A drótférgek elleni védekezés az utóbbi évek növényvédőszer-visszavonási hullámai miatt kihívás elé állítja a gazdákat. Ez a kártevőcsoport igen látványos és érzékeny károkat tud okozni, nemcsak a kapás, hanem szinte minden szabadföldi lágy szárú kultúrában.
Avisszavonás előtt a felszívódó, neonikotinoid hatóanyagú csávázószereket több tízezer hektáron alkalmazták. Ilyen módon ezekkel a szerekkel jó hatásfokkal lehetett a talajlakó kártevők, közöttük a drótférgek ellen védekezni. A nyugat-európai tapasztalatok alapján sejteni lehetett, hogy a neonikotionid hatóanyagok kivonása után a talajlakó kártevők fel fognak szaporodni, és ennek okán a kártételük is meg fog nőni. Sajnos sok gazda nem ismeri fel, hogy a talajlakó kártevők elleni védekezést érdemes évekkel előre megtervezni, hiszen a drótférgek esetében a lárvastádium 2–4 évig tart. Ez több évi tervezést és előrelátást igényel. A neonikotinoid hatóanyagok kivonása miatt a kártevők egyedszáma hatványozottan megnőtt, a gyengébb hatékonyságú készítmények miatt megfontolt döntéseket kell hozni. A pattanóbogarak (1. kép) a virágzó fűféléken (táblaszéleken) folytatnak érési táplálkozást, a petét a talajra rakják.
Az egyszikű gyomokkal fertőzött táblában is fel tudnak szaporodni a pattanóbogarak, így a gyomszabályozás is egy védekezési lehetőség a kártevő ellen. A pattanóbogarak esetében a kártevő alak a lárva, amit drótféregnek nevezünk. Polifág kártevő, a kukoricán kívül a napraforgó, a burgonya, a kalászosok, a cukorrépa, a pázsitfüvek a fő tápnövényei. Ezeken kívül a szabadföldi paprika, a paradicsom, a tök és dinnye gyökerét is megrághatják.
Védekezés nélkül a kalászos növények után a drótféreg-populáció erősebb, fejlettebb lesz, mivel az egy négyzetméterre eső növényállomány jóval nagyobb, mint a kapáskultúrákban, 5így van elég táplálék, hogy nagyobb és egészségesebb legyen a drótféreglárva.
Ezért ma már nem érdemes elutasítani azt a technológiát, amikor például kukoricát megelőzően kalászost vetünk, és itt végezzük el a preventív rovarölő szeres csávázást. Figyelembe kell venni, hogy előrejelzés és védekezés nélkül a drótféreglárva foltszerűen akár 100%-os kárt is okozhat (2. kép).
Fontolóra kell venni, hogy az imágók elleni védekezés beilleszthető-e a kezelési tervbe. Nagy értékű kultúrák esetében a megelőző, lárvák elleni védekezés végrehajtása már az előző évi növényállományban ajánlott.
A fiatal lárvák ellen a kalászosokban elvégzett védekezés azért hatékonyabb, mert a fiatal egyedek sokkal érzékenyebbek a növényvédő szerekre, a fejlett kalászos növények pedig kevésbé érzékenyek a drótféreg kártételére. Így a védekezés hatékonyságát növelni lehet.
A fiatal, L1-L2 nagyságú lárvák kárképe összetéveszthető a vetési bagolylepke (mocskospajor) kártételével, ezért a kártevő azonosításában a károsodott növény kiásása segít (3. kép).
A drótférget a föld alatt csírázó kukorica- vagy napraforgómagoncok által kibocsátott CO2 csalogatja a magokhoz vagy gyököcskékhez. A lárva erős rágó szájszervével berágja magát a magba vagy a fiatal növény szárába. Ha átrágja a tenyészőcsúcsot, akkor a kis növény pusztulását okozza (4. kép).
A pattanóbogár-lárvák érzékelik a talajban a szén-dioxid-koncentrációt, így biztosan haladnak egyik növénytől a másikig. Így egy lárva több növényt is képes elpusztítani. A vetés előtt mindenképp érdemes az egy négyzetméterre eső lárvák számát meghatározni: ha 2–4 darab/m2 értéket kapunk, akkor a növényvédő szeres védekezést el kell végezni. Súlyos esetben több példány is táplálkozhat egy növénykén. A károsodott növények védelmére nincs esély, ezek az esetek döntő többségében elpusztulnak. A védekezést az integrált növényvédelemre kell alapozni, a megfelelő vetésváltás és a kémiai védekezés olyan talajfertőtlenítő szerekkel hajtható végre, amely az adott kultúrában engedélyezve van. A növényvédő szer kijuttatása vetéssel egy menetben a leghatékonyabb és így költségkímélő is.
Védekezés
A permetezéseknél fontos, hogy a gazdálkodók figyelembe vegyék az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, az engedélyokirat és a vonatkozó jogszabályok előírásait.
Sajnos nagyon kevés hatóanyag áll a termelők rendelkezésére.
A felhasználható növényvédő szerek, Nébih-adatok (2022. 03. 11.) alapján:
– kukorica, napraforgó: lambda-cihalotrin, teflutrin,
– paprika (szabadföldi), paradicsom (szabadföldi): cipermetrin.
SZERZŐ: TAKÁCS ATTILA NÖVÉNYVÉDELMI ENTOMOLÓGUS
