Két-három év aszály után, miközben a Covid nyomán kibontakozik egy világválság, egyre több burgonyatermelő érzi úgy, hogy nincs értelme folytatni. A jövő évtől induló új Közös Agrárpolitika még egy lapáttal rá fog tenni a lemorzsolódási folyamatra.
Kiszolgáltatott helyzetben
Az elmúlt hónapokban minden az inputanyagok áremelkedéséről szólt, most pedig az ennek nyomán kibontakozó infláció a kulcsszó. A termelők és feldolgozók egyaránt arra törekszenek, hogy a költségek és kockázatok növekedését valamiképpen érvényesítsék a fogyasztók felé, akik nem tudni, meddig tolerálják a drágulást a boltokban.
Hazánkban nagyon gyenge a burgonyatermesztők érdekérvényesítő képessége. Soha nem volt magyar tulajdonú, jelentős kapacitással bíró burgonyafeldolgozónk. Sem chips, sem hasábburgonya nem készül a magyar termésből, teljes egészében a globális piac multinacionális szereplői dominálnak a hazai piacon. A keretszerződések csak a mennyiségeket és a szállítás ütemezését tartalmazzák, az árak heti elszámolás szerint, hektikusan alakulnak.
Több mint 20 éve csökken a burgonya hazai termőterülete, az uniós csatlakozásunk óta a negyedére, 7-8 ezer hektárra esett vissza. Ennek nemcsak az erőteljesebb piaci verseny az oka. A klíma nem előnyünkre változik, öntözés nélkül ma már lehetetlen a burgonya sikeres termesztése. Az EU zöldítési politikája, a növényvédőszer-hatóanyagok folyamatos kivonása sem kedvez ennek a talajlakó kártevőktől és rovaroktól sújtott növénynek.
Ismét sokan kiszállnak
A multik olyan elvárásokat támasztanak a termelők felé, hogy 100 hektárnyi termésből 30 hektárnyi termés hulladékként végzi – mutat rá az egyik legnagyobb burgonyatermelő cég szakembere, aki a költségnövekedés ellenére úgy véli, idén is képes lesz a nyereséges termelésre, nem kívánja csökkenteni a krumplinak szánt termőterületet. „Hallom, hogy a környékben többen feladják idén a burgonyatermesztést. Én nem fogom” – bizonygatja a szakember. A Komárom-Esztergom megyei cég közel 50 embert foglalkoztat az ágazatban, ezeknek mind munkát szeretne biztosítani. Mások a növényvédelmi kihívások és a növekvő minőségi elvárások miatt kénytelenek felhagyni a burgonyatermesztéssel. A Mezőhír is elér egy gazdaságot, ahol tavaly még 30 hektárt foglalt el a növény, de idén már nem foglalkoznak vele.
Alternatív hasznosítás híján
Az „esztétikai hibás” termék másodlagos hasznosítása sem megoldott. „Élelmiszerhiányról és drágulásról beszélünk, közben az egészséges, emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas, de szépséghibás terméket ezer tonna számra dobjuk ki…” A disznóknak ma már senki nem főzi meg a krumplit, a biogázüzemekbe elszállítani sem éri meg az alacsony átvételi ár és a magas fuvarköltség miatt. Nem kifizetődőbb az sem – de legalább az ember lelkének jót tesz –, ha a húsmarha-, kecske- és juhtartóknak ajánlja fel pár forintos kilónkénti áron az 50-60 forintos költséggel előállított terményt.
Európa magának ássa a vermet
A szerves anyag talajba dolgozása növény-egészségügyi okokból kizárt, négyéves forgóban is nehéz megvédeni a krumplit. A termelők szerint az uniós szerkivonás és a szerhasználat csökkentése a következő években európai szinten is a burgonyatermesztés visszaszorulásához fog vezetni. „Megértem az okait a környezetvédelmi politikának, de a tengeren túlról érkező áruval kapcsolatban is hasonló elvárásokat kellene támasztania az EU-nak. Különben a globális piacon így versenyhátrányba kerülünk” – hangoztatják a szakmabeliek.
Lásd a témát részletesen szakcikkünkben: Őszintén a magyar krumpliról.
