Az egyik kérdés az, hogyan kerülhet 800 forintba a gazdáktól 160-ért átvett alma – vagyis hogy hol a pénz. A másik az, hogy vajon meddig tart a mostani gyors áremelkedés a zöldség- és gyümölcspiaci fronton. A probléma egyik gyógyszere a hazai termelők erős összefogása volna.
Az import és a belföldi is drágább
Csaknem kétharmadára drágult a paradicsom a hazai piacokon, az uborka, a körte, a paprika is 25-15 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor. Ezek persze most még zömmel importárak, de ha a hazai termelést valamilyen objektív tehertétel – a korábbi évekhez hasonló korai fagy a gyümölcsösökben, szárazság –, akkor a belföldi áru is sokkal drágább lesz, mint egy évvel korábban. Ennek oka már az unalomig ismert: nőnek az energiaárak, a fuvarköltségek, az infláció és az árfolyamváltozások, továbbá az erős külpiaci árak.
Paradicsom, zeller, uborka…
Az Agrár-közgazdasági Intézet szerint például március elején az import gömbparadicsom kilója 830 forint volt, míg ugyanez a termékféleség alig került többe, mint 500 forintba tavaly ilyenkor. A spanyol fürtös paradicsom kilója 950-1000 forint, míg tavaly ugyanez olasz importból csak 560–630 forintba fájt. Az import félkilós kígyóuborka 800 forint – negyedével drágább, mint tavaly. A belpiaci petrezselyemgyökér 10 százalékkal drágult, a szintén hazai kilós zeller átlagosan 9, a holland ára 16 százalékkal nőtt.
Az árak persze nemcsak nálunk nőnek. Például a német statisztikai hivatal (Destatis) szerint a mezőgazdasági termékek termelői árai jelentősen, átlagosan bő 21 százalékkal emelkedtek januárban az egy évvel ezelőttihez mérten. A növényi termékek árai különösen erősen, csaknem 24 százalékkal nőttek.
Ott 150 forint, itt már 800 – meddig megy ez…?
Az egy dolog, hogy a fogyasztók zsebéből egyre több pénzt ránt ki az áremelkedés. De vajon mennyit nyer ezen a termelés, a gazdák-gazdaságok köre. A kérdés évek óta égető, és éles indulatokat kelt a zöldség-gyümölcságazatban, miután egyre nyílik az olló a termelők és a kereskedelem között – az előbbi rovására. Míg korábban 30-40 százalékos volt, addig ma már 70 százalékosra nőtt az áruházláncok árréstömege a hazai gazdaságoktól vásárolt termények értékesítésekor – hangzott el nemrég a 7. Zsendülés Kertészeti Konferencián. Példaként említették a Szabolcsban még 150 forintos, de a fővárosi piacokon és áruházakban már 600-800 forintos alma példáját. Az ágazati szakemberek szerint a gazdák és gazdaszervezetek összefogása, hatékony tárgyaló pozícióra alkalmas TÉSZ-ek megszervezése jelentős előrelépés lenne. Ezek képesek volnának jobb érdekérvényesítésre a kereskedelemmel szemben.
