Vakcina mellé: a Covid-járvány is felértékelte az erdőket

Írta: Kohout Zoltán - 2022 március 22.

Különös, hogy az erdők ügye nem áll a mezőgazdaságunk, a közbeszéd homlokterében. Pedig a szó legszorosabb értelmében a túlélésünk múlik rajta, és nem csak a koronavírus-járvány idején…

Antibiotikumok, immunerősítők a fáktól

Öt magyarországnyi ember látogatja a hazai erdőket évente. Az erdei levegő nemcsak jó illatú: már egy párórás séta is növeli a (Covid-tesztek során is gyakran emlegetett) T-sejtek mennyiségét, azaz az ellenállóképesség erejét a testben. Az erdei környezet továbbá csökkenti a vérnyomást, a növényi származékok antimikrobiális hatást fejtenek ki, méghozzá tartósan. Nem véletlen, hogy a koronavírus-járvány idején is az egyik legjobb megelőző, immunerősítő, poszt-Covid terápiának ezt is javasolták.

erdő

Jelentős fásítás-erdősítés itthon

A magyar állam erőfeszítéseinek hála, nő a hazai erdőterület, ami hozzájárul a klímaváltozás káros hatásainak csökkentéséhez és a biodiverzitás megőrzéséhez. A nemrég indult Országfásítási Program keretében két év alatt több mint 42 ezer hektár új erdő létesítésére pályáztak a magyar gazdák. A fásítást több állami mintaprogram is népszerűsíti: 680 hektár erdő jött létre a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében, a Településfásítási Programban 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültettek el – Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A jogi értelemben vett erdők mellett nőtt a szabadrendelkezésű erdők és a fontos élőhelyet jelentő cserjések területe is.

avar

25 százalékos növekedés, erősödés

Az erdőterületnél is nagyobb arányban nőtt az ország stratégiailag fontos favagyona. A mintegy 400 millió köbméternyi tartalékból szükség esetén évente több millió köbmétert még fenntartható módon lehet hasznosítani. Az erdők fenntartható kezelésének példája, hogy a természetvédelmi szempontok tudatos érvényesítésével 2010 óta 25 százalékkal nőtt az erdőkben a holtfa mennyisége. Ez hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez, javítja az erdők ellenálló és alkalmazkodó képességét.

tisztás, erdő

2 milliárdos(!) kutatási program indul

Ugyancsak a világnap alkalmából a Soproni Egyetem ugyanekkor kétmilliárd forintos kutatási program elindulását jelentette be. Ennek keretében a klímaváltozás elleni fellépés keretében az erdőalapú gazdaság gyakorlati megvalósításának lehetőségeit vizsgálják. Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora szerint az összesen 150 szakember közreműködésével megvalósuló ErdőLab projekt célja, hogy az erdőalapú gazdaság területén valós megoldási lehetőségeket kínáljon a klímaváltozás kihívásaira. Ehhez új, egységes rendszerben szemléli az erdőgazdálkodás, a faipar, a közgazdaságtan és a társadalomtudományok szempontjait.

Erdő nélkül nő a mortalitás

A projekt célkitűzéseit bemutatva dr. Borovics Attila, a SOE Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója figyelmeztetett, amennyiben nem fordítunk kellő figyelmet az erdők kezelésére, akkor a klímaváltozás hatására az erdőkben csökkenhet a produkciós képesség és megnőhet a mortalitás. Ezért nemzetgazdasági és klímavédelmi szempontból is indokolt annak a vizsgálata, hogy a szénmegkötési kapacitás megőrzésétől kezdve a biogazdaság fejlesztéséig milyen, a gyakorlatban is alkalmazható lehetőségeink vannak az erdők fenntartható hasznosítására. Az ErdőLab projekt keretében olyan innovációkkal is foglalkoznak, mint a szárazságtűrő fafajok anyagát feldolgozó fejlesztések, a zöldhő előállítása vagy a faalapú építőanyagok és szigetelőanyagok fejlesztése.

Fotók: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán