2021 negyedik negyedévében enyhén javult az üzleti hangulat az agráriumban a Takarék AgrárTrend Index alapján. Értéke 31,7 pont volt, kissé elmaradt a tavalyi negyedik negyedévben mért 31,8 ponttól. Bár az ágazat egésze stabilitást sugall, az egyes alágazatok nagyon másképp ítélik meg az üzleti kilátásaikat.
Még mindig nyereséges: szántóföld
Az őszi kalászosok betakarítási eredményei jól alakultak 2021-ben, de a kukoricáé sokfelé nagyon rosszul. Még az olyan nyereséges ágazatokban is, mint a szántóföldi növénytermesztés, az óvatosság és a rugalmasság lettek a kulcsszavak mostanra. Ezzel együtt is ez az ágazat átlagon felül derűlátó: 34,5-35,6 pont közötti értékekkel az élen végzett a búza, az olajos magvak és a kukorica termesztésének üzleti megítélése. A kukorica a búzával szemben magasabb inputköltséggel állítható elő, és a termésátlagai rosszak voltak tavaly, sőt, több év távlatában is elmondható, hogy nagyon erős lett a növény klímakitettsége. Vagyis egyre kockázatosabb a kukoricával elérhető, szűkülő profit megszerzése is. Az emelkedő inputárak ellenére a gazdálkodók mégis úgy vélik, továbbra is profitábilis marad a szántóföldi növénytermesztés.
Átlagos üzleti hangulat: zöldség
A kertészeti termékek ágazati vertikumában a hajtatott zöldség termesztésével foglalkozók az egyetlenek, akik az átlagnál derűsebben tekintenek a kilátásaikra (31,9 pont). Hiába az energiaár-emelkedés és a munkaerő-költségek növekedése, a védett környezetben megtermelt zöldségféléknek igen jó ára van. Sőt, a gáz drágulása még piacot is teremtett a hazai termelőknek, hiszen a nyugat-európai konkurencia sokkal jobban függ ettől az energiaforrástól, mint a magyar. Megjegyezzük: a kígyóuborka mostani fogyasztói árán mindenki lemérheti, mit jelent, amikor a holland kertészetek leállnak a termeléssel, a fűtetlen spanyol üvegházakban meg didereg a növény. A szántóföldi zöldségtermelők üzleti hangulata az átlagot hozza (31,7 pont), csak kissé marad le a zárt zöldségtermelés mögött.
Borúsabb kilátások: szőlő, gyümölcs
A szőlő-bor ágazat már az átlagnál rosszabbnak látja a lehetőségeit (30,2 pont), pedig 2021-ben a szőlő termelői ára magasabb volt, mint a megelőző évben, beindult a HoReCa-szektor és pörgött az export is. Itt írtunk róla, hogy a mezőgazdaság egészét tekintve mégsem volt sikeres az ágazat a költségnövekedés érvényesítésében. A legrosszabb helyzetben azonban a gyümölcstermesztés van: továbbra is a klímaváltozás és a munkaerőszűke korlátozza a leginkább. Ha nincs mit eladni, akkor nincs jövedelem, bármennyibe is kerüljön az alma a boltokban.
Csak a marhatartók érzik jól magukat
Az állati fehérjék termékpályáján egyedül a szarvasmarha-tartók mutatnak átlagon felüli optimizmust (32,4 pont). Az állat húsára vagy tejére építő, alapvetően vegyes gazdálkodást folytató vállalkozások saját előállítású takarmánnyal tudják tompítani a takarmánypiacon megfigyelhető áremelkedést. A baromfitartók közül a tojáselőállítást végzők jobb pozícióban érzik magukat (30,8 pont), mint a hústermelők (29,7 pont), de az üzleti hangulatuk átlag alatt alakul. A folyton visszatérő madárinfluenza nagyon megnehezíti az értékesítés tervezhetőségét. A legrosszabb helyzetben továbbra is a sertéshústermelők vannak (27,2 pont), akik a mérsékelt világpiaci kereslettel, a sertéspestis hatásaival és a meredeken emelkedő takarmányárakkal egyszerre szembesülnek.
Árstop: háromhónapos akció
Az első negyedévben az élelmiszer-árstopot övezheti nagy figyelem a Takarékbank elemzői szerint, bár az a véleményük, hogy a mindössze három hónapos időtartam miatt nem lesz lényeges hatással az ellátási lánc szereplőire. Inkább úgy fog hatni, mint egy hosszan tartó akció. Ennek megfelelően a kispénzű vásárlók fogadják majd a leghálásabban a kormány árrögzítő kezdeményezését. A kereskedelem éves szinten 3500 Mrd forint árbevételre tesz szert, a hatósági áras időszak a számítások szerint ennek 4-5 százalékától foszthatja meg, de a tényleges veszteség ennél is kisebb lesz, mivel más intézkedésekkel (SZJA-visszatérítés, SZÉP-kártya élelmiszer célú felhasználása, 13. havi nyugdíj …) sok pénzt áramlik a fogyasztókhoz, ami forgalom-növekedést fog generálni.
Infláció és egyéb kockázatok
A most következő időszakban az óvatos piaci magatartás lesz a legjellemzőbb a szereplőkre. A költségek nőttek, a termelői árak még a szántóföldi termékek esetében is mérséklődtek, az infláció miatt pedig az olcsó kamatok ideje is lejárt. Bár sok az elnyert pályázat, kérdéses, hogy ezek hány százaléka fog megvalósulni és milyen áron. A pályázatokhoz rendelt 50 százalékos támogatási hányad javarészt elinflálódhat, de ezzel együtt is végre kell hajtani ezeket a beruházásokat – vélik a Takarékbak elemzői. A válság elmúltával egy letisztult piac várja azokat, akik hittek a jövőben, és fejlesztettek.
Különösen az élelmiszeriparban van lemaradásunk a régiós versenytársakkal szemben. Hollósi Dávid, a Takarékbank és a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletágának vezetője rámutatott: a feldolgozás piacot teremt a hazai alapanyagnak, ezért fontos lenne, hogy minden ágazatban legyen 2-3, nemzetközi szinten is értékesíteni képes szereplő, aki egész évben azonos minőségű áruval tudja ellátni a kereskedelmi láncokat. Tény, hogy ez egy költséges iparág, 10 milliárdokra van szükség egy komoly projekthez, viszont nagyon gyors a befektetés megtérülése is. 100 elköltött forintból 37-et az élelmiszeripar szereplői kapnak meg a vásárlóktól, és csak 15-öt az alapanyag előállítója, a mezőgazdasági termelő. (48 forint pedig a kis- és nagykereskedelem szereplőinél marad.) Hollósi Dávid hozzátette: az inflációs kockázatok mellett megnőttek a politikai kockázatok is, ezekből a legsúlyosabb hatása egy esetleges háborúnak lenne.
