Az idei AGROmashEXPO-n a már bejegyzett Kukorica Kör is bemutatkozott a termelőknek, naponta szólaltatott meg ágazati szakértőket a mezőgazdasági aktualitások kapcsán. Az alapító tagok sem mehettek el szó nélkül a termelőket hónapok óta foglalkoztató műtrágyaárak száguldása mellett. Az idei tápanyag-utánpótlás költsége ugyanis számtalan termelőnél komoly fejtörést okozott, és a kérdés előreláthatóan nem is oldódik meg a közeljövőben. Daoda Zoltán, az AGRO.bio szakmai igazgatója (a Kukorica Kör ötletgazdája) és Pais István, a Huminisz Kft. ügyvezető-tulajdonosa beszélgetésükben az alternatív tápanyag-utánpótlási megoldások létjogosultságára hívták fel a termelők figyelmét ebben a kritikus helyzetben.
Lesz elég tápanyagunk? Hova tovább?
„Ezek az árak még látótávolságban sem voltak, mikor mi már épp a talaj és a növény érdekeit szem előtt tartva a gazdaságos, versenyképes és mindenekelőtt természetes, a bolygót is kevésbé terhelő megoldásainkról beszéltünk” – hívta fel a figyelmünket Daoda Zoltán arra a tényre, hogy közel két évtizede mind a talajéletre, mind a növénykondicionálásra kidolgozott hazai módszerek állnak a termelők rendelkezésére. Demo farmokon, kis- és nagyüzemi kísérleteikben bizonyítja hosszú évek óta mindkét cég – és még számtalan kutató, forgalmazó, egyesület, oktatási intézmény –, hogy a megszokott, beidegződött termeléstechnológia a növényeinknek sem lesz mindig elegendő, ráadásul a talajdegradációval hosszú távon kárt is tudunk okozni. Mindkét cégvezető, a maga szakterületére vonatkoztatva is megállapította, hogy a mai műtrágyakrízis világította meg a gazdák többségénél, hogy más, alternatív, valójában környezetkímélő megoldások felé is nyitniuk kell. Ahogy Daoda Zoltán fogalmazott, „most csapott át a gáton a víz”, ezek az árak már bőven elérték a gazdák ingerküszöbét, naponta kapnak olyan termelői kérdéseket, mint pl. „ti is úgy emeltek árat, mint a műtrágyások?”, „tényleg licitre lesz csak nitrogén?” vagy „foszfor is lesz elegendő?”
Tény, a biotermesztők, ökogazdálkodók mellett most a konvencionális növénytermesztő gazdák is nyitottabbá váltak, már „csak” azt a tényt kell elfogadtatni a termelőkkel, hogy egy talajbaktérium, egy alga vagy egy huminsavas kezelés (és még sorolhatnánk a megoldási lehetőségeket) önállóan nem fogja megváltani a világot, a precíz (ami nem feltétlen precíziós) gazdálkodás a növény szempontjából fokozottan érvényes. Valójában a műtrágyakijuttatás időfaktora sem volt teljesen mindegy, egyre többen számolnak már utána, hogy egy-egy művelésváltás, pl. sorközbevaló kijuttatás, a sorpermetezés, a kultivátorozás mennyivel járul hozzá a műtrágyahasznosulásnak, hogy ne csak 1/3-a hasznosuljon a kijuttatott tápanyagunknak. Ez a hozzáállás a biológiai készítményeknél sem nélkülözhető, az időfaktor az alternatív megoldásoknál fokozott figyelmet igényel.
Nemcsak a műtrágyaárak sokkolják a termelőket
Az aszállyal és egyéb időjárási szélsőségekkel tarkított időszakok egyre gyakoribbak, amik közül általában a vízfelvétel foglalkoztatja leggyakrabban a termelőket. A növénykondicionálók használatával viszont a növénynek épp ez a képessége javul, amit a gazda lát ebből: később következik be az esetleges hervadás.
Most viszont a tápanyagellátásért aggódnak a termelők inkább – utalt a jelenlegi krízisre Pais István –, hisz árban és lassan mennyiségben is elérhetetlenné válnak a műtrágyák az eddig megszokott szinthez képest. Így számos kérdés érkezett hozzánk is: milyen megoldásaink vannak a tápanyaghiányok kezelésére. A válaszunk: a makroelemek a levéltrágyákkal részlegesen, a mikroelemek pedig teljes mértékben pótolhatóak.
Ha a műtrágyaárak ilyen magas szinten maradnak, akkor a gazdák egy része választás elé kerülhet, és ez sajnos egyoldalú műtrágyázáshoz vezethet. A Huminisz Kft. javaslata N-pótlásra pl. kalászosoknál a zászlóslevél stádiumától hektáronként 5 liter KONDISOL N + 5 liter SOLVITIS MAGNETO. Négy év eredményei alapján elmondható, hogy ez a kombináció meghaladja a 100 kg kijuttatott és növény által hasznosított MAS műtrágyával elérhető terméstöbbletet és minőségi paramétereket. Illetve mennyiségben és minőségben is jobb eredményeket lehet realizálni vele, mint 10 liter/hektár, hasonlóan magas N-tartalmú lombtrágyával.
Az időjárási szélsőségek mértékének és gyakoriságának növekedésével a megfelelő fenofázisban végzett tápanyag-utánpótlásnak, így a növénykondicionálásnak, valamint a makro-, mezo- és mikroelemtartalmú levéltrágyázásnak is felértékelődik a szerepe. És itt már összekapcsolódik a talajbaktériumok és növénykondicionálók, levéltrágyák feladata és alkalmazásának egyik legfontosabb feltétele is: együtt kell élni a növényünkkel – hangsúlyozta Pais István.
Kinek a 11 hektárja pusztul el óránként?
Gyakran megfeledkezünk arról a tényről, hogy termőtalajunk is termelő eszköz, tehát ugyanúgy beruháznunk kell a megtartása érdekében. Sokszor ismételt adat, hogy világszinten a termőtalajok 17-szer gyorsabban pusztulnak, mint ahogy megújulni képesek, ennek következtében óránként 11 hektár termőtalaj tűnik el a mezőgazdasági termelésből. A küszöbön álló Green Deal és annak klímasemleges feltételrendszere talán lassít a folyamaton, de abban a Kukorica Kör szakértői is megegyeztek, hogy ma már klímamínuszos technológiára lenne ahhoz szükség, hogy ezt a negatív tendenciát megállítsuk.
3 év alatt még a homok is megállítja a vizet
Bármilyen talajra és bármelyik növényre van már alternatív tápanyag-kijuttatási, növénytáplálási megoldás, csak meg kell találni a nekünk megfelelő megoldást. Ilyen pl. a szalmazúzalékban, nyesedékben rejlő szénforrás, ezzel a poliszacharid-ellátás növelése, a vízfelvétel elősegítése, ami még egy alföldi homokon is tud 3-4 év alatt látható változást generálni. Persze csernozjom nem lesz belőle (sosem), de egy élőanyaggal való lazítás, pl. pázsitfűfélék és/vagy pillangósok termelése, a talajbaktériumok pótlása már egy szénnel felturbózott homokon is jobban tudja a vizet megkötni, így a már kijuttatott alternatív vagy épp hagyományos tápanyagot is hasznosítani.
Összességében tehát nemcsak a kukoricatermesztők gazdagodtak információkkal az alapvetően gépes kiállításnak indult rendezvény szakmai fórumán. A Kukorica Kör további szakértői beszélgetéseiről korábban itt írtunk.
