Egymás után érkeznek a hírek a térségünkből a gabonakivitel korlátozásáról, állami felvásárlásáról. A magyar gazdák már rajzolják az új vetéstervet.
Szerbia csütörtökön bezár
A Reuters értesülései szerint Szerbia csütörtöktől megtiltja a búza, a kukorica, a liszt és az étolaj exportját, hogy ellensúlyozza az orosz-ukrán konfliktus miatti áremelkedést – mondta Aleksandar Vučić elnök. Az ok: ezen termékek ára túlságosan megugrott az elmúlt napokban. „Vannak, akik ezt pénzkereseti lehetőségnek tekintik. Ezt nem engedhetjük meg” – mondta Vucic –, „lesz elég búzánk a saját szükségleteinkre”. Az élelmiszerek kivitelének betiltására vonatkozó hivatalos határozatot még jóvá kell hagynia a kormánynak.
Bulgária, Moldova is tartalékol
Bulgária elkezdte a központi gabonatartalékok feltöltését: a kormány egy évre elegendő búzát, kukoricát kíván felvásárolni a helyi termelőktől, hogy biztosítsa a hazai szükségletet – közölte Assen Vasziljev miniszterelnök-helyettes a Reuters hírügynökséggel. Az állam mintegy 1,5 millió tonna búzát tervez felvásárolni az ország raktáraiban még fellelhető 3 millió tonnából, és fontolgatja a kivitel tilalmát a tervezett beszerzések végrehajtásáig. „Fel kell készülnünk a legrosszabb forgatókönyvre. Két évre elég gabona van az országban, de búzából az állami tartalék csak 60 napra elegendő” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Moldovában már megtiltották a kukorica kiszállítását az országból, ami sokkolta a gazdálkodókat. „Nem értjük az exporttilalom gazdasági okát, hiszen rekordmennyiségű, 2,6 millió tonna kukoricát takarítottunk be. A tavalyi mennyiségekkel együtt 3 millió tonna kukoricakészletünk van, miközben az éves hazai fogyasztásunk csak 600 ezer tonna” – áll a kormánynak küldött tiltakozó levélben. „A kormány ne gyakoroljon további nyomást az ország agrárszektorára, amely már a vetés előtt is nehéz helyzetben volt a forráshiány és az üzemanyagárak emelkedése miatt” – tették hozzá.
A magyar gazdák újraterveznek
Magyarországon is kiviteli korlátozás van érvényben: az állam, ha szükségesnek látja, az exportra jelentett tételre elővásárlási joggal élhet. (A rendeletet lásd itt.) A magyar termelők attól tartanak, hogy az intézkedés árleszorító hatású, ezért a búzánál és szemeskukoricánál is jövedelmezőbb, könnyebben értékesíthető kultúrákat keresnek. Az új vetéstervekben a vetésváltási szempontok már alig számítanak.
„Itt eddig gyomnövényként tekintettünk a napraforgóra, sajnáltuk tőle a 35 aranykoronás földet. Most megkapja az árukukoricának gondolt 600 hektárt. Ezen felül 200 hektárral növelem a hibridkukoricának szánt területet” – mutatja a vetéstervet egy nagygazdaság vezetője a Mezőhírnek. Idén a fegyveres konfliktus miatt Ukrajnában kieshet a vetőmagtermelés, jövőre viszont már nagy valószínűséggel az ukránok is teljes gőzzel vetni fogják az árukukoricát. Erre a vetőmag-forgalmazóknak most kell felkészülniük – magyarázza a hibridkukorica területhódítását a szakember. A napraforgót pedig magyaráznia sem kell, közismert Ukrajna világpiaci szerepe a napraforgóolaj-gyártásban. (Lásd cikkünket: Annyit kérhetünk az olajos magért, amennyit nem szégyellünk.)
