A kukorica esetében a klíma és a szerrezisztencia kérdése ma eltörpül az egyéb technológiai kihívások mellett. A növényvédelem csak kis szeletét adja a termelési költségnek, ennek megfelelően egyébként is ezen a téren változnak a leglassabban a szokások. A gyártók kiváló hatóanyag-kombinációi és csomagjai is kényelmes helyzetet teremtenek.
Már 2010-ben arra jutottak a magyar kutatók, hogy egy gondozatlan táblában a kukorica magassága 23 százalékkal, csőhosszúsága 47 százalékkal, termése 73 százalékkal csökkenhet a végig kézben tartott (kapált, gyomirtott) parcellákhoz mérten. A konkrét kísérletben a preemergens kezelések a kevés bemosó csapadék miatt nem hozták meg a várt sikert. A 2-3 leveles korig elvégzett egyszeri kapálás után a gyomok nagy része eltűnt a tábláról, viszont a parlagfű, a csattanó maszlag, a fehér libatop és a fenyércirok hatalmas tömegben újra tudott hajtani. Ezért a hathét leveles állapotban elvégzett egyszeri kapálás eredményesebbnek bizonyult, mint a háromleveles korra időzített. Ha viszont csak 6-7 leveles korban kapáltak először, akkor 27 százalékkal kevesebb termést kaptak, mint kétszeri mechanikai gyomirtás mellett.
Ennek oka az, hogy a kukorica rendkívül érzékeny a korai gyomosodásra. Háromleveles korától kezdődik a virágkezdemények differenciálódása, 6-8 leveles korig kialakul a szemsorok végleges száma, és eldől a növény magassága is. Ha a gyomos „fiatal kort” egy 6-7 leveles korban elvégzett, egyszeri herbicidkezelés követte, akkor valamivel jobb eredményt kaptak, mint az egyszeri, megkésett kapálás esetén, de így is 22 százalékos volt a termésveszteség – mivel a preemergens kezelés nem hatott, és az állománykezelés túl későn jött a kukoricának. A kísérletvezetők arra jutottak, hogy a végig kapált parcellák mutatják a legjobb növénymagasságot, csőhosszúságot és hozamot. Talán azért, mert a kísérletben nem szerepelt korai poszt kezelés, ami a mai gyomirtási technika egyik kulcselemévé vált. A kelés előtti gyomirtás viszont azóta sem mindig sikerül, és, a klímát elnézve, a száraz országrészekben már nem is fog visszatérni a gyakorlatba.
Egy kezelésből tökéleteset?
Négy dolgot várnak el a termelők egy kukorica-gyomirtó szertől:
- a gyomnövények kelési hullámához igazítható, rugalmas kijuttatási időpontot,
- csapadékfüggetlen hatékonyságot,
- tartamhatást,
- de mégse okozzon fejlődésbeli visszamaradást a kukoricában és az utóveteményben.
„Száraz években a gyomok is több hullámban kelnek, és vastagabb epidermiszréteggel rendelkeznek, azonkívül hamarabb lépnek generatív fázisba. A termelők jellemzően mégis egyetlen poszt kezelésre szorítkoz9nak, majd néhány kapálással folytatják a gyomirtást. A több hullámban kelés miatt a kezeléssel a végsőkig kivárnak, gyakran megesik, hogy nem az 1-3, illetve 2-6 leveles gyomállapotban adják ki a herbicidet, emiatt mindenképpen valamekkora termésdepresszió éri az állományt. A kultúrnövénynél is túlcsúsznak az optimális fenológián. A kései poszt kezelésekben egészen messzire elmerészkednek” – mondja el tapasztalatait egy Fejér megyei szaktanácsadó, amikor a széfeneres tembotrion alkalmazására utal. Borsod megyéből később egészen extrém esetről is beszámolnak a nek. Egy árvizet követően rendkívül megcsúszva, derékig érő állományban végeztek kezelést vele, de meg sem kottyant a kukoricának. Hamarabb kinőtt a készítmény „foga” alól, minthogy az a kultúrnövényben kárt tett volna.
Egy másik Fejér megyei megszólaló állítja, hogy a száraz tavaszok ellenére nem szokott le a preemergens gyomirtásról, amit 4-5 leveles korban poszt kezelés követ. A térségben a fenyércirok és a parlagfű a legnagyobb ellenség, ezekkel szemben az elővetemény tarlóján totális gyomirtóval veszik fel a harcot. Kiderül, hogy Borsodban sem kopott még ki a technológiából az alapkezelés. Ritka eset, hogy nem érkezik rá két héten belül eső. Itt azonban a mezotrionnal vigyázni kell, mivel nem éri el a talaj pH-ja a hatos értéket. „Emiatt itt a tavasszal kezelt táblába ősszel csak úgy kerülhet búza, ha előtte mélyszántunk – ennek nem sok a realitása. Másrészt a következő évben sem vethető pillangós az adott táblába. Az AKG-területek magas aránya miatt ez sokak számára akadály lehet, ha lucernát terveztek oda” – mutat rá egy helyi gazdálkodó. A térségben idén 20 százalékot emelkedett a lucernavetőmag ára, ám a vetés idejére teljesen elfogyott a készlet. Úgy tűnik, a lazuló termelési előírások kedveznek az agrár-környezetgazdálkodási programnak (AKG), nem beszélve arról, hogy micsoda érték egy ennyire kiszámíthatatlanná vált világban egy hároméves, fix támogatási összeg. Egyszóval Borsodban kevesen fogják visszaadni az elnyert AKG-pályázatot.
Újabb és régi hatóanyagok
A kelés utáni állománykezelésekben is jelen van a karotinoidszintézist gátló mezotrion, illetve kombinációs partnere, a fotoszintézist gátló terbutilazin. Gyökéren és levélen keresztül is hatnak, hosszú tartamhatással bírnak. A kukorica nyolcleveles állapotáig bevethetők, az egyszikűek 3-5 leveles, illetve a kétszikűek 2-6 leveles állapotában. Mindkét hatóanyag elsősorban a kétszikű gyomokkal szemben bír jelentős tartamhatással. Ha ezeket a kukorica háromleves állapotáig S-metolaklórral egészítjük ki, akkor az egyszikűek ellen is erős hatékonyságot kapunk. Ez esetben nagyon fontos, hogy érkezzen 20 mm bemosó csapadék a korai poszt kezelésre. A dimeténamid viszont már 5–10 mm csapadékkal is hatékonyan működik, emellett disznóparéjfajok és parlagfű ellen is jó mellékhatása van.
Egyre többen használják a kétszikűek ellen a korai poszt kezelésben a hormonhatású fluroxipir-meptil és a klopiralid hatóanyagot, illetve az ALS-gátló floraszulámot. Egyszikűek ellen a nikoszulfuron, rimszulfuron, szulkotrion, foramszulfuron említhető a korszerűbb hatóanyagok között. Még jelen van a technológiában a kukorica fejlettebb korában is bevethető, hormonhatású 2,4-D, melynek egyre több biotípus ellenáll. A problémára hosszú időn át az aminosavszintézis-gátló dikamba jelentett megoldást, ami az évelő kétszikűek ellen is kiváló hatékonysággal bír. A szulfonil-karbamidok szintén hosszú időn át voltak kiváló hatóanyagok, de mára erre a hatóanyagcsoportra is rezisztenssé vált több faj. A problémát még megoldja a tarlókezelés totális gyomirtóval. Növényvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az előírások miatt egyre kevesebb hatóanyagot lehet kijuttatni a szántóföldekre, ezért nagyon felértékelődött az adjuvánsok szerepe, hiszen ezek segítségével a kevesebb hatóanyag is jobban hasznosul.
Talaj-pH és eső
Míg a Dunántúlon a fenyércirok az első számú közellenség, addig keleten a selyemmályva, a parlagfű, a csattanó maszlag, a vadkender. „A legjobb az, ha az alapgyomirtásra megjön az eső, ilyenkor 15 ezer forintból a tenyészidőszak végéig rendben van a tábla. Ha nem ez a helyzet, akkor egy 20 ezer forintos felülkezelésre is sort kell keríteni” – mondja a borsodi gazdálkodó. A makacs gyomok ellen a már említett széfeneres tembotrion készítményt 8-10 leveles kukoricában is bevetik. Másik kedvence egy öt hatóanyagot tartalmazó csomag, amit az első gyomhullám megjelenése után kell kipermetezni. Ebben nikoszulfuron, dikamba, proszulfuron, petoxamid és terbutilazin is dolgozik. Levélen és talajon keresztül is hatnak, és hosszan érvényesül a gyomfékező hatásuk. „Elméletileg olcsóbb megoldás 2-3 liter gázolajból kapálni – és ezt később meg is teszem –, de az csak a sorközöket tisztítja meg. A kultivátorozás célja nem annyira a gyomirtás, mint inkább a tápanyag bekeverése és a talajkapillárisok megszakítása. Így kisebb lesz a párolgás, ami felér egy fél öntözéssel” – magyaráz a szakember. Hozzáteszi: nagyon jó, szenzoros kapák vannak már a piacon, kicsi velük a hibázás lehetősége, viszont nagyon drágák is. „Legutóbb egy 12 soros gépet 25 millió plusz áfáért kínáltak nekem. Ennyiből már egy jól felszerelt permetező is kijön…” – kommentálja. Győr-Moson-Sopronban hetes pH felett vannak a talajok az elért gazdaságban, így sosem tapasztalták, hogy a mezotrion káros utóvetemény-hatással bírt volna. „Ha nincsenek évelő gyomok a táblában, akkor mindig a korai poszt kezelést választom. Erre rendszerint megjön a kellő mennyiségű csapadék. Fontos, hogy legyen a készítményben egy talajhatású, hosszú tartamhatást biztosító hatóanyag, így jó esetben a tenyészidőszak végéig megőrizhető a sorok tisztasága is. A sorközművelést ettől még nem hagyjuk el” – sorolja egy termelő, aki a közkedvelt mezotrion + terbutilazin + S-metolaklór gyári kombinációt alkalmazza háromleveles állománynál, az első gyomhullám megjelenését követően. Itt jegyezzük meg, hogy nemcsak a talaj, hanem a permetlé pH-ja is lényeges, a kémhatása ellenőrzésére és korrekciójára is gondot kell fordítani.
Se eső, se ember
Békés megyében még az országos áprilisi esők után is mintegy 100 mm csapadék hiányzott a földből. A hideg miatt a vetés bő egyhetes késéssel indult meg április 15-20. körül. „Az lenne az ideális, ha az integrált növényvédelem jegyében csak a legvégső esetben nyúlnánk vegyszerekhez. Csakhogy már Borsodban is a megbízható gépkezelő hiánya korlátozza a kapálást, akkor mit szóljunk mi? Itt sem a kis-, sem a nagygazdaságokban nem használnak kultivátort, nincs olyan munkaerő, akire rá mernénk bízni. Csak a vegyszeres gyomirtás maradt, az is eltolódott a szárazság miatt a kései poszt kezelésre” – állítja egy helyi szaktanácsadó. Úgy tapasztalja, hogy a készítmények beszerzésével nincs probléma, bár 15 százalékkal emelkedett az áruk. A hatékonyságukkal viszont meg van elégedve.
Veszprém megyében egy agrár-környezetgazdálkodási szaktanácsadó úgy véli, a növényvédőszer-gyártóknak kitűnő ajánlataik vannak a kukorica tisztán tartására, és bizonyos esetekben kockázatosabb is kultivátorozni, mint vegyszerhez nyúlni. Ilyen a fenyércirokkal erősen fertőzött tábla, ahol a felaprított rizómák révén a kapa csak szaporítja a gyomot, plusz egyéb gyommagvakat is a felszín közelébe hozunk vele. Nemcsak ő kedveli a kémiai védelmet; egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodó is úgy látja, hogy a gyomkérdés tisztán mechanikai úton nem megoldható. „Egy jó preemergens kezelés megspórolja a poszt kezelést, de tény, hogy erre nem mindig jön eső. Ezért a legtöbb gazda – anélkül, hogy ismerné a gyomflóráját – vesz egy drága, széles spektrumú poszt készítményt, holott csak egykét kritikus fajra kellett volna időben odafigyelnie.” Egy másik gazdálkodó pedig hozzáteszi: a drónos permetezéshez fűz nagy reményeket, mivel az egy időjárásfüggetlen és költséghatékony megoldás. Ám tény, hogy most nem a növényvédelmi kiadások lefaragása a legfőbb gondjuk. Sokkal nagyobb bajok lesznek az elégtelen tápanyag-utánpótlás miatt. Aki eddig 90 ezerből megoldotta egy hektárnyi kukorica táplálását, az most 200 ezer alatt nem ússza meg, és ebben az esetben is elveszít legalább egy tonna termést. A gyomirtás – pláne ilyen szerpaletta mellett – a legkisebb problémává zsugorodott a gazdaságok életében. A hatékonyabb megoldások keresése ezen a téren egy időre biztosan háttérbe szorul.
Gönczi Krisztina
