Az őszi betakarítások és a talaj termékenységének kapcsolata

Az őszi betakarítások után – miközben már a végénél járunk az őszi vetéseknek is – hajlamosak vagyunk a tarlót kicsit elnézőbben szemlélni, vagy csak már fáradtak vagyunk ahhoz, hogy a maximumot hozzuk ki belőle.

Mikrobiológiai értelemben a tarló kész „aranybánya”. Termesztett kultúrnövényeink számára esszenciális elemek tucatjai találhatóak meg benne – kis túlzással –, korlátlan mennyiségben. Ahhoz, hogy az elvetett növényeink ezt a hihetetlen tápanyagforrást elérjék és hasznosítsák, mindössze a mikroflóra aktiválódására van szükség. Az élő szervezetek normális fejlődésükhöz nagyságrendileg 30-40 elemet igényelnek. Az oxigén és hidrogén kivételével ezeknek az elemeknek az utánpótlása korlátozott, ezért körforgalmuk elengedhetetlenül szükséges. Ehhez szükség van a mikroorganizmusokra. A mineralizációnak nevezett folyamat – amely az anyagokat visszajuttatja kötött formából a természet körforgalmába – egyaránt érinti többek között a szén, a nitrogén, a foszfor, a kén és más esszenciális elemek körforgalmának fenntartását is. Louis Pasteurfrancia mikrobiológus és kémikus az 1800-as évek közepén határozottan állította, hogy nélkülük megszűnne az élet a Földön, ezzel is a mikroorganizmusok jelentőségét méltatva.

 

 

Köztudott, hogy a mikroorganizmusok fejlődése, szaporodása, elterjedése és tevékenysége számára legalkalmasabb biotóp a talaj. Elterjedésük a talajban több tényezőtől függ, többek között az előbb említett talaj típusától, annak nedvességtartalmától, valamint a hőmérsékletétől is. Ez utóbbi határozza meg a mikroorganizmusok általános és évszakos tevékenységét. Nem ugyanazok a mikroorganizmus-törzsek aktívak a nyári szárazabb melegben, sem az őszi hűvösebb, csapadékosabb időjárás esetében. Összegezve, a talaj fentebb említett állapota által meghatározott tevékenység számunkra azért is fontos, mert az ember és az állatok táplálkozásához szükséges tápanyagok (mint gabona, zöldség, gyümölcs stb.) termelését a talaj termékenységén keresztül döntően befolyásolják.

Általánosan elmondható, hogy normál körülmények között a talaj felső rétegében – kb. 10–15 cm-es mélységeben – találhatjuk meg a legtöbb mikroorganizmust. Nyilván ezek száma, fajtája, összetétele a fentebb említett hőmérsékleten, nedvességen és talajtípuson kívül más tényezőktől is függ. Ilyen befolyásoló tényező lehet még a felszínt borító növénytakaró (azaz a tarlón hagyott gyökér- és szármaradvány, esetleg zöldtrágyázási célokkal vetett nagy zöldtömeggel rendelkező növénykultúra stb.) vagy kifejezetten a mikroorganizmusok számára fellelhető tápanyag milyensége, mennyisége. Így adja magát, hogy a talajban található mikroorganizmusok tevékenysége is szorosan összefügg a talajban előforduló szerves anyagokkal. Ezek az anyagok jelen esetben mindegy, hogy természetes úton találhatóak meg az adott termőföldön, vagy emberi beavatkozásnak köszönhetően kerültek oda, mint pl. a szervestrágyázás vagy zöldtrágyázás során. A természetes (művelés alá nem vont) talajok felső rétegében, ahol a szerves anyagok tömegesen állnak rendelkezésre, a trágyázástól teljesen függetlenül is sokkal gazdagabb a mikroflóra, mint a szántóföldi talajok ugyanazon rétegében. Egy példával szeretném szemléltetni: a rétek talajaiban a gyökérzet tömege állandó jelleggel ad le a környezete számára tápanyagokat, és emellett állandóan jelen van elhaló gyökérrész is. Nyilván a rétek talajaiban szembetűnő ez a jelenség, mégis az éves tömeges levél- és ágtörmelék talajba jutása okán az erdőtalaj a leggazdagabb szerves anyagokban.

 

kukorica betakarítás
Képesek vagyunk összehangolt folyamatok beindítására, serkentésére

 

Mindenkinek sok-sok pluszmunkát ad ennek a szerves anyagnak az eltakarítása a saját kertjében is. A farontó gombák száma az erdőtalajokban magasabb, a baktériumok száma azonban nem, mert ebben a környezetben túl sok a baktériumok számára nehezen bontható anyag, és a savanyú közeg is inkább a gombáknak kedvez. Ebben a közegben, növényekkel sűrűn borított erdős területeken, erdők talajaiban felhalmozódnak a növényisejtfal-maradványok – többek között a lignin, gyanták stb. –, amik a gombák számára jelentenek igen jól és könnyen bontható táplálékot. Ez a kedvező hatás – mint minden esetében, ha túlzásba esünk – káros is lehet. A gombák túlzott elszaporodása egyfajta antagonista jelenséggel párosul, ami azt jelenti, hogy a baktériumok szaporodását és ezzel egy időben a számunkra igen hasznos tevékenységüket is gátolja. A gombák és a baktériumok a szerves anyagok lebontása során nem ugyanazokat a munkafolyamatokat végzik el, így számunkra az a legkedvezőbb, ha mind a két törzsből jelen vannak a megfelelő képviselők, és azok dolgoznak is. Egyegy mikroorganizmus-csoport csak akkor tud számunkra hasznos tevékenységet végezni, ha képes szaporodni, és nem vesz fel egy vegetatív vagy spórás állapotot, ami a túlélésükhöz kell. Márpedig ha valami miatt szaporodásuk és ezzel anyagcseréjük gátolva van, a hasznos tevékenységük is elmarad, mint ahogy az erdőtalajok esetében a baktériumok szaporodásához szükséges feltételek nem adottak, így a teljes lebontás nem tud gyorsan és hatékonyan végbemenni. Ez a természetnek, annak az adott erdőnek nem okoz gondot, hiszen nem profitorientált, és ideje is van bőven (remélem, legalábbis, hogy van még ideje), de nekünk, mezőgazdasági szakembereknek, termesztőknek, gazdálkodóknak ez már nem adatott meg. Nekünk mindenképpen a profitot kell szem előtt tartanunk, azért dolgozunk kitartóan egész évben, illetve az időnk is véges, mert egy-egy munkafolyamatra sokszor alig pár nap, talán egy-két hét áll rendelkezésre, mert a természet, az időjárás képében, közbeszól. Micsoda ördögi kör! Hogyan tehetünk meg mindent annak érdekében, hogy a szántóföldjeinkben, a termőterületünkön, veteményesünkben vagy gyümölcsösünkben a lehető leginkább végbe menjen a szerves anyagok lebontása? Biztosítanunk kell az összetett komplex mikrobiológiai életet. Nem bízhatjuk a véletlenre, hogy mely törzsek szaporodnak túl, és gátolják más mikrobák elszaporodását. Ez a mai anyagi szemléletű világban hatalmas luxus. Az irányított mezőgazdasági mikrobiológia a kulcs. Ma már képesek vagyunk olyan összehangolt folyamatok beindítására, serkentésére, amelyek a komposztálást (a teljes értékű, rothadásmentes komposztálást), a szervesanyag-lebontást az első perctől az utolsóig kedvezően befolyásolják és irányítják, és az idejét minimalizálják. Az oltóanyagok minősítése nagyon nehéz feladat, helyesebben mondva nem is igazán lehetséges, mert élő anyagról van szó, illetve sok esetben nem is szükséges. Mindegyik oltóanyag, illetve a bennük lévő mikroorganizmusok tevékenysége pozitív hatással van a talaj termőképességére, biológiai állapotára. Mégis talán lehet azt mondani, hogy az a leghatékonyabb oltóanyag, amelyik széles spektrumú, hisz a benne lévő mikrobák összessége sokkal több feladatot képes elvégezni, mint a szűk spektrumú készítmények. Ezek hatásmechanizmusa és közvetlen, pozitív hatásuk a talajra összetettebb.

Fontos megjegyezni, hogy az egyes oltóanyagok egymással nem vegyíthetők. Különféle kutatások bizonyítják, hogy ilyen esetekben a különböző törzsek (amelyek eredetileg nem voltak egy oltóanyagon belül szimbiózisban) gyakran kiirthatják, gyengíthetik egymást. Minden oltóanyag egyedileg lett (sok-sok év és kitartó kutatómunka során) kifejlesztve, közben nagy hangsúlyt fektettek a szimbiózisra és a törzsek közötti dominanciára.

 

kukorica betakarítás
Fontos tényező a felszínt borító növénytakaró

 

Az oltóanyagok, mikrobiológiai készítmények csoportosításának legcélszerűbb módja, ha a bennük található fajspektrumot és élő csíraszámot vesszük alapul:

Széles spektrumú, nagy élő csíraszámú oltóanyagok: Ezekben a készítményekben a mikrobafajok száma nagy, bennük igen sokféle mikrobatörzs található. Vannak olyan készítmények szerencsére, amelyek akár 70-80 féle törzset is tartalmaznak. Ezeknek az effektív mikroorganizmusokat tartalmazó oltóanyagoknak különlegessége, hogy nemcsak baktériumokat, hanem mikrogombákat, élesztőgombákat és sugárgombákat is tartalmaznak. Átlagos körülmények között szántóföldön az optimális számú gombának mindössze ezredrésze található a talajban, és emiatt fontos a gombák pótlása. Viszont igen kevés oltóanyag tartalmaz gombatörzseket. Az oltóanyagoknak ebben a kategóriájában a hektáronként kijuttatott élő csíraszám is nagy, és ami még fontosabb, hogy a stressztűrő képességük is fejlett, így igen korán tavasszal vagy igen későn ősszel is kijuttathatók.

Közepes spektrumú, nagy/közepes élő csíraszámú oltóanyagok: Ez a kategória 5-7 mikrobatörzset tartalmaz. Főként nitrogénkötő és foszformobilizáló baktériumokat; ritkán egy-két gombatörzset tartalmazó oltóanyagot is megtalálni a piacon, de ezek nem tartalmaznak baktériumokat.

1-3 baktériumtörzset tartalmaznak. Ide tartozik a legtöbb készítmény.

Jelenleg több mint 40 különböző készítmény, mikrobiális oltóanyag van engedélyezve talajoltás céljára. A magyarországi oltóanyag-választék gazdag, és összhangban van a felhalmozott talajbiológiai tudásunkkal – Dr. Murányiprofesszor szerint. Legyen szó bármelyik jelenleg Magyarországon kapható komplex mikrobiológiai oltóanyagról vagy egyszerűbb baktériumtrágyáról, hatásuk mindenképp kedvező a szerves anyag lebontása során, és kedvezően hatnak a talaj termékenységére.

 

SZERZŐ: SIPOS NIKOLETT

 

agrár baktériumtörzs gombák lebontás mezőgazdaság mikrobiológia mikroorganizmus oltóanyag szerves anyag talaj termékenység. tarló
f