Áttörések a 700 milliós klímaadaptációs megoldásokkal

Írta: Barna Ferenc - 2022 február 03.

Klímaadaptációs megoldások jelentős áttörést jelentenek az aszály, a belvíz és a városi hidrológia, de közvetve a hidrobiológia, a vízkémia területén. A program közel 700 millió forintos vissza nem térítendő támogatással valósult meg vízgazdálkodási és klíma adaptációs műszerközpont létrehozásával és működtetésével.

Aszály, kukorica.
Aszályban szenvedő kukorica (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

2021. december 31. – zárult a program

Debreceni Egyetemen az Európai Unió támogatásával megvalósult a Nemzetközi területi vízgazdálkodási és klíma adaptációs műszerközpont című projekt, működését2018-ban kezdte meg. A program közel 700 millió forintos vissza nem térítendő támogatással (GINOP-2.3.3-15-2016-00028) bírt.

A kidolgozott klímaadaptációs megoldások jelentős áttörést jelentenek az aszály, a belvíz és a városi hidrológia, de közvetve a hidrobiológia, a vízkémia területén.

A laboratórium és a kapcsolt rendszerek

A laborháttér víz és energiatakarékos, teljesen fény, hő, páratartalom és CO2 kontrollált aeropóniás termesztőrendszereket tartalmazó klímaszobát; talajfizikai labort; mérnöki adatfeldolgozó-központot; szerver kapacitásokat; eszköztároló-előkészítő helyiséget foglal magába.

Itt kaptak helyet a projekt keretében beszerzésre került területi vízgazdálkodási monitoringberendezések, a területi vízrendezési célú berendezések, a talajfizikai és vízháztartási tulajdonságokat mérő eszközök, a mezőgazdasági vízgazdálkodás és öntözéstechnológia hidrológiai és hidraulikai modellberendezései és kutatási eszközei, a vízminőség mérésére és monitorozására szolgáló eszközök.

Az adatok tárolását, feldolgozását illetve a feldolgozott külső egyetemi monitoringterületek talajvízfigyelő kútjainak adatsorait számítógépes vízgazdálkodási tervezési és döntéstámogatási adatfeldolgozó központ végzi.

A projekt keretében megvalósult üvegházi környezet a termesztés talaj-növény-energia kapcsolatrendszerének értékelését teszi lehetővé. Az üvegház és a berendezések elektromosáram-igényét közvetve napenergia-hasznosító rendszer szolgálja ki.

Furulyásodó kukorica.
A csapadékhiány miatt tavaly az országban sok helyen gyenge volt a kukorica (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

A legkiválóbb kutatási infrastruktúra

Az egyedi kutatási infrastruktúra tovább növeli a Debreceni Egyetemnek a Tisza nemzetközi vízgyűjtőjén betöltött multidiszciplináris oktatási és kutatási szerepét. A projekt keretében az infrastruktúra bővítése összekapcsolja az intézet kutatóbázisát a hazai és nemzetközi kutatói hálózattal a mezőgazdaság, a területi vízgazdálkodás és a környezettudományok területén.

A projekt eredményének külső minősítése is megtörtént, így EU ESFRI Roadmap nemzetközi kiváló kutatási infrastruktúra (2020) és a magyarországi TOP50 (2021) legkiválóbb kutatási infrastruktúra címet is elnyerte környezetvédelmi, illetve agrár szakterületen.

Forrás: Debreceni Egyetem, sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc