazatokkal összevetve kiugróan magas, viszont az agrárvállalkozások nem hajlamosak a bedőlésre. Ezért normál üzletmenet esetén kedvelik a szektort a bankok. A válság viszont érezhetően csökkentette a hitelfelvételi és hitelezési kedvet. Az ágazatnak sürgősen szüksége van támogatásokra, kedvezményes hitelekre és akár kockázati tőke bevonására is.

Idén április 6-án rendezték meg a kecskeméti Agrárium konferenciát a Portfolio szervezői. A tematikát a versenyképességi és finanszírozási kérdések dominálták, külön kitérve a vetőmagtermelés, az állattartás és az élelmiszeripar kihívásaira. Az elkövetkező 5-6 évben a 80 százalékos állami társfinanszírozásnak köszönhetően hozzávetőleg 4300 milliárd forint támogatás érkezik a magyar vidék fejlesztésére. Ez az átlagos 50 százalékos támogatásintenzitás mellett közel 9000 milliárd forint beruházási értéket teremt. Más szóval, önerőből és hitelből elő kell tudni varázsolni 4500 milliárdot az ágazatban tevékenykedőknek. Mivel a válság hatására a hitelezési és a hitelfelvételi kedv is megcsappant, egészen újszerű megoldásokra is szükség lehet a beruházás finanszírozásához.

Kedvezményes hitel a támogatás mellé?

Ugyanakkor a meglévő keretek is tágíthatók – derült ki a megnyitó előadásokat követő beszélgetésekből. A kormányzat céljai között szerepel az, hogy az elnyert pályázati források 50 százalékos előlegének lehívásához ne legyen szükség bankgaranciára, továbbá az 50 százalékos támogatási hányadnak a kamatkedvezmények is részei legyenek (ne csak piaci hitellel legyen kiegészíthető az önerő). A kedvezményes hitelekre most lesz csak igazán szüksége az agráriumnak – beleértve az élelmiszeripart is –, amikor a normál hitelkamatok 7–10 százalékra emelkednek.

Sokkal több önerőre lesz szükség

Hollósi Dávid az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari üzletágának igazgatójaként úgy látja, hogy az elkövetkező másfél év elsősorban a napi működés finanszírozásáról fog szólni, a beruházások megvalósulása áthúzódhat 2023-2024-re. A jelen gazdasági környezetet stagflációként írta le. Ilyenkor az egymást felfelé húzó nyersanyagárak hatására az infláció olyan méretet ölt, ami csökkenő fogyasztáshoz, kisebb beruházási kedvhez, lassuló gazdasághoz vezet. Magyarországon idén legfeljebb 3,5%-os gazdasági növekedés várható a korábban becsült 6% helyett.

rendre rakás
Egy ideig a mindennapok gondjai fognak lekötni minket

„A fogyasztói árindex 10% felett nőhet, de az élelmiszerek esetében ennél is nagyobb áremelkedésre van kilátás. Ez a gazdasági környezet nem kedvez a beruházásoknak. Tavaly 1500 milliárdnyi fejlesztési támogatás került kiosztásra. Az elkövetkező másfél év arról fog szólni, hogy ezeket a fejlesztéseket hogyan lehet megvalósítani. Új pályázatokat felesleges lenne meghirdetni” – vélekedett a banki szakember, de mint kiderült, ezt nem is tervezi a szaktárca. Az elnyert pályázatokat is nehéz lesz megvalósítani, hiszen a bankok is kevésbé adnak hitelt. Ennek oka, hogy a költségek növekedése miatt a beruházási pályázatok támogatási hányada 50-ről akár 25 százalékra olvadhat, miközben a kimeneti árak is bizonytalanok ebben a turbulens gazdasági környezetben. Magyarán, a tervezett beruházás megtérülése bizonytalan, a hitelezhetősége romlik.

Hollósi Dávid
Hollósi Dávid a megoldási lehetőségeket sorolja a kecskeméti Agrárium konferencián (forrás: online konferencia)

Mi lehet a megoldás? – tette fel a kérdést Hollósi. Lehetne növelni a hitelek futamidejét, ám olyan beruházásra, ami 7-8 év alatt nem térül meg, nem szívesen ad pénzt a bank. A kérelmező hivatkozhat arra is, hogy más tevékenységeiből futja az adott beruházás finanszírozására. Ekkor az merül fel, vajon szabad-e olyasmit tervezni, ami önmagában nem térül meg? Kiváló megoldás lenne az önerő arányát 30-40 százalékosra emelni, de nem mindenkinek van rá lehetősége. És elképzelhető a kockázati tőke bevonása is, ami eddig nem volt jellemző az ágazatban, ám lehet, hogy most ráfanyalodik.

3 évre beszáll a bank is a cégbe

Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója azt mondta, ők hajlandóak beszállni a cég fejlesztési projektjébe, mégpedig tőkeemelés formájában, amit tagi kölcsönként nyújtanának a vállalkozásnak. Ehhez persze az kell, hogy tagságot, 1–3 százaléknyi kisebbségi tulajdont szerezzenek a cégen belül – szigorúan átmenetileg. Ahogy a vezérigazgató elmagyarázta, a finanszírozás fedezete itt is a támogatói okirat lenne, ezenfelül sem kezességre, sem bankgaranciára, sem ingatlanfedezetre nincs szükségük. A forrás mértéke legfeljebb a támogatási összeg vagy maximum 1,2 milliárd forint lehet.

Balczó Barnabás
Balczó Barnabás: 3 évre 6,5%-os hozamelvárásunk van a pénzünkért cserébe (forrás: online konferencia)

A kérelmező egy legfeljebb 30 napos pénzügyi átvilágítást követően hozzájuthat a tagi kölcsönként nyújtott tőkéhez. A gyakorlatban a bank a projekt során felmerülő számlák felét állja a cég helyett, majd a befektetést a Kincstártól érkező másik 50 százalékos részből téríti. A finanszírozás futamideje max. 3 év (a beruházás vége), ezután a bank kiszáll a vállalkozásból. Balczó Barnabás hangsúlyozta: a bank pár százalékos átmeneti tulajdonrésze nem jogosítja fel arra, hogy a vállalkozás napi működésébe beleszóljon, ám az üzletmenetre világos rálátása lesz. És hogy miért éri ez meg nekik? Az MFB Invest az ügylettől évi fix. 6,5 százalékos nyereséget vár, azaz ennyibe kerül a beruházó cégnek a pénzhez jutás. A piaci kamatok mértéke ezt meghaladja.

Alapjaiban semmi baj

Fetter István, a CIB Csoport Kisvállalati divíziójának vezetője viszont úgy vélte, a termelést illetően nincsenek olyan súlyos alapproblémák, hogy meginogjon a befektetői bizalom az ágazattal szemben. „Még van kedvezményes hitelt nyújtó Széchenyi Kártya, vannak kedvező exporthitelek. Az agrárium erősebb is, mint a többi iparág, itt nincsenek érdemi bedőlések válság idején sem. Láttuk, hogy a hiteltörlesztési moratórium vége sem változtatott ezen. Optimisták vagyunk a kilábalást illetően. A termelőket és a bankokat is jó anyagi helyzetben érte a krízis” – vélekedett. Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezetője is fontosnak ítélte a kedvezményes hiteleket, és osztotta kollégája véleményét: ritka, ha egy agrárvállalkozás nem tudja fizetni a hiteleit. Herczegh András ugyanakkor hozzátette: az elnyert pályázatoknak még idén el kell kezdődniük. Az ugyanis a tapasztalatuk, hogy az a beruházás, amelyik 6-9 hónap alatt nem indul meg, az másfél év múlva sem fog. Hollósi Dávid úgy vélte, nem baj, ha kicsit lassabban mennek a dolgok. „Most kezdenek el termelni az előző pályázati dömping nemrég megvalósított beruházásai. Szusszanjunk egy kicsit. Nincs fundamentális oka a válságnak, mint 2008-ban volt, és ez optimizmusra ad okot. Koncentráljunk a mindennapokra! A forgóeszközhitelhez is kell fedezet.”

Gönczi Krisztina