Aki gyümölcsültetvényt telepít, az hosszú távra tervezi a beruházást, így gazdaságossági szempontból nem mindegy, hogy hová és mikor telepítjük a gyümölcsöst. Ez nemcsak a nagyüzemi gyümölcsösökre, hanem a házi kertben ültetendő gyümölcsfákra is vonatkozik.
Az éghajlati adottságoktól nagyban függ a gyümölcstermesztés sikeressége. A klimatikus tényezők, legyen ez a makro- vagy a mikroklíma, a gyümölcsfajok termeszthetőségét országunkon belül is nagymértékben korlátozzák. Az abiotikus tényezők közül gyümölcstermesztésre leginkább az évi középhőmérséklet alakulása és az éves lehullott csapadék mennyisége és időbeli eloszlása van jelentős hatással. Az egészséges gyümölcsfák védekezőképessége nagyobb a beteg fákénál, így a védelmük is olcsóbb és egyszerűbb.
Az alma
Az északi mérsékelt öv egyik legjelentősebb gyümölcsfaja az alma. Számos minőségi és mennyiségi kárt okozó kártevője van, itt most csak a gyümölcsökön kárt okozókról lesz szó.
A termés legjelentősebb kártevője az almamoly (1. kép), ez a világ minden földrészére eljutott, ahol almatermesztéssel foglalkoznak.
Hazai viszonylatban az ország középső, száraz klímájú részein a legelterjedtebb, itt akár 40–50%-os kártételt is okozhat, ha nem vagy rosszul időzítve védekeznek a kártevő ellen. A lepke hernyójának a fő tápnövénye: az alma, a körte, a vadalma és a dió. Károsíthat kajszin és a díszalmafajokon is. Alma hiányában őszibarackon, birsalmán, szilván, vadkörtén is károsíthat. A lepkének a mi klímánkon két teljes nemzedéke fejlődik, de az utóbbi években részleges harmadik nemzedéke is ki tudott fejlődni. A kifejlett lárva sűrű szövésű gubóban telel, a fatörzs védett részein, kéregrepedésekben. Tavasszal, április közepén-végén bábozódik, és május elejétől, közepétől rajzik.
A rajzás egészen június közepéig, végéig tart. A kikelést követő napon az imágók már párosodhatnak. Az almamoly nősténye a petéket nemcsak a gyümölcsökre, hanem a vékonyabb ágakra, levelekre egyaránt rakhatja. A petéből kikelő kis hernyók rövidebb-hosszabb ideig keresgélnek, egészen addig, amíg az almán befurakodásra alkalmas helyet nem találnak, ez akár 2-3 órán át is tarthat. Ez az az időszak, amikor a hernyó hosszabb időn keresztül ki van téve az inszekticidek hatásának is.
A lepke második nemzedéke június végétől, július elejétől rajzik. Ettől fogva egészen szeptember közepéig repülnek. A nőstények, ha kedvezőek a körülmények (hőmérséklet, napsütés, páratartalom), több petét tudnak rakni, amelyeknek a fejlődési ideje is rövidebb. Ezekben az esetekben a hernyók kártétele erősebb, mint az előző nemzedéké. A betakarítás után a fejletlen lárvák a gyümölcs tárolóhelyein is folytatják a károsítást, ezért a tárolóhelyen is gondot kell fordítani a gyümölcs védelmére.
A lepkék rajzásának menete fénycsapdával, feromoncsapdával (2. kép) egyaránt megbízhatóan nyomon követhető.
Ezeknek az előrejelző eszközöknek a segítségével a peterakás, majd a lárvák kelésének ideje is jól meghatározható.
Az utóbbi években jelent meg kártevőként az almamagmoly (3. kép), ennek előrejelzésére kapható feromoncsapda.
Egygenerációs faj, az almamoly elleni légtérterítéses védekezés esetén léphet fel súlyosabb kártétele.
A körte
A körte rendkívül igényes mind a talajra, mind a klímára, ezért nehezen termeszthető eredményesen. Az almánál már említett fajok, az almamoly, a kaliforniai pajzstetű itt is a fő kártevők közé tartoznak. A körtemoly (4. kép) hernyója monofág, kizárólag a körtét fogyasztja, károsítja. A körtemoly elleni védekezés során védekezünk az almamoly ellen is.
Fontos kártevők még a levélbolhák (Psyllidae), melyeknél nagyon hamar, 1-2 év alatt kialakulhat rezisztencia a túl gyakran használt növényvédő szer ellen. Mint minden esetben, de ennél a csoportnál főleg be kell tartani a szerrotációt. Ha kialakul a rezisztencia, a körtelevélbolha a szűkös szerválaszték miatt nehezen leküzdhető ellenféllé válik.
A kajszi legveszélyesebb kártevője a barackmoly (5. kép).
A hernyói áttelelnek a fiatal vesszőkben, és a rügyeket, majd a hajtásokat károsítják (6. kép).
A vegetációs időszakban kikelő lárvák a kajszi gyümölcsében fejlődnek ki. Előrejelzésük szexferomoncsapdával és fénycsapdával lehetséges. Az őszibarack gyümölcsének egy veszélyes kártevője van, a keleti gyümölcsmoly (7. kép).
Ennek a kártétele nagyon hasonlít a barackmoly által okozott kártételhez. A fő különbség, hogy hernyói csoportosan károsítják a hajtásokat és a gyümölcsöt. Előrejelzése szexferomoncsapdával lehetséges.
A keleti gyümölcsmolyon kívül a barackmoly, a kéregmoly az őszibarackon is kártevőként léphet fel. A gyümölcsmolyok közül a szilván a szilvamoly a fő kártevő. A hernyó károsítását követően a még fiatal, kényszerérett szilvák tömeges hullása következhet be. A terméseken mézgacsepp válik ki, az érett gyümölcs belseje a mag körül összerágott, ürülékkel szennyezett lesz. A kifejlett lárvák ősszel kéregrepedésekben bújnak el telelni. Minden évben három nemzedékük fejlődik. Ha nem védekezünk, akkor súlyos károkat okozhatnak.
Védekezni az áttelelt lárvák egyedsűrűségét csökkentve tudunk. A tél végi faápolási munkák során hernyófogó övekkel gyéríthetjük a számukat. A rajzás előrejelzése szexferomoncsapdával történhet.
Felhívom a kedves olvasó figyelmét, hogy a gyümölcsfák virágzása esetén a méhkímélő technológia alkalmazása egyes növényvédő szereknél kötelező!
A permetezéseknél fontos, hogy figyelembe vegyék az élelmezés-egészségügyi várakozási időt és a munkaegészségügyi várakozási időt, valamint az engedélyokirat és a vonatkozó jogszabályok előírásait. Virágzásban végzett növényvédelmi kezelések esetén be kell tartani a méhkímélő technológiai utasításokat:
A méhkímélő technológia keretében méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos rovarölő szerek felhasználására kerülhet sor. Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat.
A gyümölcsösökben – a teljesség igénye nélkül – a következő hatóanyagok állnak a felhasználók rendelkezésére a 2022. 03. 06-i adatok szerint (forrás: Nébih):
- Almában és körtében almamoly, keleti gyümölcsmoly, körtemoly, levélaknázó molyok ellen: triflumuron, spinetoram, azadiraktin, emamektin-benzoát.
- Gyümölcsmolyok ellen: eszfenvalerát, klórantraniliprol, acetamiprid.
- Almamoly ellen: Cydia pomonella Granulovírus (CpGV), Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki, tau-fluvalinát.
Szerző: Takács Attila növényvédelmi entomológus
