Nincs mire várni a mezőgazdasági beruházások megindításával, „holnap” csak még kedvezőtlenebb körülmények lesznek az ilyen döntések meghozatalához. A magas és emelkedő infláció, a dráguló költségek és bérek miatt van, aki úgy fogalmaz: visszatérnek a 90-es évek agresszív lépéseket igénylő, kockázatos időszakai.
Kertelés nélkül – nem csak a kertészetekről
Nem emlékszem olyan szakmai tanácskozásra az elmúlt évekből, ahol olyan könyörtelenül, kertelés nélkül fogalmaztak volna a mezőgazdaság adott évi kilátásairól, mint a mostani Zsendülésen. A 7. Kertészeti Konferencián két kerekasztal-beszélgetés és több szakmai előadó is érintette a mezőgazdasági fejlesztések problémáját az idei évre. Nem csak a kertészeti szektort érintően, hanem az agrárium egészére nézve – egyikük sem ígért kéjutazást. Olyannyira nem, hogy Kelemen Péter, a FruitVeB alelnöke még egy bukósisakot is hozott a rendezvény díszasztalára, beszédes illusztrációként…
A drágulás lassítja a mezőgazdaságot
Az agrárberuházások lassuló ritmusa már a 2019-es évtől megfigyelhető. A tavaly mért 1,7 százalékos bővülés a nemzetgazdaság egészének átlagához (4,2) mérten is nagyon alacsony. Ennek fő oka a magas beruházásiár-index, amiben nagy szerepe van például a 4 éve folyamatosan, évi átlag 10 százalékos drágulást produkáló építőipari szektornak. A szakemberek a beruházási lendületet fékező tényezők között említették az emelkedő béreket, a magas inputárakat, a romló hitellehetőségeket, továbbá a munkaerőhiányt és az emelkedő bérköltségeket.
Dráguló hitelek, zavartalan támogatások
Mindebből eredően a mezőgazdaságban idén és különösen jövőre a beruházások ritkulása, lassulása várható. A pénzvilág szakértői úgy látják, a rendkívül népszerű és hatékony NHP megszüntetése után most nem várható hasonlóan kedvező konstrukció. Ha lesznek is fejlesztéstámogató hitelek, azokat döntően fenntarthatósági célokat szolgáló beruházásokra címkézik majd. Abban viszont mindenki egyetértett a rendezvényen, hogy a hitelek rövid távon ugyanúgy többe kerülnek majd.
A jó hír, hogy az európai és állami szerepvállalás továbbra is „önti a pénzt” az agrárfejlesztésbe. Az állami gazdaságpolitikát érintő néhány éles kritika mellett egyértelműen pozitívan méltatták az állam elkötelezettségét az agrárfejlesztésben. A szaktárca képviselője megerősítette: semmiféle finanszírozási akadozás nincs ezen a területen, a jelentős számú és összegű fejlesztési támogatásokra van pénz az államháztartásban (ezek friss részleteiről hamarosan külön cikkben írunk!).
Kockázatos idők jönnek, elkél az agresszió
Mindezzel együtt nemcsak a rendezvényasztalra kitett bukósisak jelezte, hogy rendkívüli időszak elé áll a hazai mezőgazdaság. Volt előadó, aki egyenesen úgy fogalmazott: visszatérnek a 90-es évek első felének jellemzői. Amikor hatalmasat lehetett nyerni – de bukni is – egy-egy bátor beruházással, merész elgondolásra alapított vállalkozással, jól vagy rosszul ütemezett hitelfelvétellel. Egyben azonban mindenki egyetértett: a beruházási döntésekkel egy napot sem érdemes várni. Különösen azoknál a gazdaságoknál kell bátornak, akár agresszívnek lenni, ahol a túlélést, a versenyképesség, a piaci pozíció célozza a korszerűsítő beruházás.
