Tizenötödik alkalommal került megszervezésre az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet, az objektív felmérés eredményei már elérhetők a mezőgazdasági termelők számára. A hektikus időjárás itt is szerepet játszott; a kísérleti helyek közül Abaújszántót kellett kizárni.
Ilyen aszályos év után nehéz helyzetben vannak a mezőgazdasági termelők: melyik kukoricát válasszák a következő évben (Fotó: Horizont Média Archívum/Barna Ferenc)
Tizenkét fajtatulajdonos 46 hibridje a górcső alatt
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kukorica posztregisztrációs fajtakísérletében tizenkét fajtatulajdonos 46 hibridjét vetették el tavasszal.
A kísérletnek helyt adó tizenegy helyszín – Abaújszántó, Bóly, Hajdúböszörmény, Iregszemcse, Jánoshalma, Jászboldogháza, Mezőhegyes, Püski, Székkutas, Szombathely, Tordas – eltérő termőhelyi adottságai még szélesebb körű adatelemzésre adtak lehetőséget. A kísérleti helyek közül Abaújszántót kellett kizárni a rendkívül magas betakarításkori víztartalom miatt, az innen származó eredményeket nem vették bele a kiértékelésbe.
A korábbi évek visszajelzései és a felmerült igények alapján az elmúlt két évben beállítottak egy bemutató sort is, ahol az érdeklődők megtekinthették a teljes fajtasort.
A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolták
Ezzel a lépéssel a fajtakísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban. A kiértékelést az összes helyszín adatainak beérkezését követően a NÉBIH szakemberei végezték.
A vetéseket a tavaszi rendkívüli szárazság kissé hátráltatta, ez miatt szinte az összes mezőgazdasági munka egy-két hetes csúszásban volt. A májusi csapadéknak köszönhetően azonban a kelés egyöntetűnek minősítették az agrárszakemberek. A rendkívül száraz nyári időjárás problémákat okozott a termékenyülés-szemkitelítődés időszakában, különösen a Dunántúlon.
A kísérleti eredmények jól mutatják, hogy idén az országon belül jelentős különbségek voltak termésmennyiség tekintetében, mert az aszály eltérő mértékben érintette a különböző területeket.
A piac igényeit figyelik az agrártermelők, a gazdákét pedig a nemesítők (Fotó: Horizont Média Archívum/Barna Ferenc)
A fajtakísérlet szóbeli értékelései és a konkrét eredmények
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a köztestület a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként lehet tekinteni, hangsúlyozva, hogy a vizsgálatban résztvevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére.
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a kísérlet eredményeit minden évben nagyon várják a gazdálkodók, hiszen az objektív adatok fontos visszajelzést adnak számukra, hogy adott fajták milyen eredményekre képesek. Az elnök rámutatott arra is, hogy az eredmények által vázolt kép megmutatja, az egyre gyakoribb időjárási stresszhelyzetek és a változó klíma negatív hatásait mennyire képesek ellensúlyozni a hibridek. A szövetség örömmel veszi, hogy a nemesítők folyamatosan keresik a kihívásoknak ellenálló fajtákat, melyek az idei kísérleti sorban is megjelentek.
Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke rámutatott arra, hogy a kísérlet szervezőire nagy felelősség hárul, hiszen minden évben a gazdálkodói igényeket figyelembe véve fejlesszék a kísérleteket. Ennek megfelelően a jövő évtől várhatóan öntözéses körülmények között is tesztelnek majd hibrideket.
A kísérletek eredményeiről készült konkrét, táblázatos összefoglaló elérhető a NAKlap decemberi számában, a részletes eredmények letölthetők a VSZT honlapjától.
Forrás: NAK
Összeállította: Barna Ferenc
