Árpából történelmi rekordtermést, búzából a megelőző évinél nagyobb mennyiséget takarított be az ország 2021-ben. A nyári hőség ugyanakkor az elmúlt három évtized legalacsonyabb kukoricaterméséhez vezetett. Így alakultak a főbb növénykultúrák terméseredményei a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
A búza remekül sikerült
Nemcsak a szárazság, hanem a szokatlanul hűvös tavaszi időjárás is megnehezítette a hazai növénytermesztők munkáját 2021-ben. Bár a 2,3 millió hektáros gabonaterület szinte megegyezett az előző évivel, a betakarított mennyiség jelentősen, mintegy 1,9 millió tonnával (12%-kal) elmaradt az egy évvel korábbitól, összesen 13,7 millió tonna volt. Legfontosabb kalászos növényünk, a búza betakarított területe 891 ezer hektárra csökkent tavaly, ennek ellenére a megelőző évinél több, 5,3 millió tonna termett belőle, betakarított termésmennyisége pedig az összes gabonatermés 39 százalékát tette ki.
Az átlaghozamot illetően a tavalyi, országos, hektáronkénti 6 tonna minden eddigi rekordot túlszárnyalt, 9,1 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 12 százalékkal 2016–2020 átlagát. 2021 első 11 hónapjában majdnem ugyanannyi búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2020 hasonló időszakában. A felvásárlási ár 72 ezer Ft/t volt, jelentősen, 32 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
Sikernövény az árpa
Az árpa betakarított termésmennyisége több mint 200 ezer tonnával volt nagyobb az előző évinél, összesen 1,7 millió tonna. A hektáronkénti 6,4 tonnás termésátlag pedig minden idők legmagasabb értékét jelenti, ráadásul az összes gabonából való részesedése is folyamatosan nőtt az elmúlt 4 évben, 2021-ben már meghaladta a 12 százalékot. Az árpát 2021-ben 59 ezer forintos átlagáron vásárolták fel, ami tekintve a termesztési költségeket, a hozamot és az értékesítési kockázatokat, igen vonzó kultúrává tette.
A kevés kukoricát jól bespájzoltuk
A kukorica betakarított területe az előző évihez képest 6,3 százalékkal nőtt 2021-ben, így ismét 1 millió hektár (1 millió 43 ezer hektár) fölé emelkedett. Ugyanakkor a júliusi, közel kéthetes hőhullám, illetve az augusztus–szeptemberi csapadékmentes időszak következtében a 6,3 millió tonna betakarított termés a 2020. évitől 25, az előző öt év átlagától közel 22 százalékkal elmaradt. A kukorica így a 2020. évi, 54 százalékos arány után 2021-ben a gabonatermésnek csupán 46 százalékát adta. Bár 2021 első 11 hónapjában 24 százalékkal kevesebb kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2020 hasonló időszakában, a 71 ezer forintos átlagár 45 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
Kiugró olajosmagárak
2021-ben ismét nőtt a napraforgó betakarított területe Magyarországon, a növekedés az elmúlt tíz év alatt 30%-os volt. Az elmúlt évben 653 ezer hektárnyi területről 3,7%-kal több, közel 1,8 millió tonna napraforgót takarítottak be, 2020-hoz képest némileg alacsonyabb, hektáronkénti 2,7 tonnás hozam mellett. Hazánk napraforgó-termesztésével továbbra is az Európai Unió élvonalában van. A felvásárlási ár – összhangban a nemzetközi trendekkel – a nagyobb termés ellenére emelkedett, és az előző évinél 45%-kal magasabb, 176 ezer forint volt tonnánként.
A repce területének 2013 óta tartó növekedése az elmúlt évben megállt, a 2021. évi területnagyság megegyezik a 2016. évivel, 256 ezer hektár volt. A csökkenő területről 18%-kal kevesebb, 722 ezer tonna termést takarítottak be. A hektáronkénti 2,8 tonnás termésátlag az előző évivel azonos, viszont 2016–2020 átlagánál 9,3%-kal kevesebb. A repce felvásárlási ára 2021. január–novemberben átlagosan 174 ezer Ft/t volt, 39%-kal magasabb, mint 2020 azonos időszakában.
Cukorrépa: harmadával kevesebb, mint 5 éve
2021-ben folytatódott a cukorrépa betakarított területének évek óta tartó csökkenése. A 12 ezer hektáros terület az előző évinél 5,7, a megelőző öt év átlagához képest közel 21%-kal kisebb. A területcsökkenés mellett a rendkívül aszályos időjárás is oka volt annak, hogy a gazdák az előző évinél 17%-kal kevesebb, mindössze 645 ezer tonnát takarítottak be. A cukorrépa termésátlaga 53 tonna volt hektáronként, az előző évinél 12%-kal alacsonyabb.
A konzerviparnak kevesebb, az ivólégyártóknak több jutott
Az előzetes adatok alapján a zöldségfélék közül a két legnagyobb területtel rendelkező csemegekukorica és zöldborsó terméseredményeit is negatívan befolyásolta a vetés után beköszöntő hideg időjárás, majd az azt követő forróság. Csemegekukoricából az előző évivel közel azonos, 38 ezer hektáron 9,1 százalékkal kevesebb, 465 ezer tonna termett. A zöldborsó betakarított területe bár 7,4 százalékkal növekedett, a hőség miatt gyorsan öregedő állományból csak a 2020. évivel megegyező, 90 ezer tonna termést tudtak betakarítani. Csökkent a paradicsom és a zöldpaprika termésmennyisége is: előbbié 143 ezer, utóbbié 82 ezer tonna volt.
A gyümölcstermesztők a gyenge 2020. évinél eredményesebb esztendőt zárhattak 2021-ben. Elsősorban az alma és a szilva termésmennyisége növekedett. Almából 511 ezer tonnát szüreteltek, 28 százalékkal többet, mint 2020-ban, míg a hazai szilvatermés az előző évi, rendkívül kis mennyiségnél 41 százalékkal több, 38 ezer tonna volt. A barackosok közül a 2021. évi tavaszi fagyok a kajszit kevésbé érintették, mint az őszibarackot. Kajsziból az előző évinél 19 százalékkal többet, közel 13 ezer tonnát, őszbarackból 11 százalékkal kevesebbet, nem egészen 11 ezer tonnát takarítottak be.
Elszálltak a költségek, de az átvételi árak is
Bár a tavalyi évet erőteljesen meghatározta a termeléshez szükséges ráfordítások növekedése, az elmúlt években – 2018-at leszámítva – a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben nőttek ezeknél, így a termelők jövedelmi helyzete javult 2021-ben a KSH adatai szerint.
Ez a cikk is érdekelheti: A bolgárok nem ülnek a gabonán, gyorsan eladnak mindent.
