Az évi 60 milliárdos veszteséget okozó áfa-körcsalásoknak is véget vethet a zöldség- és gyümölcstermékek áfájának 0 százalékra csökkentése jövő tavasztól. Ha az EU után a tagállamok elfogadják a javaslatot, az segíthet a hazai termelőkön, piacozókon is, mert a csalások őket sújtják leginkább.
Akár már jövő tavasztól 0 lehet az áfa
December 7-én az uniós pénzügyminiszterek elfogadták az áfa-direktíva új szövegtervezetét, ami uniós szinten lehetővé teszi a tagállamok számára a csökkentett áfa-kulcsok több termékkörre történő kiterjesztését. Sőt, egyes termékkörökben a 0 százalékos áfa alkalmazását – és ilyen termékkör a zöldség és a gyümölcs is. Az új irányelv várhatóan 2022 első félévében már hatályba léphet. Tadeusz Kościński lengyel pénzügyminiszter szerint minél hamarabb alkalmazzák a csökkentett áfa-kulcsokat, az annál nagyobb segítség a fogyasztóknak a felgyorsult inflációs környezetben. Már négy éve dolgoztak az irányelv módosításán, melynek egységesnek, minden tagállam által elfogadottnak kellett lennie.
Évek óta várják, akkora a veszteségük
Az ágazat valóban évek óta várja a szektorban az áfa-csökkentést. A FruitVeB ágazati szakmaközi szervezet már 2017-től kampányolt emellett, mert aggasztó, hogy a tej, baromfi és tojás mellett a friss és feldolgozott zöldség és a gyümölcs adóterhe nem csökken. Sőt, arra intettek, hogy nőhet az áfacsalás mértéke a zöldség-gyümölcs szektorban, mert az eddig a tej- és hússzektorban áfacsalással foglalkozó csoportok áttérhetnek a kertészeti termékekre. Ez egyben további versenyhátrányt okoz a hazai zöldség-gyümölcs termelőknek, hiszen az áfacsalók irreálisan alacsony árakon kereskednek a végpontoknál. Akkori becslések szerint az áfacsalás éves szinten elérhette a 60 milliárd(!) forintot. Egyben a zöldség-gyümölcs ágazatban a legnagyobb mértékű a csalás: éves szinten 40-50 százalékos. A legnagyobb baj pedig az, hogy ez a hatás hozzájárul a magyar termelésű kertészeti termékek visszaszorulásához a belföldi piacon.
A gazdákat sújtják leginkább az évi legalább 60 milliárdos kárt okozó áfa-körhintacsalások (Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
A körhinta utolsó állomása egy hajléktalan
A nevezetes áfacsalás trükkje nemcsak körmönfont, de egyben elég nehezen utolérhető. Az egyik legjellemzőbb, komplex áfacsalási módszer az úgynevezett körhintacsalás. A legalább háromszereplős ügyletben az egyik európai uniós tagállamban működő „X” cég az EU-n belül elad egy „Y” cégnek valamit, amit az továbbértékesít „Z” cégnek. Az Y cég az eladáskor felszámítja az értékesítést terhelő áfát, és bevételezi Z-től, de ahelyett, hogy azt befizetné az államnak, inkább felszívódik: eladják egy hajléktalannak, csődbe viszik és hasonlók.
Nem könnyű ügy
A körhintacsalásban lenyelt áfa-pénzek éppen arra jók, hogy a Z cég irreálisan olcsón tud piacra lépni a termékkel – vagyis kinyírhatja a tisztességesen dolgozó és kereskedő gazdákat, őstermelőket, forgalmazókat. A körhintacsalás felderítése pedig azért roppant nehéz, mert a szereplők gyakran cserélődhetnek, eltűnhetnek. Sőt, gyakran nem is elég egyetlen EU-tagállam hatósági-rendőri apparátusa, hanem nemzetközi együttműködésre van szükség.
