Felzabálja a kukorica a sertést?

Írta: Gönczi Krisztina - 2021 december 08.

Van esély a kukorica árcsökkenésére, de nem túl gyorsan és nem túl drasztikusan. Hollósi Dávid a Takarékbank Agrár üzletágának vezetője szerint jó néhány sertéshizlalónak későn jöhet már a könnyebbséget hozó árenyhülés, ráadásul nem számíthatunk középtávon sem arra, hogy az élelmiszer-gazdaság árviszonyai visszatérnek a korábbi szintekre. A szántóföldi termelés és a sertéságazat nem egyformán függ egymástól – az elmúlt 20 évben a kukorica ipari felhasználásának aránya nagyon megnőtt –, így az állattartók nem számíthatnak a növénytermesztők „együttérzésére”.

 

Minden idők legdrágább kukoricája

E cikk írásakor, november első napjaiban már átlépte a kukorica tonnánkénti ára a 90 ezer forintot. A betakarítás lassabban halad a megszokottnál: a nyugati országrészben még nedves a hosszú tenyészidejű és viszonylag bőséges termést adó tengeri, a keletiben pedig arra vártak a gazdák, hogy legalább lábon száradjon meg az a kevéske aratnivaló. A gázárak senkit nem buzdítottak terményszárításra, noha novemberig a legtöbb szárító még kedvező áron jutott hozzá a korábban lekötött gázmennyiséghez. Szép számmal akadtak olyan gazdaságok is, ahol az utolsó pillanatig a napraforgó foglalta a tárolókapacitást, így egyszerűen nem volt hová rakni a következő terményt. A kérdés most az, hogy mennyi ideig kell még várniuk a sertéstartóknak és a takarmánygyártóknak az új termés átadására. És vajon milyen áron jutnak hozzá? Az abrakfogyasztó ágazatok utoljára 2011/12-ben szembesültek60 ezer forintot átlépő árakkal, de a mostanihoz hasonló drágaságot még nem látott a piac. Sokáig úgy tűnt, még ezen az áron sem eladó az idei termény.

 

sertés
A kukorica ára felemésztheti a sertéshizlalást

 

Igenis, több a kukorica

Egy héttel ezelőtt még úgy tettük volna fel a kérdést, hogy „meddig drágulhat a kukorica?”. A helyzet azonban sokat változott. Egyrészt világossá vált, hogy a hazai mennyiség jóval több lesz, mint a katasztrofális, 2012. évi 4,76 millió tonna volt; most valahol 7,1 és 7,3 millió tonna között lehet a termőterület és a becsült termésátlag alapján. Másrészt hónapok óta tudjuk, hogy Európán belül csak hazánkat sújtotta hosszan tartó aszály. Sokáig úgy tűnt, hogy a románok kiváló termést vághatnak idén, a legfrissebb becslések azonban inkább a francia kukorica előretörését jósolják, ahol az ötéves átlagot 14 százalékkal meghaladó termésátlagokra van kilátás. Az összeurópai termés 2,5-3 százalékkal jobb lehet a tavalyinál.
Ennél is fenyegetőbb az árakra, hogy Ukrajnában 17 százalékkal jobbak lehetnek az átlaghozamok, mint az elmúlt 5 év átlagában. Az exportálható mennyiséget 34 millió tonnára teszik az elemzők, ami 41 százalékkal lenne több, mint a tavalyi gyenge évjáratban, de a 2019. évit is 17 százalékkal szárnyalná túl az Európai Unió Közös Kutatóközpontja (JRC) szerint.

A kukorica ára azonban nem hazánkban dől el, még csak nem is Európában. Ezekben a hetekben minden szem Amerikára szegeződik. Az USDA szerint az Egyesült Államokban a tavalyinál 3–6 százalékkal hordhatnak be több tengerit a raktárakba idén, Brazília pedig jövő év márciusáig minden idők legnagyobb termésére készül 116–118 millió tonnával (+35–37% vs előző szezon). A világ teljes kukoricatermése nagyjából 7 százalékkal lehet jobb a tavalyinál, a tartalékok 11 százalékkal bővülhetnek, ami a tengerentúli árakban is megjelenik. Chicagóban a kukorica márciusi ára e cikk írásakor mintegy 72 ezer forintnak felel meg, míg a párizsi ár ugyanekkor 88 ezer forintnak. Ez jól mutatja a magyar árszint (91 ezer forint) tarthatatlanságát. Érzik ezt a hazai gazdák is. A cikk írásakor már 10-ből 7 termelő úgy nyilatkozott a MezőHírnek, hogy gyors eladásra készül. Mégiscsak lesz tengeri a piacon, megmenekülnek a sertéstartók? Vagy már nem is lesz disznó, amelyik megegye?

 

kukorica novemberi átlagára diagram
Sosem látott magasságokban a kukorica ára

 

Mennyire kell a takarmánykukorica?

A kukorica a takarmánypiac legfontosabb eleme. Amikor nagyon drága, korlátozottan helyettesíthető búzával, árpával, cirokkal, de akár rizzsel is. Pontosan ezt történt Kínában, amikor forintosítva már a 130 ezret ostromolta a belföldi szemes termény ára. Peking májusban bejelentette, hogy a sertéspestis során megcsappant sertésállományát teljesen visszaépítette. Nyáron pedig már arról cikkezett a sajtó, hogy ezen a gabonaárszinten Kína sem bírja finanszírozni a sertéstartást – főként, hogy a sertésárak is zuhanni kezdtek. Utóbbi egyik oka az ismét felbukkanó sertéspestis, valamint a sertésfogyasztási kedv a nyári hónapokra jellemző esése volt, ami szerencsétlenül párosult a bővülő kínálattal. A jövedelmezőség drasztikus romlása miatt nagyot zuhant a sertéstartási és malacvásárlási kedv a termelők körében. Ennek 2022-ben meglesz a böjtje. Az elemzők szerint 5 százalékkal kevesebb koca állhat majd termelésben Kínában. A Takarékbank agrárelemzői felhívják rá a figyelmet, hogy a világpiaci keresletet döntően az befolyásolja, hogy mit csinál Kína. Peking az árpaaratás után alaposan bespájzolt ebből a szemes terményből, miközben az idei jobb belső gabonafelhozatal miatt (is) a búza és a kukorica importjában 25–30 százalékos csökkenés valószínűsíthető. A kevés sertés és a kevés kukoricaimport azt jelenti, hogy 2022 első felében biztosan kisebb lesz az igény a világban a kukoricára, mint idén volt. Ha ehhez hozzávesszük a nagyobb termésről szóló híreket, egy lefelé mutató ártrendet kell hogy kapjunk. Ez eddig biztató.

 

szemeskukorica becsült hozama, kimutatás
Csak hazánkat érintette súlyosan az aszály a nagy kukoricatermelők közül (forrás: MARS-jelentés)

 

Az áresés korlátai

A Covid előtti terményárakra azonban belátható időtávon belül nincs esély. Ennek egyik oka, hogy a globális húsfogyasztás arányaiban jobban nő, mint a megtermelhető takarmány mennyisége, a másik a gabonák ipari felhasználásának elképesztő bővülése. Kukoricából szinte minden készíthető: üzemanyag, fertőtlenítő vagy édesítő szer, C-vitamin, biogáz, szigetelőanyag és papírtálca. Utóbbira az EU-n belül most nagyon megugrott az igény a műanyagok kivezetése miatt. Magyarországon már most több kukoricát használ fel az ipar, mint amennyi az állatok elé kerül. Magyarán a négyessel kezdődő kukoricaáraknak örökre vége, de az ötössel kezdődő is csak egy álom. Még ha elérjük is az amerikai árszintet (65-70 ezer forint/tonna), ez a magyar sertéstartók egy részének már késő lesz.

 

Túl lassan termelő állat

A sertéstartás sokkal több tőkét köt le egy sokszor hosszabb termelési ciklusra, mint a csirkehizlalás: drága és lassan reagáló ágazat a fogyasztásban alternatívát kínáló baromfival szemben. A Takarékbank agrárelemzőinek véleménye szerint ezért az olyan piaci zavarok, mint amit a sertéspestis vagy a Covid okozott, lassan gyűrűznek végig az ágazati szereplőkön, miközben a költségnövekedés érvényesítésére sincs lehetőségük. Szemben a baromfisokkal, a magyar sertéshizlalók lazább partneri kapcsolatokat ápolnak, kevésbé integráltak a vágóhidakhoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem védik őket a piaci kilengésekkel szemben hosszabb távú felvásárlási szerződések, rögzített takarmány- vagy malacárak. Maga a vágóhíd is kevesebb árut tud felajánlani továbbfeldolgozásra vagy a kiskereskedelemnek, mint ami az alkupozíció szempontjából optimális lenne. Európa egésze sincs jó helyzetben. Németországban óriási bajba került ez az exportra alapozott ágazat, miután az itt is felbukkanó sertéspestis megakadályozta a közvetlen tengerentúli értékesítést. Most jobbára a spanyolokon, dánokon és hollandokon keresztül hagyja el a sertéshús Európát, illetve a belső piacot nyomja. A kínálat túlcsordulása és a kisebb világpiaci kereslet miatt az élő sertés európai átlagára az Eurostat adatai alapján október végén 15 százalékkal volt nyomottabb az ötéves átlagnál, a malacot pedig 30 százalékkal kínálták olcsóbban. Nagyon rossz a szektor üzleti hangulata, ám a nyugati országoknak van két előnyük velünk szemben: nagyobb az integráció foka és a vágóhidak mérete. Az sem túl szerencsés, hogy hazánkban található Európa harmadik legnagyobb etanolgyártó kapacitása, ami helyben erős támaszt ad a kukoricaáraknak, igazán nagy vágóhidunk viszont nincsen.

Esélyt adhatna az ágazatnak a sertés fogyasztói árának drasztikus emelkedése, de tegyük fel a kérdést: a hitelmoratórium végével egy elszabaduló inflációs környezetben vajon mi az esélye annak, hogy nem a csirkefarhátért nyúl majd a vevő? Várakozik a szektor az állami támogatásra is (uniós eszköz alig van rá). A hírek szerint az állam megemelt állatjóléti kifizetésekkel, illetve az ágazat igényeihez igazodó, kedvezményes forgóeszközhitellel készül segíteni a sertéstartókat. A kukorica áremelkedése ezzel együtt nagy rostálást végezhet az állattartók körében. A növénytermesztők „együttérzésére” sem számíthat az ágazat, itt nincs kölcsönös függés egymástól. A szántó köszöni szépen, akkor is jól megvan, ha a sertéstartás megcsappan az országban.

 

A kukorica ipari felhasználásának aránya
A kukorica ipari felhasználásának aránya globálisan emelkedik (forrás: OECD)

 

 Ezért marad drága a kukorica

A globális húsfogyasztás arányaiban jobban nő, mint a megtermelhető takarmány mennyisége, így a takarmánygabona limitáló tényező marad, ennélfogva értékes.
A sertésszektor nagyban függ a kukoricakínálattól, a kukorica viszont számos piacot talál magának: várja a gyógyszeripar, az üzemanyaggyártás, az építő- és csomagolóanyag-ipar, az élelmiszergyártás. A sertéságazatnak ezekkel az iparágakkal kell versenyeznie az erőforrásért. A drága kukoricát fajlagosan olcsóbban hasznosító állatfajok kerülnek előnybe, ilyenek a baromfik, de a halak is. Amíg ezek képesek nyereségesen megoldani a termelést, addig a kukorica takarmányipari felhasználása is stabil.