Elkészült a magyar stratégiai terv az új Közös Agrárpolitikához (KAP). A fiatalok két és félszer több támogatást kaphatnak az első 300 hektárjuk után, a zöldítés pénzügyi súlya pedig a felére csökken az egyes pillérben.
Sikerült egy pénzügyileg nagyon kellemes tervet összeraknunk (fotó: Horizont Média)
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szaktárca a 2023-2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai tervet. Nagy István agrárminiszter ennek apropóján kiemelte, az elmúlt tíz évben a hazai mezőgazdaság a második legnagyobb növekedést produkálta az Európai Unióban.
Fiatalok: többszörös pénz 300 hektárig
A leendő támogatások között régi és új elemek is megjelennek. Továbbra is lesz területalapú és termeléshez kötött támogatás, ráadásul a kisgazdaságok és a fiatal termelők a korábbinál sokkal több forráshoz juthatnak. A fiatalok esetében a tervezet szerint a 40 évnél nem idősebb gazdálkodók az „első” 300 hektárig 170 euró/ha (62 ezer forint/ha) támogatást kapnának. Ez a két és félszerese a jelenlegi összegnek, plusz a támogatott hektárok száma is bő háromszorosára emelkedne. Hozzátesszük: a magyar birtokrendszerben a 300 hektáros méretnek kiemelt szerepe van. A magyar szakpolitika ezt a mérethatárt igyekszik elfogadtatni Brüsszellel a „kisüzemi extra támogatás” felső határaként is, és szintén az „első hektárokra” értelmezné. Lásd erről részletesen holnap reggeli, átfogó cikkünket.
Új zöldítés pénzügyi súlya a felére csökken
Új elemként jelenik meg az első pillérben a zöldítést felváltó agroökológiai alapprogram., ennek részarányát 15 százalékra csökkentjük az egyes pilléren kifizetéseiben (nagyjából 15 ezer Ft/ha lesz). Ez már annyira kis összeg, hogy lesznek olyan gazdaságok, amelyek inkább lemondanak róla, de nem vállalnak fel olyan előírásokat, mint a szántás elhagyása vagy a kisparcellák kialakítása nagy táblák helyett. Így több pénz költhető szabadon jövedelempótló, átalányjellegű kifizetésekre, plusz a kettes pillér zöld jogcímeire (AKG és ÖKO) is megnő a forráskeretünk. Holnapi cikkünk erre is kitér.
Év végéig benyújtjuk
Mint azt már megírtuk, a dokumentumot december 31-ig kell hivatalosan benyújtani az Európai Bizottsághoz. A szakminisztérium ennek érdekében már hónapokkal ezelőtt megkezdte az előzetes egyeztetéseket, így a rövid határidő ellenére valószínűleg megfelelő tervet sikerült összeállítanunk. Nagy István kiemelte: a KAP I. pillérének keretében 3400 milliárd forintot, a II. pillér tekintetében pedig 2853 milliárdot fordítunk a mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére. Mindez azért lehetséges, mert a kormány úgy döntött, hogy az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé.
A rendelkezésre álló források felét gazdasági fejlesztésre fordítjuk, harmadát pedig a környezet- és klímavédelemre, ami a korábbi időszak dupláját jelenti. Emellett a kistelepülések fejlesztésére jutó összeg negyedével növekszik, amely így a források tíz százalékát teszi ki.
