Kezdenek kirajzolódni a részletek az élelmiszerpazarlás csökkentését szolgáló törvénymódosítással kapcsolatban. Egy biztos, a bolthálózatok adminisztrációs terhe lényegesen nőni fog. Ez pedig a mezőgazdasági beszállítók pénzébe is kerül.
Minden bolthálózatot érinti
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a globálisan megtermelt élelmiszer harmadát soha nem fogyasztják el. Az Európai Unióban évente mintegy 90 millió tonna, Magyarországon 600 ezer tonna élelmiszer vész kárba. Egy tavalyi törvénymódosítás alapján a 100 milliárd forintnál nagyobb nettó árbevételű élelmiszer-áruházaknak kötelező az élelmiszerárut legalább 48 órával a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt felajánlaniuk az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek (ÉMK).
Az első hulladékcsökkentési terveket május végéig kell benyújtaniuk, a program leghamarabb júniusban indulhat el – írja a Világgazdaság. A szabályozás hatálya alá tartozik a Lidl, a SPAR, a Tesco, az Auchan, a Penny Market és az Aldi is. Az a bolthálózat, amelyik több mint 2 százalékkal átlépi az adott évre tervezett élelmiszer-hulladék mennyiségét, bírsággal sújtható. Továbbá februártól 2,5 százalékról 2,7-re nőtt a kiskereskedelmi vállalkozásokra kiszabott különadó maximális mértéke.
Adminisztrálni, ellenőrizni…
Az Agrárminisztérium szerint az élelmiszermentéssel összefüggésben felmerülő részletkérdéseket a kereskedő és a központ közötti szerződés rendezi, de alapesetben csak akkor kell felajánlani a központnak a terméket, ha azt a bolt nem tudja kihelyezni a megszokott gyakorlata szerint. Az Élelmiszermentő Központ már levélben értesítette a kiskereskedelmi láncokat az adatszolgáltatási kötelezettségükről, és rendelkezésükre bocsátotta az ahhoz szükséges táblázatot. (A gyakorlatban minden bizonnyal a régi akciós kihelyezések működnek tovább, csak lényegesen nagyobb adminisztrációs teher mellett. Ugyanakkor a kiskereskedelem kiváló évet tudhat maga mögött: Jót tett a járvány az élelmiszeriparnak: 2021 kiváló év volt.)
A Világgazdaság az Élelmiszermentő Központ konkrét szerepéről is érdeklődött. A szaktárca válasza szerint az ÉMK koordinál, információkat oszt meg, támogatja a karitatív szervezeteket a működésükben, adatot szolgáltat az uniós jelentésekhez. Nyilvántartja a mentéssel foglalkozó szervezeteket is, átláthatóságot teremt, segít a visszaélések megelőzésében, közvetít a felajánlók és az igénybe vevők között. Az új szabályozás célja az élelmiszerpazarlás csökkentése, ami része az EU „termelőtől az asztalig” stratégiájának.
